Mikor, hogyan és mivel kezdjük a fogmosást?

Amikor megjelennek az első kis tejfogak dudorai, onnantól biztosan érdemes elkezdeni bevezetni a napi rutinba a szájápolást. Lehet persze már előtte is fogkrém nélkül szoktatni a gyereket a mozdulatra, arra, hogy ez része a reggeleknek, az estéknek. Annak nincs jelentősége, hogy milyen eszközt használunk, kézi és elektromos fogkefével is lehet jól fogat mosni. Mindkettővel el lehet érni azt, hogy a fogak felszínén ne maradjon semmilyen lerakódás. Sokszor elektromossal ezt könnyebb, mert kevesebb kézügyességet igényel. Nem tudunk olyan ajánlásról, hogy mikortól érdemes elektromost használni, valószínűleg bármikor el lehet kezdeni, állítja a szakember.

A mi tapasztalatunk alapján a gyerekek mókásnak találják a berregést, és tetszik nekik az elektromos fogkefe. Hát mire nem lehet rávenni egy gyereket egy kütyüvel?! – mondja Sári, aki két kisfiú anyukájaként szülőként is látja, mi működik jobban.

És amiatt sem kell aggódni, hogy az elektromos fogkefe esetleg felsérti a gyerek az ínyét, hiszen semmivel sem nagyobb ennek a kockázata, mint manuális fogkefével – nyugtat meg mindenkit a fogorvos. 

Dr. Lőrincz Ádám, dr. Slezák Sára és a fiaik

Fogkrémek esetében különböző országokban más-más ajánlások vannak, ezért nehéz eligazodni az információk között. Mi nagyon sokáig fluoridmentes fogkrémet használtunk követve a magyar ajánlást, majd szembesültünk vele, hogy itt, Angliában más a protokoll. Erre azt a szakmai választ kaptam, hogy „a mai tudásunk szerint a fogszuvasodás megelőzésének egyik hatékony eszköze a fluoridtartalmú fogkrém. A fluorid a fogakra nézve jó hatású, azonban a fejlődő kisgyerek szervezetének nincs szüksége lenyelt fluoridra. Ez a fogak elszíneződését, extrém esetben akár a csontok fejlődési zavarát is okozhatja. Ezért vannak a világban különböző ajánlások. A lényeg az, hogy a gyerek ne nyeljen nagy mennyiségű fluoridos fogkrémet. Használhatunk fluoridos fogkrémet akár kezdettől fogva is, mint ahogy azt Angliában ajánlják, de csak egészen pici mennyiséget, vagy kezdhetünk fluoridmentessel, de akkor fontosabb, hogy tökéletes technikával mossuk a gyerek fogát. Ebben az esetben is érdemes áttérni a fluoridos fogkrémre, mihelyt a gyerek megérti, hogy nem nyelheti le, és képes is köpni. Az angol ajánlás szerint hatéves korig 1000 ppm, afölött 1300 ppm fluoridtartalmú fogkrémet célszerű használni. Magyarországon az a tan, hogy hatéves korig 500 ppm, afölött 1300 ppm. De az utóbbi években ez is változni látszik.”

Emellett mindenkiben szeretnék nyomatékosítani: a szülők nem mentesülnek a fogmosás kötelezettsége alól, nekik is tisztában kell lenniük a helyes fogmosás alapjaival, hogy jó példát mutassanak a gyerekeknek. Éppen ezért előnyös, ha a gyerek már egészen pici kortól kezdve látja, hogyan mosnak fogat a szülei, illetve milyen eszközöket használnak.

Már két-három éves koruktól hagyhatjuk, hogy egyedül is próbálkozzanak, de nagyon fontos tudni, hogy hét-nyolc éves korig a szülőnek is mindenképpen meg kell mosnia a gyerek fogát, attól függetlenül, hogy ő azt állítja, készen van.

