–

A táplálkozásunk több mindenre hat, mint gondolnánk

Dr. Márky Ádám – nem teljes szigorúsággal ugyan, de a – teljes értékű növényi étrendet követi, aminek őszintén vall a hátulütőiről is: „Mindig nehéz megtapasztalni, hogy 

amikor azt gondolom, hogy egészségesen étkezem, akkor igazából nincs bennem szeretet. Például türelmetlen vagyok a gyerekeimmel. 

Az egész életem, a gondolataim a kajálás körül kezdenek ugyanis forogni. Volt egy időszak néhány éve, amikor többen jártak hozzám, akik anorexiával küzdöttek. Az anorexia nem az evésről szól, hanem a kontrollról, a családi diszfunkciók adott formában való megjelenéséről. És én csak ültem és figyeltem, hogy »Jézusom, én ugyanezt csinálom a kajával, csak tudományosabban alátámasztom magamnak.« Az időszakos böjtölést, meg hogy mit eszem, ugyanannyira a kényszer határozta meg.”

Csak annyi a dolgod, hogy elengedd… Oké, de hogyan?

„Ami körbevesz bennünket, az nem jó” – mondja Dr. Márky Ádám, aki felhívja a figyelmet arra is, hogy miközben annyi feszültség, bizonytalanság van jelen az életünkben, az érzelmeinket sajnos nem tudjuk jól szabályozni. „Nem tudjuk azt mondani, hogy én most jól fogom érezni magam. Elengedem a nehéz érzéseket… Nem tudod elengedni. Ezekről nem dönthetsz. (...)

De meg is tudom őket engedni, dönthetek úgy, hogy ezek lehetnek. Nyugtázom, hogy itt vannak, és arra akoncentrálok, hogy ezzel együtt hogyan tudok valami olyat csinálni, ami számomra fontos.

Ugyanilyen, amikor emberek, szakemberek arról beszélnek, hogy győzzük le az önbizalomhiányt, győzzük le a szorongást. A belső béke nem azt jelenti, hogy kizárok mindent, ami rossz, hanem hogy nyugtázom, hogy itt vannak ezek a nehéz érzések, és szabadon viszonyulok hozzájuk. Tehát a belső béke ilyen szempontból inkább egy viszonyulás. A gondolataidat nem mindig tudod megváltoztatni, de azt igen, hogy mire figyelsz.”

Ezért válunk inkább érzéketlenné

„Az evolúciós érésünknek a 99,9 százalékát törzsi környezetben, illetve olyan környezetben töltöttük, mint amilyenben most vagyunk. Pusztán az, hogy ennyi idegen ember vesz minket körül, hogy ekkora a zaj, ilyen a tempó, hogy kevés a zöld, önmagában biológiai szinten okoz szorongást, stresszt. Ha becsukom a szemem, ezzel találkozunk. De általában nem találkozunk, mert zenét hallgatunk, nézzük a YouTube-on az Elviszlek magammalt vagy pörgetjük a semmit. Mindig kérdés, hogy azért csinálok valamit, mert ez nekem fontos, értékes vagy azért csinálok valamit, hogy ne találkozzam azzal, ami éppen bennem van. Ráadásul 

egy olyan világban élünk, ahol ahhoz, hogy csak megtartsd amid van, olyan teljesítményt kell nyújtani, ami nem természetes, ami életidegen. És emiatt szépen lassan elkezdünk érzékeltenné válni. 

Sokkal könnyebb ugyanis végigtolni a napot, ha például nem veszem észre, hogy éhes vagyok. Ha észreveszem, akkor lesz egy csomó új dilemmám. »Mikor eszek? Hogy fogok végezni, ha most eszek? Miért ilyen drága? Miért ilyen szar, ha már drága?« Sokkal egyszerűbb, ha nem veszem észre a feszültséget, mert akkor nincs ügy. Egyszerűen az, hogy helyt kell állnunk a 21. században, predesztinál bennünket egyfajta érzéketlenségre, kiégettségre.”

Az egészségtelen szokásaink segítenek, hogy elviselhető legyen

Ádám egyik szakterületéről, a longevityről is sokat beszélt. Ennek kapcsán Kriszta egy friss kutatást hozott, amely szerint a magyarok 3-4 évvel hamarabb lesznek betegek, mint az uniós átlag.

„Túlélő üzemmódban vagyunk, és ebben rengeteg a feszítettség. 

Az egészségtelen szokásaink abban segítenek, hogy elviselhetővé váljon ez az egész. A világunknak, vagy ennek a jóléti civilizációnak a fenntarthatatlansága pedig az egészségügyben válik tettenérhetővé.”

Sajnos ez nem egy pozitív zárógondolat, de Dr. Márky Ádám ennek kapcsán beszélt a keleti és nyugati orvoslás közötti kapcsolat szükségességéről, szóval ha megnézitek az adást, ezekről, a nagymúltú családjáról és a Waldorf-szemléletről is nagyon sok fontos dolgot hallhattok.

Tóth Flóra, D. Tóth Kriszta