Ha valaki eltüsszenti magát…

Mivel az első terhességem éppen az akkoriban a médiát is eléggé foglalkoztató H1N1 egyik európai térhódítására esett, engem – mint a munkája során sok emberrel érintkező szerkesztő-riportert – a munkahelyem beoltatott. És akkor már megkaptam a „sima” influenza elleni védőoltást is. Persze előtte pánikszerűen hívtam az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetőjét (vannak előnyei annak, ha az ember magazinműsorokat szerkeszt), hogy ezzel milyen veszélynek teszem ki a születendő kisbabámat, aki megnyugtatott, hogy semmilyennek. Snitt.

Kicsit több mint egy évvel később ismét babát vártam, csak éppen akkor már gyakorló anyukaként, aki az ideje jelentős részét játszótereken, Ringatón, Csiribiri tornán, vagyis úgynevezett „gyerekes” helyeken tölti. Ahol viszont – ahogy ez szokás az ilyen helyeken – viszonylag nagy számban fordultak elő orrfolyós, kicsit köhögő gyerekek. Így aztán, akármikor valaki elköhintette magát a jelenlétemben, úgy néztem a szülőjére, hogy a szúrós enyhe kifejezés lenne, ez inkább amolyan „vasvillás” tekintet volt.

Pedig megesett az is, hogy a saját tulajdon gyermekem köhögött és lázasodott be (mármint a másik), őt viszont elég nehéz volt kerülnöm a hatvannyolc négyzetméteres lakás/egyedüli felnőtt felügyelet felállásban. Így aztán pánikszerűen nyúltam a vitaminokhoz és népi gyógymódokhoz (gyömbért ettem gyömbérrel), mert a terhesség alatti betegség elég para. Ezt valahogy mindenki így gondolja. És – az ilyen evidenciák egy részével ellentétben – ezt a szakértő is megerősíti:

„Valóban okozhat problémát a kismama betegsége a várandósság alatt. Elsősorban a vírusos megbetegedéseknek lehet komoly következményük, mint például az influenza különböző típusainak” – mondja dr. Ács Nándor szülész-nőgyógyász professzor. „Két komoly hatása lehet: az egyik az, hogy a várandósság miatt gyengébb immunrendszerű édesanyánál súlyos szövődményt, tüdőgyulladást okoz a betegség, a másik pedig, hogy hiába nincs szövődmény, maga a több napig tartó lázas állapot okozhat fejlődési rendellenességet a magzatnál. Éppen ezért, a WHO és az összes szakember ajánlja az aktuális védőoltás beadását. Oltatni egyébként a várandósság bármelyik szakaszában lehet, és ez semmilyen kockázattal nem jár a magzat számára.”

Prof. dr. Ács Nándor

Ki adja be a védőoltást?

Mivel az első terhességnél egyértelmű volt az oltás, a másodiknál már kicsit összezavarodtam, hogy kihez kell mennem, vagy kell-e egyáltalán, ha már egy éve beoltottak (ne izguljatok, megoldottam, és már képben is vagyok, de azért megkérdeztem, elvégre mindez nem tegnap volt):

„A védőoltásban a háziorvosok kompetensek, ők adják be. Az a tapasztalatom, hogy néhány évvel ezelőtt még talán túl óvatosak voltak a várandós nők és a szoptatós anyák gyógyszeres kezeléseivel, de ma már a legtöbb esetben teljesen pozitív a hozzáállásuk. Ők maguk is javasolják a WHO által kiadott irányelveknek megfelelően az adott év influenza-vírustörzse elleni védőoltást, mivel ez sajnos minden évben mutálódik, és a tavaly téli vírustörzs ellen kapott oltás idén már nem sokat ér.”

Ez persze a „hagyományos” influenzánál igaz csak, ha valakit beoltottak valamelyik „extrás” influenza ellen, mint például a H1N1, akkor az évekre védettséget biztosít – nem mintha az utóbbi években hallottam volna a H1N1-ről. A „sertés” (H1N1) és a „madár” (H1N5) után szintet léptünk, mert most már „korona” megy. Bocsánat, hogy próbálom kicsit viccesen megfogni, amúgy egyáltalán nem vicces, hanem nagyon is komoly és veszélyes betegség mindegyik. Vagyis szerintem azért lehet nevetni rajta, de érdemes elmenni, oltatni tempósan, különösen a terhesség alatt. 

Mi van, ha mégis beteg lesz egy terhes nő?

Ilyenkor télen a vírusos és bakteriális alapú fertőzések is tombolnak, szóval van esély mindkettő „benyalására” (terhesen és nem terhesen is). Nagyon fontos a kezelés szempontjából különbséget tenni a kettő között.

Kezdjük a baktériumokkal, azok ellen ugyanis nem tudunk oltással védekezni, antibiotikummal viszont kezelhetők a bakteriális megbetegedések. A háziorvosok elvileg képben vannak, hogy terhesen mit ajánlott szedni, de az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia listájából mi magunk is tudunk informálódni.

„Ha mégis elkapja az influenzavírust egy várandós nő, akkor amiatt nem kell aggódnia, hogy a vírus eljut a babához – ezt megakadályozza az anya szervezete, ezért van ő maga kiszolgáltatottabb helyzetben. A legfontosabb ebben az esetben a lázcsillapítás, hogy az elhúzódó magas láz nehogy fejlődési rendellenességhez vezessen. Ehhez mindenképpen szükséges orvoshoz fordulni, nem szabad otthon kivárni, hogy pozitív változás történjen.”

Ahol már vannak testvérek, ott a terhes anyuka akkor is 1500 olyan helyre megy velük, ahol elkaphatja a betegséget, ha a saját gyerekei oltva vannak (bár általában nem szoktak gyerekeket oltatni, pedig elvileg nem jár kockázattal). Éppen ezért a terhesség alatt célszerű magának a várandós nőnek biztosítani a saját védettségét, oltással, amit a 40 hét alatt bármikor megkaphat.

Én úgy védekeztem a bakteriális megbetegedések ellen, hogy mindenféle vitaminokat fogyasztottam, kicsit talán túlzásba is esve (mondjuk, bevált). Prof. dr. Ács Nándor azt mondja, nem szükséges az alap magzatvédő vitaminon túl mást is szedni, de ellenjavallata sincs a megerősített C- és D-vitamin fogyasztásnak. A magzatvédő vitamin viszont nagyon is ajánlott, de ez már egy másik téma.

Ti mennyire voltatok/vagytok betegségparásak a terhesség alatt? Vagy úgy általában? Oltattatok vagy nem?

Ha a nagyobb gyereketeknek kérdései vannak a koronavírussal és a hozzá kapcsolódó pánikhelyzettel kapcsolatban vagy szerintetek kell erről beszélgetni, mindenképpen olvassátok el Gyurkó Szilvi szuper javaslatait arról, hogyan tegyétek ezt.

Tóth Flóra