Próbaválás mint kapcsolatmentés: ezekben az esetekben működhet – Szakértőink jótanácsai

–

Egy ismerősöm házassága komoly krízisben van. Nincs harmadik fél, csak valahogy zsákutcába jutottak, folyton veszekednek, és az amúgy erősen konfliktuskerülő ismerősöm ettől teljesen kikészült. Azt mondja, szeretne egy időre visszaköltözni a lánykori lakásába, hogy nyugodtan átgondolhassa a dolgokat, és kipróbálhassa, milyen külön élni, hiányzik-e a férje, vagy épp ellenkezőleg, megkönnyebbülést hoz a távolléte.

A férj tiltakozik, szerinte a különlét csak elidegenítené őket egymástól, és a menekülés – ő így definiálja ezt az ötletet – nem megoldás a problémákra. Hogy kinek van igaza, azt meg sem kísérlem eldönteni, hisz fogalmam sincs, nekik mire van pontosan szükségük ahhoz, hogy újra megtalálják a harmóniát. Viszont megkerestem két párkapcsolati konfliktusokban járatos szakértőt, és megkérdeztem a véleményüket a próbaválásról, ami skandináv országokban vagy az USA egyes államaiban joggyakorlat, azaz nem is válhatnak el enélkül (meghatározott idejű különélés nélkül) véglegesen a felek.    

Dr. Murányi Ildikó mediátor

A fogalom jelentése még nem mindenki számára egyértelmű, úgyhogy megkértem, tisztázzuk, mivel is foglalkozik praktikusan. „Amikor egy pár életében krízishelyzet merül fel, a felek sokszor tanácstalanok, úgy érzik, hogy a problémát nem tudják megoldani, a megbeszélés mindig veszekedésbe torkollik, mindig ugyanazokat a köröket futják, de nem jutnak egyről a kettőre és felmerül a különköltözés, válás kérdése. Ilyenkor külső segítségre lehet szükség a kapcsolat helyreállításához, ennek hatékony módszere a mediáció.

A mediációban azon dolgozunk, hogy a felek egy pártatlan, semleges közvetítő (mediátor) segítségével konfliktusaikat, vitáikat rendezni tudják és olyan megállapodásra jussanak, mely mindenkinek elfogadható.”

Dr. Murányi azt mondja, mediátori praxisában eddig egyszer sem merült fel az ügyfelek részéről a „próbaválás” ötlete. („Mi pedig mediátorként nem tanácsolunk vagy ajánlunk nekik megoldásokat, mert nem az a lényeges, hogy a mediátor mit gondol, hanem az, hogy a felek megoldásai legyenek a fókuszban. Saját, belső meggyőződésből fakadó vállalásainkat ugyanis sokkal nagyobb eséllyel be is tudjuk tartani.”) 

„Ugyanakkor nem tartom kizártnak, hogy a próbaválás megoldás lehet bizonyos esetekben, de ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül bennem” – teszi hozzá. 

Vajon a feleknek mi a valós szándéka ezzel a megoldással?

Ha ugyanis az egyik fél csak azért dobta be ezt az ötletet, mert nincs elég önbizalma, bátorsága kilépni a kapcsolatból, akkor a próbaválás csak időhúzás. Erről az jut az eszembe, amikor a tinédzserek a „Tartsunk szünetet!” mondat bedobásával próbálnak szakítani. Persze, ha mindkét félnek ugyanaz a szándéka és a közösen meghatározott feltételek mellett vállalni tudják, hogy így dolgoznak a kapcsolatukon, akkor a próbaválás alatti külön töltött idő adhat nekik energiát és lehetőséget, hogy nyugodtabban átgondolják a helyzetet.

Kérdés az is, milyen hatással lesz a próbaválás a kiskorú gyermekekre. Hogyan élik majd meg a próbaválás miatti változásokat, nem szoronganak-e a kialakult helyzettől?  

Azt is nehéz megjósolni, megoldja-e a párkapcsolati problémákat a próbaválás. Lehet, hogy a külön töltött idő alatt könnyebben át tudják gondolni a felek az álláspontjukat, de a kapcsolat pusztán ettől még nem fog megjavulni, azon mindkét félnek kell dolgoznia, ami közös munka. A folyamaton sokat lendít, ha őszintén szembenéznek saját magukkal, feltérképezik a saját, illetve a másik fél szükségleteit és az önismeret útjára lépnek.

