Megmentette az ikertestvérét egy öleléssel – három kép, három szívfacsaró történet
Egy kép már önmagában is óriási hatást gyakorolhat az emberre, anélkül hogy ismernénk a háttértörténetét. De vannak fotók, amelyek a (képzeletünk által generált, vagy valós) történetükkel kiegészülve még nagyobb élményt nyújtanak. Most három olyan képet hoztunk nektek, amelyek középpontjában babák, gyerekek állnak, és talán még a legacélosabb lelkűek szívét is megdobogtatják. Szabó Anna Eszter írása.
–
A bosszú
Valószínűleg nem nagyon él olyan ember a földön, aki szeret fogorvoshoz járni. A szükséges rossz kifejezést szerintem simán erre találták ki, hiszen mégis ki akarja, hogy turkáljanak a szájában? Ki akar fájdalmas beavatkozásokat? Ugye, hogy senki?
Szülőként az embernek valahogy mégis rá kell vennie a gyerekét, hogy kibírja a vizsgálatokat és a kezeléseket, sőt még arra is, hogy egyáltalán betegye a lábát a rendelőbe és kinyissa a száját. Ilyenkor jönnek a vesztegetések, ígéretek és persze a legrosszabb, a fájdalom relativizálása, hogy nem is fog az annyira fájni.
Ezt a jelenséget szimbolizálja tökéletesen ez a fotó, amin első blikkre jót mosolyogtam, aztán valahogy mégis elszorult a szívem.
A húszas években készült képen egy kisfiú látható kötéssel az arcán, miközben egy „fájdalommentes fogorvos” felirat mellett elszántan írja a falra, hogy: HAZUG!
Tényleg megmosolyogtató a gyermeki reakció, de ha belegondolok, szegény kisfiú, ki tudja, milyen beavatkozást kellett kibírnia, pláne a húszas években, ami után ekkora kötésre volt szükség! Ki tudja, miért mentek pont a magát fájdalommentesként hirdető fogászatra. Lehet, annyira félt, hogy próbáltak biztosra menni. Hát, ez úgy tűnik, nem jött be, olyannyira, hogy a fiúnak revansot kellett vennie. Reméljük, nem került bajba a firkálásért, és kapott legalább valamit a fájdalmakért kárpótlásul.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy beteljesült álom
Légyszi, légyszi, lééééégyszi! Ez visszhangzik a fejemben, ahányszor erre a képre nézek. Tömény kedvesség és szeretet árad erről az 1955-ben készült fotóról, amin egy kisfiú imára kulcsolt kézzel néz bociszemekkel a vele szemben álló férfira, aki a háta mögött tartja a fiú szülinapi ajándékát, a kölyökkutyát.
This picture, "A Few Seconds Before Happiness", was taken in 1955 by the little boy's family using a Kodak Brownie Camera just before the little boy received a puppy for Christmas.
— Institute of Cute (@Inst_of_Cute) May 23, 2018
.
.
.
.
.#cute #history #photography #surprise #gift #puppy #present #family #joy pic.twitter.com/fsJhvbJGKN
Lehet, azért is érzékenyülök el ennyire ettől a képtől, mert az ötéves lányom épp óriási kampányolásban van, hogy valahogyan megkaphassa az ő legnagyobb vágyát: egy lovat. Jelenleg már ott tart, hogy egy törpepónival is beérné, az elférne a lakásban és a játék babáit a hátára rakosgatva eljátszhatná, hogy lovagló órákat ad. Ma reggel azzal hozakodott elő, hogy ha sajtot árulnánk a piacon, akkor lehetne pénzünk lóra. Mert ugye a hely az már nem gond, a törpepónival ezt az akadályt (szerinte) leküzdöttük.
Na, szóval
a kép ereje által abszolút át lehet érezni, mekkora is lehet egy gyerek vágya.
Csak azt sajnálom, hogy a folytatásról már nem készült fotó, megnéztem volna, amikor a férfi előhúzta a kutyust a háta mögül. És ezzel, azt hiszem, nem vagyok egyedül.
Életmentő ölelés
Hát ez az a kép, amit ha meglát az ember, azonnal elolvad. Két icipici babát látunk, akikből csövek lógnak, és az egyik átkarolja a másikat, ami már önmagában szívszorítóan szép elkapott pillanat. Ám a háttérsztoritól lesz igazán felkavaró az egész.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
1995-ben egypetéjű ikerlányok születtek: Brielle és Kyrie Jackson tizenkét héttel korábban jöttek világra, egyenként kilencszáz gramm súllyal. Ahogy azt a protokoll előírta, külön inkubátorban tartották és szondán keresztül táplálták őket.
Ám Brielle háromhetes korában egyre nehezebben kapott levegőt, az élete veszélybe került. Az akkor ügyeletes nővér a protokoll ellenére úgy döntött, hogy az erősebb, jobb állapotban lévő Kyrie-t a gyengélkedő testvére mellé fekteti az inkubátorba, amire addig még nem volt precedens. Az apjuk végignézte, hogy
az egyébként szintén apró és törékeny Kyrie addig tekergett, mocorgott, míg végre sikerült átkarolnia a húgát. Brielle azonnal jobban lett, állapota stabilizálódott.
Azóta már tudjuk, hogy a koraszülötteknél különösen hatékony a testkontaktus (ez az úgynevezett kengurumódszer), de ekkor ez még abszolút formabontó megoldásnak számított. Brielle és Kyrie ma már huszonnyolc évesek, egészségesek és a család valószínűleg örökre imáiba foglalta annak a bizonyos ügyeletes nővérnek a nevét.
Kiemelt kép forrása: YouTube / CNN