A kézügyességük ugyanis még nem fejlett annyira, hogy alaposan meg tudják mosni egyedül a fogukat. Hétéves kor után el lehet kezdeni tanítani őket arra, hogy miként tudják ellenőrizni a fogmosás hatékonyságát. A fogorvos is tud ebben segíteni, de a drogériákban, gyógyszertárakban kapható plakkfesték is szuper megoldás, ami elszínezi a fogfelületen maradt lepedéket.

A fogak fő ellenségei: cukrok és savak

A fogszuvasodás kialakulásában kulcsszerepet játszik a táplálkozás. A betegséget olyan baktériumok okozzák, amik cukrot alakítanak savvá. A fogat aztán valójában a sav károsítja, ellentétben a közkedvelt, fogacskákat rágcsáló baktériumos képekkel. Ezek a képek figyelemfelhívásra jók, de nem teljesen tükrözik a valóságot – világosít fel Ádám. 

A fogak szempontjából ezért a cukros és a savas ételek fogyasztása különösen káros. Nem lehet persze józan ésszel megtiltani egy gyereknek, hogy édességet egyen, és nem is kell. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy lehetőleg ne egyen nagyon ragacsos édességet, mint amilyen például a nyalóka, ami ráadásul jó sokáig áztatja a fogakat a cukros lében. Édességet ha lehet, étkezéshez kötötten fogyasszon, étkezések között, nassolásra ne. Semmi esetre se egyen vagy igyon semmi cukrosat vagy savasat este, lefekvés előtt és fogmosás után. Ha igényel éjszakára innivalót, az víz vagy tej legyen, és ne cukros tea vagy gyümölcslé. A cukrozott italok fogyasztása számos szempontból káros, de a fogaknak is árt. Ugyanez igaz a szénsavas italokra. Ilyenek fogyasztására egy gyereknek sincs szüksége – teszi hozzá Sári.

Táplálkozás és fogak összefüggésében gyakran előkerül a kalciumbevitel kérdése. A kalcium a fogak és a csontok fontos alkotóeleme. Gyerekkorban elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű kalciumhoz jusson a szervezet, amihez elengedő a változatos étrend.

Azt viszont jó tudni, hogy a már kifejlődött fogakból semmilyen folyamat nem tud kalciumot elvonni, így az az állítás sem igaz, hogy a várandós anya fogából a baba elvonná ezt az ásványi anyagot.

Akkor mi az alapja ennek a hiedelemnek? Leginkább a várandósság ezeregy tünete, velejárója együtt, hiszen ilyenkor megváltoznak az étkezési, alvási szokások, borul a napi ritmus, ami érinti a szájhigiéniai szokásokat is. Megjelenik a terhességi ínygyulladás, a reflux, a reggeli rosszullét – és ezek bármely kombinációja elég ahhoz, hogy hirtelen gond legyen a foggal.

Emellett nagyon fontos megemlíteni azt a jelenséget, hogy a szociális helyzetünk is mennyire meghatározza a fogak állapotát. Rosszabb szociális helyzetben élők sokkal több fogászati problémával bajlódnak, mint azok, akiknek jobbak a körülményeik. 

 

A gének szerepe

A genetika szerepe nagyon érdekes – mondja Ádám. A legtöbb betegség esetében a génjeinkbe inkább csak hajlamok vannak kódolva. Így van ez a fogakkal is. Léteznek a fogakat érintő igazi genetikai betegségek, ezek azonban rendkívül ritkák. Sajnos az esetek döntő többségében a rossz fogakat nem foghatjuk a genetikára.

Nagyjából az egyetlen fogászati szempontból lényeges, genetikailag öröklődő tényező az anatómia: az állcsontok mérete, egymáshoz viszonyított helyzete, valamint a fogak mérete és formája. Ezért van az sokszor, hogy a szülőnek és gyereknek aztán ugyanolyan típusú fogszabályozásra van szüksége.

Van azonban még két dolog, ami szintén öröklődik, csak nem genetikai úton. Az egyik, hogy milyen baktériumok vannak szánkban. Ezt pedig nem annyira a genetika, mint inkább szülők szájüregi baktériumai határozzák meg, mert tőlük kapjuk az első kolóniákat, amikor megpusziljuk a gyereket, lenyaljuk a cumiját, vagy közös evőeszközöket használunk. De azért senki se hagyja abba a csecsemők puszilgatását; valamilyen flórát valahonnan kapnia kell a gyereknek, ez a dolgok természetes rendje – nyugtat meg minket Sári.