„Krízisben nem lehet jó döntést hozni”

Ezt már Geist Klára pszichológus-párterapeuta mondja. És azt is hozzáteszi: vélhetően ezt a tapasztalatot veszi figyelembe a jogalkotó azokban az országokban, ahol valamennyi különélés után teszi lehetővé a válást. „A szétköltözés miatt csökken a kapcsolati stressz, az összezártságból adódó feszültség, egyszerűsödhet a kommunikáció, lehetővé válhat az egymáshoz való közeledés. Vagy ha a válás mellett döntenek a felek, akkor a csökkenhet a kötődési sérülés mértéke, hisz több idő jut a válási döntés elfogadására. Egy zaklatott, kapkodós válás esetén nem jut elég idő a feldolgozásra, az egyik fél valószínűleg jobban ragaszkodik, sokan traumatizálódnak. Könnyebb elfogadni a válási döntést és akár a gyermekek felé is biztonságos jövőképet közvetíteni, ha jut idő a döntés átgondolására, a kapcsolat rendezésére.”

Geist Klára azt mondja, bár a párterapeuták semlegesek maradnak a döntési folyamatokban – a pár dönt tehát a kapcsolat jövőjéről – a terapeuta értékrendje azért befolyásolhatja a feleket.

„Én mint házasságpárti terapeuta, szívesen terelgetek a próbaválás, mint a házasság rendezésének egyik útja felé. A próbaválás négy–hat hónapja után már higgadtabb, problémafókuszú megbeszélésre, döntésre nyílik lehetőség. Válás esetén pedig egyszerűbb így megbeszélni a gyermekelhelyezéssel és vagyonmegosztással kapcsolatos kérdéseket.”

A próbaválás viszont csak akkor segít, ha aktív, tudatos folyamat 

– figyelmeztet a pszichológus. „A felelősségteljes döntés eszköze. Sokszor annyira elfárad egy kapcsolat, hogy szélsőségesen negatívan látják egymást. Akkora a kapcsolati stressz, hogy sokszor nem is egymást hagyja ott ilyenkor a két fél, hanem ezt a krónikus stresszt, amit az együttélés okoz pillanatnyilag.

A kapcsolat válságát sokszor az okozza, hogy nem képesek meglépni a következő fejlődési szakaszhoz szükséges változtatásokat, a viselkedési rutin miatt. A távolság ebből is kizökkenthet, segíti a differenciáltabb működést.

A próbaválás ugyanakkor abban is megerősítheti a feleket: nyugodtabb az élet egymás nélkül és mindketten képesek önállóan megállni a helyüket.”

A próbaválás tehát működhet, nem csodaszer azonban. 

És mire NEM jó a próbaválás?

• Nem azt hivatott bizonyítani, hogy a távolságtól a kis lángok kialszanak, a nagyok fellobbannak.
• A próbaválás nem a másik ember megbüntetése.
• Nem időhúzás.
• Nem a tanácstalanság leplezése.
• Nem konfliktuskerülés (mert valamelyik fél nem meri kimondani, hogy válni szeretne.)   
• Vadhajtás az is, hogy ha valaki próbaválás ürügyén összeköltözik a külső kapcsolatával, bázisként használva az alapkapcsolatot, és „ha nem működik az új, visszamegy a régihez”.
• Általában nem javasolt megcsalás esetén sem, hiszen még több okot ad a bizalmatlanságra. (Megcsalás esetén inkább a lezárt külső kapcsolat, a párkapcsolat határainak rendezése, egymás fájdalmának megértése, az érzelmi elérhetőség segít.)
• Nem kiút a bántalmazó kapcsolatból, mert ez a jelleg nem fog változni a távolléttől.
• Ha valamelyik fél – vagy mindketten akár – egymás háta mögött már ügyvéddel tárgyalnak, vagy szerető, titkolt kapcsolat van a láthatáron, akkor az egyértelműen nem próbaválás.
• Ha valamelyik fél rendszeresen felrúgja a próbaválás lefektetett szabályait, akkor sem szabad erőltetni ezt a formát.
• Szenvedélybetegség vagy egyéb személyiségbeli problémák esetén, csak az illető megfelelő belátása és egyéni terápiás segítség elfogadása után lehetséges bármilyen újra közeledés, amennyiben mindkét fél akarja.

• A próbaválás nem a megromlott kapcsolat konzerválása, és nem is a békülés előszobája.

  Hisz akik a kapcsolati krízis megoldása, illetve tudatos döntés nélkül folytatják az együttélést, továbbra sem bízhatnak abban, hogy kapcsolatuk tartós lesz az újrakezdés után. Ám ha megküzdenek a krízissel, összetartozásuk megerősödik és további élethelyzeteiket is jobb stratégiával oldják meg.
• Nem működik a próbaválás, ha egyébként is van kötődési probléma (például ambivalens kötődésű ember a távolságra reagál, fellobban a kapcsolódási igénye, de aztán ismét távolodik.) A „se vele, se nélküle” kapcsolatokban sem a próbaválás a megoldás. Ilyen helyzetekben pszichoterápia javasolt, nem próbaválás.
• Nem segít, ha valamelyik fél nem akar együttműködni, nem motiválható, nem látja a saját részét, a másikat hibáztatja mindenért.

