Daganatokról őszintén: „A tumoros megbetegedéseket ma már krónikus betegségként kell felfogni”

–

A rákdiagnózis mindenképp egyenlő a halálos ítélettel?

Talán ez az a kérdés, amely először felmerül az érintettekben, illetve azokban, akik a közvetlen környezetükben néznek szembe a friss diagnózissal. A molekuláris biológus azonban határozott nemmel felel rá, bár hozzáteszi: nagyon fontos tényező, hogy a daganatot milyen stádiumban fedezik fel.

Ahogy azt a korábbi adásban Pintér Lajos molekuláris biológus, genetikus felidézte: a WHO vizsgálatai szerint gyakorlatilag 30-50%-kal lehetne javítani a daganatok túlélési arányán, ha az emberek időben elmennének a szűrővizsgálatokra. Az idő előrehaladtával azonban, amikor már akár a nyirokcsomókban is megjelenik a daganat, vagy akár távoli áttéteket képez, ez a túlélési esély rohamosan, egészen 30 vagy akár 20% alá csökken.

„Azt sajnos tudjuk, hogy Magyarországon élen járunk a daganatok kései stádiumban való diagnosztizálásában, pedig minél korábban kerül felismerésre egy tumor, annál nagyobb esély van a gyógyulásra, illetve annál több kezelési lehetőség is áll rendelkezésre [...] A szűrési lehetőségeknek az az előnyük, hogy már korai vagy akár még tünetmentes fázisban is felismerhetővé válhat általuk a tumor” – mondja dr. Priskin Katalin Zsuzsanna.

Magyarországon a népegészségügyileg legmegterhelőbb tumortípusokkal kapcsolatban áll rendelkezésre szűrési lehetőség. Ez a nők esetén a méhnyak-, illetve emlőrák, a férfiak esetén pedig a prosztatarák. Valamint mind a két nem esetében van lehetőség a vastagbélrák lakossági szűrésére. Csakhogy a hozzáférhető szűrési lehetőségekkel sokkal kevesebben élnek a szakember szerint itthon, mint kellene – ez pedig nagyban hozzájárul a kései diagnózishoz.

De milyen gyakran kell, érdemes szűrésre járni?

Ha a családban előfordult már daganatos megbetegedés, esetleg halmozódás áll fenn – ugyanaz a daganattípus érintett már kettő vagy annál több közeli családtagot –, akkor az már emelkedett kockázatot jelent, amire érdemes odafigyelni, és gyakrabban monitorozni.

„A daganatos megbetegedések még mindig tabutémának számítanak a társadalomban – alig beszélünk róluk. Sokan nem tudják azt sem, hogy mi okozta például a nagyszüleik, dédszüleik halálát, hogy ki volt a tumoros betegségben érintett közülük – holott ez nagyon fontos lenne. A daganat ugyanis nem egyik pillanatról a másikra alakul ki; általában fontos tényező a folyamatban, hogy milyen a hozott genetikánk, és ez által mire leszünk fogékonyabbak” – hangsúlyozza a molekuláris biológus, aki azt is kiemeli:

a szűrési vizsgálatokat is annak fényében érdemes igénybe vennünk, ha a családban többször előfordult egyfajta tumortípus, vagy tumortípuscsoport. Utóbbiba tartoznak például az emlő- és petefészekrák, amit gyakran hasonló genetikai háttér jellemez, mint a férfiak esetében a prosztatatumort. „Ha tehát ezek halmozottabban fordulnak elő a nagyszülők, dédszülők körében, akkor érdemes gyakrabban részt venni a szűréseken, és már a kisebb jelekre is orvoshoz fordulni.”

Ha későbbi stádiumban ismerik fel a daganatot, akkor is lehet esély a gyógyulásra?

„A tumoros megbetegedéseket ma már inkább krónikus betegségként kell felfogni, ami azt jelenti, hogy – stádiumtól függően – gyakorlatilag együtt lehet élni a daganattal, a kezelésekkel, a vizsgálatokkal, és az valóban nem feltétlenül jelent egy halálos ítéletet” – mondja a molekuláris biológus, aki azt is hozzáteszi: ma már többen halnak meg például keringési betegségekben, de valahogy a társadalomban mégsincs olyan riasztó kép róluk, mint a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban.

Fontosnak tartja azonban megjegyezni, hogy sajnos a tumoros betegségeknél is előfordul, hogy sokáig tünetmentesek, és mire jelentkeznek tünetek, addigra a tumor már egy olyan előrehaladott stádiumban tart, ami jelentősen szűkíti a rendelkezésre álló gyógyítási lehetőségeket.

Hogyan és mi alapján zajlik a tumorok vizsgálata?

Egy tumort sokféle oldalról lehet vizsgálni, de a szakember szerint nagyon fontos, hogy ezeket a tumorvizsgálatokat mindig kiegészítő jellegűként fogjuk fel – tehát egyik sem helyettesíti, váltja ki a másikat.

