–

Mégsem olyan nagy visszalépés visszaköltözni a szülői házba?

Az Egyesült Királyság Társadalom- és Gazdaságkutató Intézete (ISER) készítette a tanulmányt, mely szerint a szüleikhez visszaköltöző felnőtt gyerekeknek javult a mentális egészsége ettől a lépéstől. „Arra számítottunk, hogy a szülői házba visszaköltözők mentális egészsége valószínűleg romlani fog, ha fel kell adniuk függetlenségüket, és úgy érezhetik, hogy lemaradnak kortársaiktól, de nem ezt tapasztaltuk” – mondta Emily Grundy, a népességtudomány professzora, aki dr. Jiawei Wu-val közösen jegyzi a tanulmányt. „Meglepődve láttuk, hogy az adatok szerint a visszaköltözők mentális egészsége javult.” Ennek valószínűleg az az oka, hogy 

ezzel a lépéssel megszabadultak a lakhatási költségek okozta stressztől, ami nagyon jelentős. 

Azt hiszem, ezt senkinek nem kell magyarázni, nagyon kevesen vannak, akik fiatal felnőttként úgy élnek, hogy sem a bérleti díj, sem a hiteltörlesztőrészlet miatt nem kell aggódniuk. Ez a szorongás pedig az élet sok területére kihat, hiszen másképpen dönt az ember a karrierjéről, ha tudja, hogy a fizetése gyakran több mint ötven százalékát lakhatásra kell költenie. 

A kutatásból úgy tűnik, hogy ez a stressz jelentősebb annál, mint a visszalépés, illetve a függetlenség elvesztése miatti aggodalom

 – amik a szülőkhöz való visszaköltözés negatívumai. 

Lakhatási vészhelyzet van?

Egy Egyesület Királyságban lakhatási jótékonysággal foglalkozó szervezet (a Shelter) szerint a huszonöt és harmincnégy évesek közül ötből legalább kettő állítja, hogy a megélhetési költségek emelkedése növelte a hajléktalanná válástól való félelmét, és a megkérdezett fiatalok csaknem fele szerint a lakbér miatti aggodalmak szorongást vagy depressziót okoz. Polly Neate, a szervezet vezérigazgatója szerint az a legnagyobb gond, hogy a társadalom „a tisztességes, megfizethető szociális otthonok krónikus hiányától” szenved, és ez „milliók szorongásának és depressziójának forrása”. Szerinte az, hogy ezt a hiányt a családok pótolják, hosszú távon káros következményekkel jár.

Emellett fontos arról is beszélni, hogy 

nem minden család engedheti meg magának a felnőtt gyerekek fogadását, ami újratermeli az egyenlőtlenségeket, vagy egy kényszerhelyzet miatt komoly túlzsúfoltságot okoz az otthonukban.

(És akkor arról még nem is ejtettünk szót, hogy nem minden családban olyanok a viszonyok a szülők és a gyerekek között, hogy abba beleférjen egy ilyen lépés.)

„Bár a családdal összeköltözés javíthatja a fiatalok mentális egészségét, ez nem megoldás a lakhatási vészhelyzetre. Nem mindenkinek van családja, aki be tudja fogadni, mások a munkavégzésük helye miatt nem tudnak hazaköltözni, vagy esetleg saját családot szeretnének alapítani” – mondta Neate.

Átalakulnak a felnőttség fogalmai

Míg korábban a családi otthonból való kiköltözést és az önálló élet megkezdését sokan a felnőtté válás jelének tekintették, a kutatás azt mutatja, hogyan változnak ezek a fogalmaink. Mert a visszaköltözéstől függetlenül is ezekről a fiatal felnőttekről elmondható, hogy tovább maradnak az oktatásban, később találnak párt és válnak szülővé. 

„A felnőttkorba való átmenetben fontosnak tartott lépcsőfokok  meglehetősen megváltoztak”

 – mondta a tanulmányt készítő Grundy. 

A 2021-es brit népszámlálás szerint közel ötmillió felnőtt él a szüleivel, ami 14,7 százalékos növekedés 2011-hez képest. 

2009 és 2020 között a vizsgált 9714 huszonegy és harmincöt év közötti brit felnőtt tizenöt százaléka legalább egyszer visszaköltözött a szüleihez, és az Advances in Life Course Research című folyóiratban megjelent cikk azt sugallja, hogy ez a bizonyos „bumeráng-generáció” hasznosnak találja a szülői támogatás ezen formáját. Ebben a szülők liberálisabb hozzáállása is szerepet játszhat: „Egykor az embereknek el kellett hagyniuk az otthonukat, hogy felnőtt párkapcsolatot alakíthassanak ki, de ma már a szülők kevésbé korlátozzák, hogyan éljenek a gyerekeik – akkor is, ha éppen az ő fedelük alatt teszik – egészítette még ki a mentális javulást lehetséges okait Grundy.

Azt azért fontos hozzátenni, hogy korábbi tanulmányok szerint

a szülők mentális egészsége viszont romlik, ha a felnőtt gyerekük, gyerekeik visszaköltöznek a szülői házba.

Már nem negyven fölött „kezdődik” az élet, vagyis pont hogy de

Míg korábban az volt a mondás, hogy az élet negyven fölött kezdődik, amikor már önállóbbak a gyerekek, ez mára megváltozott, mivel sokszor ilyenkor kezdődik csak a családalapítás. És vannak olyan családok is, ahol a visszaköltöző felnőtt gyerek mellett, mondjuk, van egy óvodás – vagyis 

a generációk közötti határok sokkal változékonyabbak lettek. Ez azzal is jár, hogy kevésbé mereven állunk a különböző életszakaszokhoz,

ami szintén segít azokon, akik esetleg stresszelmének amiatt, hogy nem a nagykönyv szerint élik az életüket. 

„Na és mi volt a suliban?” „Semmi.”

WMN Life – 2023. március 3. – SzAE

Viszont a lakhatási nehézségekre és a vele járó stresszre ez sajnos nem jelent megoldást, mert annak egy másik oka, hogy a társadalmi mozgások is sokkal könnyebbek és gyorsabbak, mint régen, és elsősorban lefelé tartanak. A mai fiatal felnőttek szülei számára még egyértelmű volt, hogy a családalapítás helyszíne egy saját otthon (ha nem is rögtön az első gyerek születése után, de hamarosan), ma viszont egyre kevesebben vannak olyan helyzetben, hogy ezt evidenciának tekintsék.

Ti milyen helyzetben tudjátok elképzelni, hogy visszaköltöztök a szüleitekhez?

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images / davidf

Tóth Flóra