• Nem szerencsés, ha jogi nyomásra vagy külső kényszer (például családi nyomás vagy a terapeuta határozottságának) hatására döntenek a felek a próbaválás mellett. Saját belátáson alapuljon, mint minden önismereti út, teret, időt hagyva az érzelmeknek.

Kiknek ajánlott akkor a próbaválás a szakember szerint, és milyen feltételekkel?

• A próbaválás javasolható, ha mindkét fél aktívan tenni akar a kapcsolatért. A szabályokban mindenképpen meg kell állapodni.

  (Milyen gyakran hívják fel egymást, gyerekek elhelyezése, nevelése, mennyi időt töltenek ketten, stb.)
• Azoknak, akik vállalják, hogy felelősségteljesen együttműködnek, továbbra is egy párként, csak két fedél alatt. Célszerű ilyenkor nem baráthoz vagy szülőhöz költözni – ha csak ilyen lehetőség van, meg kell értetni a befogadóknak, hogy nem tanácsokra, hanem csendre van szüksége az elköltözőnek. A lényeg, hogy valamennyi időt, ami a napi teendők mellett lehetséges, tényleg egyedül töltsenek a felek! Önmagukban, saját magukkal intimitásban, hogy megszülethessen újra a kapcsolódásra való képesség, letisztuljon, mit éreznek a másik iránt, hol van a helyük egymás életében, képesek-e újra rendeződni.

• Különösen hasznos lehet ez az időszak azok számára, akik még sosem éltek egyedül. Nyilván a szeparációs szorongást is elindíthatja. Mégis tapasztalati út és tanulságos végig élni, milyen összepakolni, elköltözni, üres lakásba hazamenni, egyedül aludni.

• Gyakran a napi rutin rányomja bélyegét a párok kapcsolódására. A távolság új szemszöget hoz. Nyugodt körülmények között, két fedél alatt élve, semleges helyen, például párterápián beszélgethetnek a problémáikról. A napi rutinból való kiszakadás miatt jobban működik esetleg a randizás, új élményekhez jutnak, rácsodálkoznak egymásra, csökken a feszültség. Vagy pedig épp ellenkezőleg: rádöbbenhetnek, hogy jobb külön élni.

Van még egy szempont, amiről feltétlenül beszélni kell!

Ez pedig az anyagiak. Válás során előbb utóbb a vagyonmegosztási kérdések is szóba kerülnek. Ilyenkor a felek sokszor hezitálnak, hogy elhagyják-e a közös lakóhelyet, nem lesz-e ez később negatív hatással rájuk anyagi szempontból is.

Murányi Ildikó mediátor azt mondja, fontos pontosan tisztázni minden olyan részletet, ami konfliktusforrás lehet, és hogy a próbaválás kinek mit jelent. „Pusztán arról lenne szó, hogy a felek külön szeretnének lenni egy kicsit vagy több szinten, esetleg az anyagiak terén is szeretnék a szeparálódást?”

A fészek-modell is nehézségekbe ütközhet Geist Klára szerint, tehát az, amikor a gyerekek maradnak a családi ingatlanban, és a szülők váltják egymást mellettük. „Hogy működjön, ahhoz nemcsak nagyon jó együttműködési készség, hanem plusz két ingatlan is szükséges, ami nagy kihívást jelent Magyarországon a családoknak.”

Felmelegítve csak a káposzta?

A próbaválás lényege, hogy a párok aktívan és tudatosan, érzéseikre és viselkedésükre odafigyelve, együttműködve, két fedél alatt, de párként keresik a felelősségteljes megoldást.

„Elsősorban, a pár kapcsolati szintjének újrarendeződése befolyásolja, hogy elválnak-e vagy újraválasztják egymást. Ma már nem ördögtől való gondolat az sem, hogy egy-egy életszakaszra választunk partnert, nem egy egész életre. A gyermekesek pedig egy következő kapcsolatban, mozaikcsaládként folytatják” – összegez Geist Klára.

És hogy meddig tart optimális esetben a próbaválás? Mert erről eddig még nem esett szó. „Három–négy, maximum hat hónap alatt eldől az újra közeledés lehetősége. Ennél több bizonytalanságot érzelmileg a két ember nem bír elviselni. Ha fél év után is »nem tudom« a válasz, az a kapcsolat végét jelenti” – mondja pszichológus szakértőnk. – „Persze ennyi idő után eljuthatnak nemcsak az újrakezdésig, de oda is, hogy a válás gondolata már nem fenyegető.”

Kurucz Adrienn

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Bernd Vogel