–

A téli hidegben mi is eshetne jobban, mint egy kis melegség. Bekuckózni a nappalinkban egy bögre forró kakaóval, finom teával, miközben magunkra húzzuk a kedvenc pokrócunkat – vagy akár felvehetjük a finnek jó szokását is: elmehetünk szaunázni.

A BBC-nek nyilatkozó Heikki Junkkari, az 1937 óta létező Finn Szauna Társaság igazgatótanácsának tagja azt mondja,

a finnek legalább heti egyszer jó néhány percet eltöltenek egy 80–100°C-os szaunában, majd megmártóznak egy közeli jeges tóban vagy folyóban.

Ez elsőre igen drasztikusan hangzik, egyeseknek akár bizarrnak, riasztónak is tűnhet. Kétségtelen, hogy az ilyen hőmérséklet-különbség megterheli a szervezetet, sőt nem is veszélytelen. Nem véletlenül tanítják meg nekünk már egészen kicsi korunkban, hogy nyáron – kánikula ide vagy oda – nem szabad fejest ugranunk a hideg vizes medencébe. 

Ám ha betartunk néhány alapvető szabályt, a szaunázás nemcsak kellemes kikapcsolódás lehet, hanem egy egészséges szokás is, amely

segít karbantartani az ereket, jót tesz a légzőrendszerünknek, és nem mellesleg a lelkünknek is. 

A BBC cikke szerint ugyanis a forróság hatására bizonyos hormonok szintje megemelkedik, köztük az endorfinoké is, amelyek a testünk természetes „hangulatjavítói”.

Megóvja a szívünket 

A szaunázás kultúrája már évezredek óta jelen van, és bár országonként eltér, mennyire része a mindennapoknak, illetve hogyan használják – például Ausztriában a szaunázók általában nem viselnek semmit –, az közös bennük, hogy egytől egyig – legyen szó infra-,gőz- vagy finn szaunáról – mind jó hatással vannak az egészségre.

Ezt támasztja alá Setor Kunutsor szív- és érrendszeri epidemiológus és a finn kardiológus, kutató, Jari Laukkanen közös tanulmánya is. A szakemberek Kelet-Finnországban végzett vizsgálatukban, amelyben közel 3 ezer középkorú és idősebb férfi vett részt, 20 év adatait vették alapul, és arra a megállapításra jutottak, hogy

akik heti több alkalommal szaunáznak, azoknál alacsonyabb a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázata, valamint kisebb a hirtelen szívhalál esélye is.

Egy másik kutatás pedig egy egészen más területet vizsgált: a több mint 2300 finn férfi bevonásával végzett vizsgálat eredményei szerint azoknál, akik heti két-három alkalommal szaunáztak, 20 százalékkal alacsonyabb volt az Alzheimer-kór, és 22 százalékkal kisebb a demencia kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik csak heti egyszer jártak szaunába. 

Az eredmények még látványosabbak voltak azok körében, akik heti négy-hét alkalommal élvezték a szaunázás jótékony hatásait: náluk 66 százalékkal csökkent a demencia, és 65 százalékkal az Alzheimer-kór kockázata.

Ám, fontos megjegyezni, hogy ez a kutatás nem tért ki arra, mi a helyzet azokkal a férfiakkal, akik egyáltalán nem járnak szaunázni. Emellett együttjárást és nem oksági kapcsolatot vizsgáltak, tehát az eredmények nem jelentik azt, hogy a szaunázás vezetne a kognitív problémákkal járó egészségügyi gondok megelőzéséhez.

Mit tartsunk észben, ha szaunázni megyünk? 

A Harvard Orvosi Karának ajánlása szerint néhány alapvető gondolatot érdemes észben tartani, ha szaunázni indulunk:

  • Szaunázás előtt és után ne fogyasszunk alkoholt, illetve olyan gyógyszereket sem, amelyek miatt a szervezet túlmelegedhet, vagy gátolhatják az izzadást.
  • 15–20 percnél tovább ne maradjunk bent, és amikor kijövünk, hagyjunk időt a testnek a lehűlésre.
  • Ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról sem: minden szaunázás után igyunk két–négy pohár hideg vizet.
  • Ha betegek vagyunk, inkább hagyjuk ki a szaunát.
  • És végül egy magától értetődő, mégis fontos szabály: hallgassunk a testünkre. Ha a szaunában szédülni kezdünk, és ránk tör a rosszullét, akkor azonnal menjünk ki.

A menstruáció előtti napokat elviselhetőbbé teheti a szauna, várandósan azonban nem feltétlen ajánlott 

Míg egyesek meditációval, különféle légzőgyakorlatokkal vagy mindfulness-technikákkal tanulnak meg relaxálni, addig mások a szaunában tudnak leginkább ellazulni – nem véletlenül. A Healthline témában írt cikke szerint a meleg hatására a pulzusunk felgyorsul, az erek kitágulnak, a véráramlás fokozódik, és – ahogy már korábban említettük – boldogsághormonok szabadulnak fel, ezért érezhetjük magunkat nyugodtnak és ellazultnak. 

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy

a szaunázás a krónikus fájdalmak enyhítésében is szerepet játszhat.

A cikk írója megemlít egy 2019-es tanulmányt, amelynek résztvevői arról számoltak be, hogy a szaunázás csökkentette a fájdalmukat a hát alsó szakaszában.

És ha már fájdalom, sokaknál a menstruáció előtti napokban már az is kihívás, hogy kimozduljanak otthonról. Ilyenkor leginkább a kanapé, egy fájdalomcsillapító és egy melegítőpárna esik jól. Mégis, ha úgy érezzük, van hozzá energiánk, érdemes lehet megfontolni a szaunázást is.

Egyes források szerint ugyanis

a szauna enyhítheti a PMS (premenstruációs szindróma) során jelentkező puffadást, átvészelhetőbbé teheti a hangulatingadozásokat, segít eltüntetni a menstruáció környékén megjelenő pattanásokat, és jobban is alszunk tőle.

A Saunas.org oldalán az áll, hogy menstruáció alatt sem tilos szaunázni, ilyenkor azonban különösen fontos figyelni a folyadékpótlásra és a test jelzéseire. Ha gyengének vagy kimerültnek érezzük magunkat, nem biztos, hogy jó ötlet egy közel 100°C-os szaunában időzni.

Végezetül érdemes tisztázni, kinek nem ajánlott a szaunázás. A Healthline cikke szerint mindenképp érdemes orvossal konzultálni, mielőtt belépnénk a forróságba, különösen akkor, ha várandósak vagyunk, asztmával vagy más légzőszervi problémával küzdünk, szívbetegségünk van, epilepsziások vagyunk, nagyon alacsony vagy nagyon magas a vérnyomásunk, vagy stimulánsokat, nyugtatókat, illetve más tudatmódosító szereket szedünk.

Kaiser Orsolya

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ AleksandarNakic