A képalkotó vizsgálatok inkább járulékosan tesznek hozzá a tumor felkutatásához, diagnózisához, majd utánkövetéséhez, önmagukban azonban teljes bizonyossággal nem igazolható velük, hogy valóban daganatról van-e szó.

„A képalkotó eljárások nagyon jók arra, hogy meghatározzák az elváltozás helyét, méretét, kiterjedését, esetleg az aktivitását, ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy például a genetikai hátterére információt adjanak.

A biokémiai markerek szintén jók arra, hogy felmérjük: utalhat-e valami a szervezetben a rákos megbetegedések jelenlétére vagy aktivitására, kiegészítő vizsgálatként egy kezelés monitorozására is hasznosak, de önmagukban nem elégségesek a tumor jelenlétének igazolására.” A fehérje alapú molekuláknak, amiket vizsgálnak ugyanis nemcsak a tumor jelenlétében lehet emelkedett a mennyiségük, hanem más patológiás állapotokban, például gyulladás esetén is.

Dr. Priskin Katalin Zsuzsanna szerint emellett nem szabad kihagyni a sorból a vérből történő molekuláris vizsgálatokat sem, amik a kutatások talán legforróbb területét jelentik ma. „A tumorból a vérbe kerül a tumor genetikai anyaga, és onnan vizsgálhatóvá válik. Ezek a fajta tesztek pedig azért jók, mert nemcsak jelzik a tumor jelenlétét, hanem annak a genetikai hátteréről is információt adnak. Arra viszont nem kapunk választ a vérből történő molekuláris vizsgálatokból, hogy pontosan honnan jönnek ezek a mutációk. Vannak persze szervspecifikus markerek is, amik megmondják, hogy nagy valószínűséggel milyen tumorszövetből jöttek ezek a genetikai anyagok, de olyan pontosan nem fogják meghatározni a lokalizációt, mint egy képalkotó eljárás.

Sosem lesz tehát egyetlen vizsgálat, amiből minden információt kinyerhetünk a tumorral kapcsolatban, és mindig a kezelőorvos fogja eldönteni, hogy az adott klinikai kérdésre mely vizsgálatok a legmegfelelőbbek.”

Új mintavételi eljárás: a liquid biopsziáról

A tumorban minden morfológiai, biokémiai változás mögött valahol az örökítőanyagunkban lévő változás áll – magyarázza a molekuláris biológus. „Tehát minden olyan elváltozás hátterében, amitől egy normál sejtből tumorsejt lesz, egy genetikai mutációt kell keresni. A tumorból származó genetikai anyag, valamint maguk a tumorsejtek is a növekedésük során bekerülnek a véráramba, illetve a testfolyadékokba (a vér mellett akár vizeletbe, nyálba attól függően, hogy az adott tumornak milyen a szervezetben a lokalizációja), és ezáltal ezek a tumort jelző genetikai változások, génhibák, kimutathatóak lesznek az adott testfolyadékból. Ezt a technológiát nevezik liquid biopsziának, ami akkor is segíthet, amikor magából a tumorból történő mintavétel nem lehetséges.

A liquid biopszia vérvétel útján történik: a vérben a véráramba kerülő, szabadon keringő tumor DNS-t keresik speciális eljárással. Ez a mintavételi eljárás egy diagnosztikus eszköz, ami arra szolgál, hogy igazoljuk egy adott mutáció jelenlétét, hogy a tumorban már ismert mutációkat utánkövessük, monitorozzuk – tehát a kezelés során megvizsgáljuk, hogy a vérben emelkedik-e vagy csökken a kapott kezelés következtében a tumorból származó DNS.”

Azt, hogy milyen terápiákra fog egy adott tumor a leghatékonyabban válaszolni, azzal lehet a legjobban előrevetíteni, ha megtalálják, hogy magát a tumort milyen génhibák hajtják, tehát milyen driverei vannak.

„Ha ismerjük a genetikai hátteret, akkor tudni fogjuk azt is, hogy milyen lesz várhatóan a tumor lefolyása, illetve arra is információt kaphatunk, hogy milyen kezelésekre hogyan reagálhat. A liquid biopszia mintavételi eljárásával meghatározható egy adott mutáció jelenléte vagy hiánya, ami már jelentősen továbblendítheti a vizsgálatokat, kezeléseket.”

A szakember azt is megemlíti: egyes tumoros megbetegedések kezelésében ma már rendelkezésre állnak a molekuláris terápiák is, amik a kemoterápiával ellentétben nem minden sejtre hatnak a tumorellenes kezelés során, hanem azokat a sejteket célozzák csupán – és azokra hatnak negatívan –, amelyek felszínén vagy a belsejükben megtalálhatóak a tumort jelző molekulák, mutáns fehérjék. Fontos azonban, hogy nem minden tumorfajta esetén érhető el molekulárisan célzott terápia, ezért a molekuláris biológus szerint mindig érdemes a kezelőorvosunkkal konzultálni a lehetőségeinkről.

A European Life Technologies Daganatokról őszintén vodcastjának adását itt tudjátok megnézni:

Filákovity Radojka