Emellett a szájhigiéniás szokások is öröklődnek, ahogy annyi minden más is, ez is utánzás által. A gyerek bizony látja, hogy mi mikor mosunk fogat, hogyan mosunk fogat, sőt többnyire azt is, hogy mikor és mit nassolunk. 

Pozitív élmények

A mi esetünkben a pozitív beavatkozások ellenére sem alakult ki zsigeri rettegés Barniban a fogorvosi rendelő látványától. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy az első néhány látogatáskor csak vizsgálatok történtek, és minden esetben részletesen elmagyarázták neki, mi fog történni, mire számítson, milyen eszközöket használnak és mi célból. Nyilván hosszabb időt vett igénybe az időpontunk, de a türelem, odafigyelés és a gyerek tisztelettel kezelése meghozta a gyümölcsét. 

Ezt támasztja alá Sári és Ádám is azzal, hogy azt javasolják: a gyerekkel akkor érdemes először fogorvoshoz menni, amikor kinő az első foga. Ha ez valamelyik szülő kontrollvizsgálatával egy időben történik, az különösen jól tanítja a gyereknek, hogy ez az élet normális része, és segít megelőzni a fogászati félelem, szorongás kialakulását. A lehető legrosszabb megoldás, ha a gyereket csak akkor visszük fogorvoshoz, ha fájdalmai vannak. Ez kellemetlen élmény lesz, ami sokszor egész életre, vagy hosszú évekre meghatározza a gyerek fogorvoshoz való (rossz) viszonyát. Amelyik szülő fél a fogorvostól és ezt mutatja gyermeke előtt vagy mondja is neki, az önkéntelenül elülteti ezt a félelmet a gyerekben is.

Sose mondjuk azt az első néhány vizit alkalmával, hogy nem kell félni. Miért is kellene? A gyerekeknek ilyesmi eszébe sem jut maguktól.

Gyerekeknek és egészséges felnőtteknek félévente érdemes elmenniük a fogorvoshoz. Ha az első években ez fájdalommentes, jó élmény, akkor a gyerek később sem tart majd a fogorvostól.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Na és hogy zajlik egy fogorvos házaspárnál az otthoni rutin?

Rendszeresen (és némiképp kényszeresen) vizslatjuk a fogaikat, nyilván – ismeri be Sári. Napi kétszer mosunk fogat, reggeli és vacsora után elektromos fogkefével, mindenki a saját fogkefefejét használva. A fiúk öt- és hétévesek, először ők sikálják két percig, aztán mi, alaposan, két percig 1000 ppm körüli gyerekfogkrémmel. Látják, hogy mi mit használunk, hogyan használjuk, úgyhogy ha például valami beszorul a foguk közé, automatikusan kérik a fogselymet, fogköztisztítót. Amelyik gyermeknek van olyan maradó foga, amelynek a barázdája ezt igényelte, ott az előbújás után rögtön barázdazártunk. Azért mi sem vagyunk ám tökéletesek. Természetesen a mi gyerekünk volt az utolsó az osztályban, akinek végre-valahára kiesett az első foga. (Fogorvos szülők számára a Rettegés foka, első rész.) Nyilvánvalóan a mi gyerekünk az, aki legózás közben lepattintja a zománcot a fogáról, míg a darabokat szedegeti szét. Ó, igen, és persze hogy a mi gyermekünk az is, aki éjszaka kilopakodik, hogy az iskolai nyereményét, a nyalókát elszopogassa szép csendben, nyugodtan. (És a történet sosem ér véget.)

Nagyon hálás vagyok nekik, hogy nemcsak megosztották tudásukat, de folyamatosan nyugtatgattak, hogy mindig lehet fejlődni, és abszolút van esély, hogy a jövőben ritkábban és jobb élményekkel távozzunk a rendelőből!

Pásztory Dóri