A vádlikisebbítéstől az elffülekig – Kínában egyre extrémebb plasztikai beavatkozásokat találnak ki
Rovattámogatás
A plasztikai ipar Nyugaton már évtizedek óta virágzik, de nem vitás, hogy a közösségi média filterekkel manipulált világa még jócskán dobott a helyzetén. A tökéletes külsejű influenszereket szinte csak fotómanipuláló appokkal lehet „utolérni” – vagy gyakran még úgy sem –, de azért az „alapanyagot” sem árt felturbózni hozzá. De mikor éri el az ember a „tökéletes külsőt”? Mikor jön el az a pont, amikor már semmit nem akar magán változtatni, és elégedetten tekint a tükörbe? Kínában húsz évvel ezelőtt még nem sok szó esett a plasztikai sebészetről, mára viszont az egyik leginkább virágzó iparággá vált. Sokan több tucat beavatkozást végeztetnek, adósságba verik magukat, és az óriási kockázatoktól sem riadnak vissza. Fejes Flóra mutatja be, mi vezetett idáig.
–
Rögtön az Egyesült Államok után ma Kínában végzik a legtöbb szépészeti beavatkozást, itt hajtják végre a legtöbb ilyen műtétet, és a hatalmas kereslet nyomán engedély nélkül is működnek plasztikai sebészetek: a Global Times jelentése szerint 2019-ben több mint hatvanezer üzemelt országszerte.
A szépségért szenvedni kell?
Egy harmincas éveiben járó, Kaola nevű sanghaji hölgy például a húszas éveiben mindent megpróbált, hogy elérje az áhított, karcsúbb alakot: diétázott, edzett, sőt még zsírleszívást is végeztetett, de sosem volt elégedett az eredménnyel, a lábait valahogy mindig túl vastagnak érezte. Ezért tavaly februárban úgy döntött, hogy aláveti magát egy igencsak kockázatos procedúrának: a vádlikisebbítő műtétnek.
Az operáció során a páciens vádlijában elmetszenek néhány ideget, elsorvasztanak néhány izmot és ha minden jól megy, a láb karcsúbbá válik. A kilencvenes években, Dél-Koreában kifejlesztett eljárást a kínai klinikák látványosan népszerűsítik, sokan közülük hamisan úgy állítva be, mintha a beavatkozás azonnali eredménnyel járna – számolt be a Sixth Tone nevű portál. „A műtéttől azonnal vékony, hosszú és egyenes lábad lesz, és soha nem kell majd aggódnod azon, hogy erősnek látszik” – olvasható az egyik klinika hirdetésében a Weibo nevű közösségi oldalon.
Bár az eddigi kutatások szerint kevés páciens tapasztalt mellékhatásokat, ha mégis valamilyen komplikáció lép fel, akár végleg is mozgásképtelenné válhat az illető. Nem véletlen, hogy a szépészeti műtétet a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság sem hagyta jóvá, és az ország egészségügyi szakértői is felhívták a figyelmet a potenciális veszélyekre: „Mi, plasztikai sebészek gyakran nem tudjuk, hogy mennyi ideget kell elvágni a beavatkozás során, mivel a vádliizmokat igencsak bonyolult szétválasztani egymástól” – mondta a lapnak Hszüe Hung-jü (Xue Hongyu), a Pekingi Egyetemi Kórház plasztikai sebészeti osztályának igazgatója. Sajnos vannak orvosok, akik ennek ellenére vállalják a műtétet, és a kínai nőket sem tántorítják el ezek a figyelmeztetések.
Becslések szerint az iparág értéke 2025-re eléri a 300 milliárd jüant (kb. 16 ezer milliárd forint).
Álláskeresés – fényképpel
Kínában nem csak a Weibón találni plasztikai sebészeteket népszerűsítő hirdetéseket. A Kangmej (Gengmei) és a So-Young például kizárólag a szépészeti beavatkozásokra fókuszál – ezeken a platformokon a felhasználók a zsírleszívásukról vagy az orrműtétjükről posztolgatnak. Utóbbit 2018-ban még csak 1,4 millióan használták, ma pedig már több mint 8 millióan.
A legnépszerűbb beavatkozásnak a szemhéjplasztika és a V alakú állvonal kialakítása számít, a legújabb őrület pedig a hegyes végű „elffül”, de persze a trendek jönnek és mennek.
A Z generáció tagjai már nem is kezelik tabuként, ha kés alá fekszenek, sőt nyíltan vállalják a barátaik és követőik előtt. A közösségi platformok legnépszerűbb influenszerei pedig a lájkokért, kommentekért és nem utolsósorban a jól fizető szerződésekért gyakran a végletekig is elmennek a külsejük alakításában.
De a tökéletes szépség elérése dolgában a fiatalokra nehezedő nyomásért nem okolhatók kizárólag a közösségi oldalak és a magazinok. Kínában a munkára jelentkezőknek gyakran egy fényképet is kell mellékelniük az önéletrajzuk mellé, egyes álláshirdetésekben pedig a külsőre vonatkozó követelményeket is meghatároznak, különösen a nők esetében – még akkor is, ha a feladat elvégzéséhez ez egyáltalán nem szükséges.
A Human Rights Watch 2018-as jelentésében Kína szexista álláshirdetéseiről is olvashatunk. A jelentés olyan példákat emelt ki, mint amikor egy ruhabolt eladójának „kellemes külsejűnek” kell lennie, de még vonatvezetőnek is „divatosan öltözködő és szép” jelentkezőket keresnek.
És mivel az internet új munkalehetőségek egész arzenálját kínálja, amelyek közül viszont több valóban függ a megjelenéstől, a külső minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap.
„Bizonyos mértékig a szépség több karrierutat is hozhat, például hatalmas pénzek vannak a streaming vagy az online-tartalom-gyártás világában” – mondta a Kangmej közösségi platform alelnöke a BBC-nek, és állítja, náluk csakis engedéllyel bíró plasztikai sebészek jelenhetnek meg.
Tavaly egy sanghaji galéria egy olyan kiállítással rukkolt elő, amely nőkről készült képeket rangsorolt a legszebbtől a legcsúnyábbig (a kiállítást később bezárták a kritikus hangok miatt), és ez nem kirívó eset. Lü Jü-fan (Lu Yufan) pekingi fotós azt mondta a brit közszolgálati csatornának, hogy egész életében nyersen fogalmaztak körülötte az emberek, amikor a külsejéről volt szó. A rokonai például azt mondták neki, hogy egy tévésorozatban inkább a vicces mellékszereplő jutna neki, semmint a csinos főszereplő karaktere. Középiskolában pedig a fiúk rangsorolták az lányokat, és az osztályban őt ítélték az ötödik legcsúnyább lánynak.
Lü a tapasztalatai hatására elhatározta, hogy könyvet ír a témáról, ezért meglátogatott 30 különböző plasztikai sebészetet, ahol a szakemberek hosszan sorolták, mit lehetne javítani az arcán.
A fentiekhez hasonló élmények és tapasztalatok azonban nem egyediek: számos nőnél alakítottak ki egészségtelen testképet, és a korszellem is egyre erőteljesebben sugallja, hogy ideje lenne meglátogatni egy szépészeti klinikát.
