„Emlékeztet minket, miért van kezünk” – Rubik Ernő és a kocka, ami örökre megváltoztatta a világot

–

Rubik Ernő életének alakulására mi magyarok talán szeretünk úgy tekinteni, mint egy népmesei fordulatra: a Budapesti Iparművészeti Főiskolán építészetet tanító oktató, aki érdekesebbé és érthetőbbé akarta tenni a tananyagot, kiötlötte a Föld egyik legismertebb logikai feladványát. A történetnek azonban ma talán van egy még fontosabb olvasata annál, minthogy a messziről indult „legény” álomszerű célt ért el.

Mégpedig az, hogy Rubik Ernő nem fel akart találni valamit, ami megmozgatja a világot, vagy amivel ismert lesz: egyszerűen csak minél jobban akarta végezni a hivatását. Az első fadarabokból összerakott Rubik-kocka elődjét pedig oktatási segédeszköznek szánta. 2020-ban megjelent könyvében, kitér rá, hogy sosem akart nyomot hagyni a világban – pusztán a geometriai modellek építése iránti szeretet hajtotta. Ez a fajta flow-élményből és nem szereplési vágyból megszülető siker pedig talán fontosabb példa a mára nézve, mint valaha.

Rubik bevallása szerint hetekig tartó kísérletezés és számos prototípus vezetett a kész kockához. „Azt gondoltam, ha én is alig tudom kirakni, akkor más sem fogja tudni – vagy legfeljebb nagyon kevesen. Ez volt a bizonyíték arra, hogy érdemes piacra vinni, megmutatni az embereknek” – mesélte a feltaláló. Az ifjabb Rubik Ernő, akinek édesapja a legismertebb magyar repülőgép-tervező, híres szülője kapcsán már ismerte a szabadalmaztatási folyamatokat, ezért úgy döntött, bejegyezteti az általa megalkotott logikai játékot.

A játék, ami összeköti a kezet és a szellemet

Hihetetlen leírni is, de most a szabadalmaztatás után 49 évvel már több mint 500 millió Rubik-kocka kelt már el a világon – a hamisítványokat nem számítva. A Rubik-kocka népszerűsége pedig az idő előrehaladtával nem csökken. A már említett jogtulajdonos, a Spin Master adatai szerint 2022-ben a Rubik-kocka forgalma közel négy százalékkal nőtt az előző évhez képest, elérve a 75,3 millió dollárt. „Ez a szám nem tartalmazza a Rubik által inspirált, hasonló logikai játékok több tízmillió dolláros forgalmát” – közölte a cég.

Üzleti szempontból tehát bizonyára jó döntés volt a Rubik-kockába fektetni, de mégis mi adja az időtállóságát? Miért szereti a kockát az ’50-es években született ember éppen úgy, ahogy az X, Y vagy Z-generációs?

A találmánya sikerei között Rubik Ernő maga talán éppen arra a legbüszkébb, hogy a varázskockája hidat képez korok és nemzedékek között.

„A digitális világban lassan elfelejtjük, hogy van kezünk. A kockázás azonban segít visszatalálni valami mély, ősi, kézzel végzett tevékenységhez. Nem csak gondolkodsz, hanem csinálsz is valamit. Ez egy műalkotás, amibe érzelmileg is bevonódsz” – fejtette ki a feltaláló, aki boldogan figyeli, hogy a Rubik-kocka trükkjei máig népszerűek a közösségi médiában is. A TikTok például tele van olyan videókkal, ahol tinédzserek próbálják minél gyorsabban vagy minél viccesebb körülmények között kirakni a Rubik-kockát.

„A Rubik nem pusztán játék: művészet, sport, matematika” – utalt Sam Susz, a Spin Master marketingvezetője az időtállóság egy másik fontos tényezőjére. A cég szerint láthatóan nincs jel a hanyatlásra, és mivel folyamatosan új emberek fedezik majd fel a kockát, kétség sem fér ahhoz, hogy örökzöld marad. Ehhez hozzájárul a kocka komplexitása is: ugyanis 43 kvintillió lehetséges kombináció létezik a kirakására, ezzel pedig hosszú távú kihívást jelent azoknak is, akik már közelebbről ismerik. A kockát egyébként az oktatásban is alkalmazzák, de nem feltétlenül csak a felsőoktatás szintjén, amelyre Rubik maga is kitalálta. A tanulási nehézségekkel élő és autizmusban érintett gyerekek fejlesztésére is alkalmazható, a Spin Master pedig jelenleg a Rubik’s Academy elindításán dolgozik. Utóbbi keretében óravázlatokat fejlesztenek ki a tanároknak, így mutatják meg, hogyan építhetik be a kockát az iskolai tananyagba. Az ötletet az is motiválja, hogy a Rubik-kockában sokan az egyik eszközt látják (a kevés közül), amely legalább egy időre távol tarthatja a fiatalokat a digitális világtól.

A kocka a vásznon az intelligencia szimbóluma lett

A Rubik-kocka nemcsak a világ egyik kedvenc logikai játéka, de popkulturális jelenséggé is vált. Épületek, reklámok, graffitik őrzik alakját és színeit, miközben filmek és sorozatok tucatjaiban használják az intelligencia szimbólumaként.

Rubik Ernő a Phys.org nevű portálnak nem rég azt is bevallotta: körülbelül 1500 magazinborítót gyűjtött össze, amelyeken a kocka szerepel, és különböző társadalmi, geopolitikai kérdések illusztrálására használják. „Vagy szereted, vagy gyűlölöd, de figyelmen kívül nem hagyhatod” – fűzte hozzá a jelenséghez.

