Milyen egyszerű: amit eszel, azzá leszel! Ha zsírban tocsogó, ízfokozókkal agyonvágott, bizonytalan helyről származó, netán gyorskajával tömöd tele magad, akkor egyszer csak kopogtatni fog az ajtódon a magas koleszterin, a magas vérnyomás, megnő a rák kockázata, és még sorolhatnám. (És nem, a zsírral egyáltalán nincs baj – ITT írtam róla –, csak a mennyiséggel és a minőséggel.)

A zöldségek, fűszerek egyébként is ritkán szerepelnek a magyarok bevásárlólistáján, csak hogy a legfontosabbakról beszéljünk, ha már az egészséges táplálkozásról van szó. Mikor vásároltál utoljára például brokkolit, szárzellert, netán csírákat?

Na, én most ezekről fogok mesélni.

1. Szárzeller – a legprofibb takarítógépezet, amely gyulladáscsökkentő hatású

Lassan egy hónapja mindennap, miután felkelek, kimegyek a konyhába, és kipréselek a gyümölcscentrifugával egy csokor szárzellert, majd éhgyomorra megiszom, aztán elkészítem a reggelimet. A léhez nem adok hozzá semmit, nem fűszerezem, nem vizezem, egyszerűen csak magában megiszom. Nagyjából húsz perc-fél óra múlva pedig megreggelizem. 

Ez az ital nem turmix, hanem orvosság. A zeller tulajdonképpen nem zöldség, hanem gyógynövény, aminek számtalan pozitív hatása van.

És az íze sem utálatos, semmi rettenetesen rosszat vagy ihatatlant nem találok benne. Erőteljes, sós zöldségíze van. Ezen felül pedig jót tesz nekem, tehát szeretem. (Megiszom, és kész. Nem gondolkodom rajta.)

De miért jó ez?

Már kutatások is bizonyítják (nem csak a józan paraszti ész és a tapasztalat), hogy a szárzeller az egyik legjobb gyulladáscsökkentő növény. Két fontos antioxidánst tartalmaz, az apigenint és a luteolint, amelyek számos gyulladásos betegség kezelésében segíthetnek. 

Ezen kívül a zellerfogyasztás jót tesz a koleszterinnek, az emésztésnek, prímán hidratál, és a beleket is tisztítja.

Tulajdonképpen olyan, mint egy seprű. Kipucol. 

Megígérem nektek, hogy ha már eltelt három hónap reggeli zellerfogyasztással, akkor írok a hatásáról egy naplót.

2. Csírák – nem csak a szupervékonyságért

Biztos furának tartotok majd, de nekem a fenti képen látható reggeli az egyik kedvencem. A rukkolacsíra zamatos, friss ízt ad az (egyébként vegán) szendvicsemnek, alatta bébirómaisaláta-levelek, humusz, vegán tejföl, és retek. El sem hiszitek, mennyire finom kaja. 

A csírák kínálata pedig szinte végtelen. Hogy csak a legkedveltebbeket soroljam: van retek-, kel-, brokkoli-, mustár-, petrezselyem-, borsó- és céklacsíra is. 

Mindnek számtalan jótékony hatása van, ráadásul a szimbolikája sem utolsó. Tápanyagokban gazdagok, ízletesek (harapj csak rá egy borsó- vagy retekcsírára: mintha a zöldség koncentráltan lenne jelen az ízlelőbimbóidon), csurig vannak antioxidánssal, fenntartható a termesztésük (nem kell nekik talaj, és te is tudsz otthon termeszteni), tele vannak káliummal és kalciummal is, és hihetetlenül kevés bennük a kalória. 

Anthony William pedig így ír a csírák szimbolikájáról: 

A zsenge hajtások, csírák csodálatos szaporító ételek. Mind képesek megújítani a kimerült ivarszerveket, és felfrissíteni a szülés utáni időszakban a kimerült kismamákat.”

Erre nem találtam tudományos igazolást, de talán idővel bizonyítható is lesz.

Ajánlom nektek szinte bármihez, de legfőképpen a reggeli szendvicsek ízesítésére. Én a mungóbabcsírát úgy eszem, mintha chips lenne, de kiváló a keleti fűszerezésű ételekhez is. Kísérletezzetek vele kedvetekre! 

3. Brokkoli – az antioxidáns-atomfegyver

Na, még egy gyógyító étel, ami csordultig van antioxidánssal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal, ráadásul szuperalacsony a kalóriatartalma. A rengeteg antioxidánst tartalmazó ételeket összefüggésbe hozták a rák kialakulásának kockázatával (amit csökkentenek), már csak ezért is érdemes fogyasztani őket. A benne lévő sok kalcium pedig segít megőrizni a csontok egészségét, de ez csak néhány a rá jellemző jó tulajdonságok közül. 

Tudom, hogy a brokkoli annak ellenére sem túl vonzó sokaknak, hogy ennyire szép zöld színe van. Pedig isteni, izgalmas dolgokat lehet belőle készíteni.

Amit a lélegzetállító tányéromon láthattok, az egy blansírozott, ress, friss brokkoli natúran. Jó, azt hozzá kell tennem, hogy a csilis-fokhagymás, juharszószos tofu szezámmaggal úgy megkoronázza, hogy a könnyed is kicsordul, de ezt a zöldséget megszámlálhatatlan verzióban el lehet készíteni.

Elmeséljem a tofu receptjét? Jó, tessék!

A tofut felkockázom, sózom, borsozom, kevés kukoricakeményítővel meghintem. Aztán nagyjából húsz perc alatt megpirítom egy serpenyőben. A szószhoz vágok fel két közepes salottahagymát, egy piros csilit, négy gerezd fokhagymát, és egy szép szál újhagymát. Ezeket kókuszzsíron megpirítom, közben elkészítem a szószt. Két evőkanál juharsziruphoz adok két evőkanál szójaszószt, egy evőkanál rizsecetet, valamint ugyanennyi csiliszószt. Ha kész az alap, ráöntöm, és összerottyantom, majd beleforgatom az időközben megpirult tofut. Blansírozott brokkolival tálalom. 

Pompás, ízletes és laktató étel. 

+ A fűszerek, amik nem zsírban tocsognak, hanem egy felfedezetlen, izgalmas világba vezetnek be

Sokszor meséltem már arról, milyen mély érzelmi kapcsolat fűz a fűszerekhez. Otthon konkrét fűszerarzenált tartok, a római köménytől kezdve a különböző garam masala és curry mixeken át megtalálhatsz a polcomon kurkumát, koriandert, ánizst, kardamomot, gyömbért, fahéjat, és még sorolhatnám. 

A fűszerek élettani hatása egyesével is kimutatható, tudnék írni a kurkumáról, a gyömbérről és szinte mindegyikről. De most csak összefoglalóan szeretnék arról mesélni nektek egyfajta fűszernagykövetként, hogy ezek bizony csodát tesznek a mindennapokkal.

Olyan gazdaggá, izgalmassá és folyamatos íz- és illatorgiává varázsolják a főzést, hogy miattuk nem lesz unalmas a recept, és nem lesz uncsi az étel sem. 

Javaslom, hogy kísérletezzetek velük bátran, mert elmondhatom nektek, hogy nem lenne ennyire szórakoztató a főzés, ha a fűszerek nem léteznének. 

(A képen egy karfiol curryt láthattok zöld lencsével.)

Szentesi Éva

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

A képek a szerző tulajdonában vannak