Neked szép emlék a gyereked fotója, másnak ellopható adat

–

Nehéz könnyek nélkül megnézni ezt a videót.

Egy Ella nevű fiatal nő beszél benne, akit a Telekom hozott létre a mesterséges intelligencia (MI) segítségével egy kilencéves kislány fotói, videói alapján. Ella kéri a szüleit, gondolják meg, mit posztolnak róla, posztolnak-e egyáltalán.

Szíven üt mindenkit a videó, de pánik helyett érdemes józan megoldásokra törekedni, semmiképpen sem az a cél, hogy a digitalizáció mumussá váljon a családban, hiszen ésszel használva sok mindenben a segítségünkre lehet, gyakorlatilag az életünk szerves részévé vált. Észszerű lépés lehet viszont, ha elkezdünk a családban beszélgetni ezekről a kérdésekről, és ebbe bevonjuk életkoruknak megfelelően a gyerekeket is.

Itt az ideje annak, hogy meghallgassuk a fiatalok véleményét is ezekben a kérdésekben, és akár tanuljunk tőlük! A gyerekekkel folytatott folyamatos párbeszéd és a közös megoldások keresése elősegíti, hogy ők maguk is felelős felhasználókká váljanak, akik képesek megóvni a saját maguk és a társaik biztonságát az online térben. A digitális szülőség lényege nem a kontroll, hanem a bizalom kialakítása, a megértő hozzáállás és a támogatás. 

Óvni a privát szférájukat és a biztonságukat

Nyilvánvalóan a szeretet és a büszkeség miatt osztják meg a szülők a világgal a gyerekeikről készült felvételeket, ám azok bármikor olyan emberek kezébe kerülhetnek, akik a mesterséges intelligencia segítségével felhasználhatják ezeket a felvételeket iskolai zaklatáshoz, megalázó mémek gyártásához, pornográf tartalmak készítéséhez, vagy egyéb bűncselekményekhez.

Dr. Gyurkó Szilvia több korábbi cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése újfajta, komolyan veendő veszélyeket rejt a gyerekek online biztonsága szempontjából.

Egy angliai eset kapcsán rámutatott, hogyan alakíthatók át egyszerűen hétköznapi gyerekfotók pornográf tartalmakká az MI segítségével. Az elkövető közösségi médiából származó képeket lopott el 3D modellek előállításához, amelyeket aztán szexvideók készítéséhez használt. Az eset megdöbbentette a világot, és rávilágított arra, hogy a gyerekekről készült tartalmak milyen könnyen válhatnak visszaélések eszközévé.

A gyerek joga a szülő kezében

Gyurkó Szilvia hangsúlyozza, hogy a szülő nemcsak a saját jogait tartja a kezében, hanem a gyereke jogait is.

„Azt, hogy posztolsz-e a gyerekedről valamit a közösségimédia-felületekre, nem lehet tehát azzal elintézni, hogy »az én gyerekem, az én Insta-oldalam/YouTube-csatornám, az én döntésem«” – írta.

Rávilágít, hogy a szülők gyakran osztanak meg gyerekeikről személyes információkat és képeket a közösségi médiában anélkül, hogy figyelembe vennék ennek hosszú távú következményeit. Ez a gyakorlat sértheti a gyerekek magánélethez való jogát, méltóságát, és veszélyeztetheti a biztonságukat.

„A magyar jogrendszerben, amíg valaki nem veszélyezteti a gyerekét bántalmazással, elhanyagolással vagy rossz bánásmóddal, addig gyakorlatilag bármit megtehet. A döntéseiért »csak« saját magának, a szülőtársának – meg persze a gyerekének – tartozik felelősséggel.”

Ám a gyerekekről szóló online tartalmak megosztása növeli a zaklatás, bántalmazás és a személyes adatokkal való visszaélés kockázatát.

Előbb van kép róla a neten, mint ahogy megszületik

Az előbbi cikkében Gyurkó Szilvia idéz egy internetbiztonsággal kapcsolatos kutatást is idéz, e szerint a gyerekek 92 százalékának már kétéves kora előtt online személyisége van, és a gyerekek negyedéről hamarabb születik meg az első online tartalom, mint ahogy maga a gyerek világra jön – köszönhetően a sokdimenziós ultrahangfelvételeknek. „Az AVG már 2010-ben közleményt adott ki: »Teljességgel érthető, hogy a büszke szülők miért akarnak a gyerekükről készült képeket feltölteni és megosztani a barátokkal és ismerősökkel már nagyon kicsi életkorban. De azt kérjük, hogy két dolgot mindenképpen fontoljanak meg. Az első, hogy egy emberi lény digitális történelmét kezdik el, ami követni fogja őt egész életében. Ennek kapcsán pedig végig kell gondolni, hogyan akarjuk elkezdeni ezt a digitális lábnyomot és hogy erről a döntésről később mit fog gondolni a gyerekünk. A második pedig, hogy nagyon gondosan kell megválasztani azt a kört, amellyel az információt megosztjuk, különben barátok és kedves ismerősök helyett az egész internet lesz a célközönség.«”

Gyurkó Szilvia javaslatai a gyerekek jogainak és méltóságának védelmében:

• gondolják át a szülők, milyen képeket osztanak meg gyerekeikről, és állítsák privátra közösségimédia-profiljaikat;
• ne járuljanak hozzá az óvodák és iskolák által készített fotók nyilvános megosztásához;
• bár az internet nem felejt, a tudatos online jelenlét és a megosztott tartalmak kontrollálása jelentősen növelheti a gyerekek biztonságát a digitális térben.

Fontos szempont, hogy a felelősség nem csupán a szülőké. Hanem egyrészt minden felnőtté (például a tanároké), illetve a fiataloké is, ahogy növekszenek.

A nyílt kommunikáció a gyerekekkel, bevonásuk a döntésekbe és a közös szabályalkotás kulcsfontosságú az internetbiztonságuk érdekében.

Mi, szülők nem hagyhatjuk figyelmen kívül a technológiai fejlődést. Elengedhetetlen, hogy megértsük a gyerekek online világát, és támogatóan álljunk melléjük az internet és a közösségi média használatában. Szakértők szerint a tiltások helyett a tudatos nevelés, a családi párbeszéd, a digitális kompetenciák fejlesztése, valamint a határok közös kijelölése a legjobb eszköz a gyerekek védelmében.

Kurucz Adrienn