A Rubik-kockát Hollywood is felfedezte: gyakran tűnik fel másodpercekre a díszlet részeként a háttérben vagy valamelyik szereplő kezében – és általában mindig a problémamegoldó képesség és az intelligencia egyetlen képbe sűrített megfelelője. Az Armageddon egyik jelenetében például a NASA tudósa játszik a Rubik-kockával az irányító központban. A boldogság nyomában című filmben pedig Will Smith karakterének életében az hoz nagy fordulatot, hogy gyorsan kirakja a Rubik-kockát, és ezzel közvetve új álláshoz jut. Számos film él a Rubik-kocka pillanatnyi hatásával: egy-egy jelenetre feltűnik például a Donnie Darkoban vagy a Drive-ban is, ahol egyfajta összetettséget szimbolizál. Emellett szívesen használják a ’80-as évekre való utalásként (hiszen ekkor élte aranykorát): ezt láthatjuk például a Stranger Thingsben, ahol az egyik szereplő éjjeli szekrényén kap helyet.

A sorozatok és a mesék sem maradhattak ki a sorból

Ha valahol nem csodálkoztunk rá, hanem szinte vártuk a magyar varázskocka feltűnését, azt biztosan az Agymenők című sorozat. Amellett, hogy a fizikus, Sheldon szívesen viseli a pólóján különböző kompozíciókban, használja is a logikai játékot, sőt a papírzsebkendő-tartója is a Rubik-kockát idézi. A legjobb hír viszont, hogy nemcsak a találmány, hanem maga a feltaláló is előkerül minden idők egyik legsikeresebb sorozatában: Sheldon ugyanis a 9. évad 24. részében meghívja Rubik Ernőt Penny és Leonard esküvőjére. A sorozatra egyébként reagált maga Rubik Ernő is, aki egy videóban üdvözölte a szereplőgárdát és a rajongókat. Természetesen Sheldonhoz méltóan éppen szétfolyó Rubik-kockás pólóban.

Visszatérve a generációkat összekötő szerepére: a varázskocka nemcsak filmekben, de animációs mesékben is fel-feltűnik. A WALL-E című robotos Pixar-moziban például a kommunikáció eszközeként szolgál a két főszereplő között: EVE pillanatok alatt megoldja a logikai feladványt a történet elején, és később, amikor a memóriáját elvesztő WALL-E nem ismeri fel őt, a Rubik-kockával igyekszik felébreszteni az emlékeit. A játék emellett a Gru 3. részében is előkerül, mégpedig a gonosz Balthazar Bratt kapcsán, aki nem meglepő módon a ’80-as évekhez kötődő figura.

Hiába örökzöld, még újdonságokat is rejt a varázskocka

Miközben sok szó esett az időtállóságáról, a Rubik-kockával kapcsolatban azért folyamatosan zajlanak új fejlesztések. A Rubik’s Phantom kockáját például hőre változó tintával nyomtatták: a felülete így fekete, amíg a kéz melege elő nem hívja a színeket. A Rubik’s Impossible pedig színváltós, irizáló lapokkal készült, így a kocka színei a nézőponttól függően változnak. Emellett a Spin Master olyan verziót is megálmodott – a Rubik’s Coach Cube nevű tanulókockát –, amelyet számozott matricák fednek, így a játékos lépésről lépésre követheti az útmutatót a megoldáshoz. Míg a kocka számos versenynek ad alapot világszerte – kézzel-lábbal, bekötött szemmel, ejtőernyőzés közben rivalizálnak az érintettek, a kirakása már nemcsak emberi bravúr lehet. A modern technika vívmányai, a robotok – vagyis az ő fejlesztőik – szintén versenyeznek. A leggyorsabb (ember általi) kirakás rekordját jelenleg az amerikai Max Park tartja, aki alig több mint három másodperc alatt teljesítette a feladatot.

View this post on Instagram

A post shared by max park (@maxfast23)

A Purdue Egyetem hallgatóinak egy csoportja viszont nemrégiben olyan robotot készített, amely gyorsabban rakja ki a Rubik-kockát, mint ahogy egy ember pislogni tudna. Matthew Patrohay, Junpei Ota, Aden Hurd és Alex Berta gépe, 103 milliszekundum alatt teljesíti a kihívást, miközben egy emberi pislogás 200–300 milliszekundumig tart. A robotot a Guinness World Records 2025 is elismerte.

Nem kérdés, Rubik Ernő találmánya örökre beírta magát a történelembe és nemcsak a tudomány, hanem a szórakozás és a művészet terén is hatalmas hatást gyakorolt. Érthető, hogy a New York-i Modern Művészetek Múzeuma állandó kiállításán is helyet kapott. Ahogy a feltaláló fogalmaz a kockával kapcsolatban: nem az számára a legfontosabb, hogy megteremtette általa az anyagi biztonságát – bár ezért is hálás.

„Renek érzés, hogy valami jót tettem az emberekért” – mondta, hozzáfűzve, hogy találmánya számos emberi kapcsolat, első találkozás indikátora volt. Tudomása szerint még házasságok is születtek a segítségével.

Ha pedig a jogtulajdonos cég terve sikerül, akkor hamarosan még egy nagy dobásra számíthatunk: nemrégiben ugyanis azt nyilatkozták, szeretnék, ha Hollywoodban életrajzi film készülne Rubik Ernő életéről. 

Széles-Horváth Anna