Kemény Zsófi cikkei

Egy rendhagyó irodalomóra belülről: zavar, figyelem, kamaszok, gyász, csúnyaszavak és az a kérdés, amit mindig feltesznek. Hogyan kell írni – és hogyan kell jelen lenni egy teremben, ahol mindenki máshol jár?

Egy váratlan csomag, egy halom rózsaszín plüssmaci és egy félrement lánykérés története bontakozik ki ebben a keserédes, humorral és fájdalommal átszőtt novellában az egyedüllétről és a vágyakozásról.

Kemény Zsófi új novellájában egy házasság falra akasztott fényképen billen meg: a háttérben álló ismeretlen nő – Jolán – lassan beszivárog a mindennapokba, megszállja a férj gondolatait, és szétmorzsolja a valóság és képzelet határát. A történet egyszerre szerelmi háromszög, pszichothriller és kegyetlen önvizsgálat arról, hogyan lesz egy pillanatképből végzet.

Egy futás utáni pillanatban hirtelen visszazuhanunk a gyerekkorba, amikor még babók éltek, nem hobbitok, és egy apa a nyelv varázsáról próbálta meggyőzni a lányát. A fordítás, a veszteség és a megértés története ez – arról, hogyan születik meg egy életre szóló szerelem a szavak iránt.

Egy hajdani énekesnő, aki New Yorkban építette fel új életét, egy régi fellépőruha nyomán szembesül múltjával. Lánya, Claire Budapesten keresi a saját hangját, miközben a generációk közötti szálak a színpadon és az életben is újra összefonódnak. A történet arról szól, lehet-e egyszerre két életet élni – és az ember vajon tudja-e, mikor a lehető legboldogabb.