A „koliverzió” mítosza: tényleg egészségtelenül étkeznek az egyetemisták?

–

Tapasztalatból mondhatom, hogy a kollégium kihozza az emberből a kreatív énjét: öt évig éltem e mesebeli életet gimnazistaként, és ahogy mindenhol, nálunk is voltak érdekes megoldások, ami az étkezést illeti. Mi a zacskós leves-tea-popcorn szentháromságának hódoltunk, bár legutolsó csak a hét elején játszott (amikor még „dúskáltunk” a zsebpénzben), mert csütörtök környékén már az instant levest ropogtattuk nassolnivaló gyanánt. Néha elkapott minket az alkotási vágy, olyankor tócsit sütöttünk – vagy legalábbis annak indult –, máskor pedig, ha valami igazán gurmé élményre vágytunk,

a majonézzel megkent zsemlét tömtük meg natúr kukoricapehellyel: ez az egyszerre puha és ropogós állag igazi kuriózum volt.

Persze nemcsak ilyen lehetetlennek tűnő kajahibrideket vettünk magunkhoz étel gyanánt, de az optimálisnál azért gyakrabban fordult elő. Főleg, hogy gimis kollégium révén reggelit, ebédet és vacsorát is kaptunk a menzán, és bár szerintem az átlagosnál jobb volt a minősége, a tejbekölesnél vonzóbb választás volt a majonézes-müzlis szendvics. Ez egyébként nagy tanulság, fogadjátok meg: egy kis ketchuppal vagy majonézzel majdnem minden étel alkalmassá tehető emberi fogyasztásra.

A koliverzió mítosza nem csak itthon terjed

Nem csak itthon népszerű közvélekedés, hogy a kollégista és/vagy egyetemista lét egyet jelent, finoman szólva: a kevéssé változatos, egészségtelen étkezéssel. A BBC azt írja, az Egyesült Királyságban a sült babos pirítós és a tészták azok a sztenderd kaják, amikről azt gondolják, hogy a diákok fogyasztják minden mennyiségben.

De vajon tényleg ennyire egészségtelenül étkeznek az egyetemista diákok, vagy ma már csak városi legenda, hogy egy hallgató bármit megeszik – attól függően, hogy a hét melyik napján járunk?

A válasz: igen is meg nem is

Egy, a brit egyetemisták étkezési szokásait vizsgáló kutatásból az derül ki, hogy minden tizedik hallgató vegetáriánus étrendet követ, ez a szám kétszer akkora arányaiban ebben a körben, mint a teljes népességben. Természetesen az, hogy valaki vegetáriánus, még nem jelenti egyből, hogy egészségesen étkezik, ugyanis nagyon sokat számít, hogy milyen tápanyagokkal pótolja a húst, de azt mutatja, hogy az étkezésében jelen van némi tudatosság. Ezen kívül az is kiderült a kutatásból, hogy az egyetemisták negyede gyakran, vagy szinte mindennap fogyaszt készételeket.

Egy másik felmérés pedig azt állapította meg, hogy minden ötödik brit hallgató figyel csak oda arra, hogy elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon, és a lehető legkevesebbszer térjen be gyorsétterembe.

Az tehát egyértelműen látszik, hogy vannak, akik tudatosak az egészséges étkezés terén, ám még messze vagyunk attól, hogy minden egyetemista a helyes étkezés nagykövete legyen. 

Az alkohol sem segít a jó választásban

A másik közkeletű sztereotípia, hogy az egyetemista rokonértelmű szó az alkoholistára, de ez sem véletlenül alakult így. Az egyetemi bulik, gólyatáborok és rendezvények alkalmával rengeteg alkohol fogy, ahogy szinte minden egyetemen, vagy ha nem is a kampuszon, de a környékén biztosan akad egy kocsma, ami a diákok törzshelyének számít. A féktelen bulizás és az egyetem tehát kéz a kézben járnak a hallgatók nagy részénél, ez pedig az étkezésükre is kihat.

Mert hát senki nem látott még olyat, hogy egy alkoholgőzös éjszaka után valaki salátát rendelt az első szembejövő kajáldában. Alkoholfogyasztás után nagyobb valószínűséggel vásárolnak kalóriadús, magas só- és cukortartalmú ételeket, amiről úgy gondolják, „felszívja” a megivott nagy mennyiségű alkoholt. És minél sűrűbben járnak szórakozni, annál gyakrabban fordulnak ilyen ételekhez a bulizó fiatalok.

Egy probléma, rengeteg aspektus

Természetesen annak, hogy az egyetemisták nagy része nem étkezik megfelelően, számos oka van az alkoholfogyasztáson túl is. Sokan azért nem esznek változatos ételeket, mert nincs idejük főzni, a kész megoldások pedig nagyon ritkán egészségesek. Ám ha mégis ilyet választanak, az drágább, mint a gyorskaja. És itt jön egy másik nagyon fontos szempont: sokaknak nincs pénzük arra, hogy az albérlet vagy kollégiumi díj kifizetése után még megfelelő büdzsét fordíthassanak a helyes táplálkozásra.

A harmadik sarkalatos pont pedig, hogy sokan nem is tudják, pontosan hogyan is kellene egészségesen étkezniük, alapinformációkkal sincsenek tisztában, ami ahhoz kellene, hogy kiegyensúlyozott legyen a tápanyagbevitelük.

Mi a helyzet itthon?

Friss kutatások sajnos nem állnak rendelkezésünkre a témában, de egy 2012-es, nem reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy a fiataloknak fontos az egészséges életmód és táplálkozás, ám csak elméleti síkon, a gyakorlatba már nehezen ültetik át. 

2015-ben pedig a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) készített egy felmérést a magyar egyetemisták egészségi állapotáról, amiből kiderült, hogy 35 százalékuk küzd súlyproblémákkal, és 71 százalékuk fogyaszt az ajánlottnál kevesebb zöldséget-gyümölcsöt naponta.

De az alkoholfogyasztást illetően sem biztatók a számok: egy 2019-es felmérés szerint a magyar felsőoktatásban résztvevő hallgatók 90 százaléka iszik rendszeresen.

Ám itthon is egyre elterjedtebb életmód a veganizmus és a vegetarianizmus, a csapból is a „tudatosság” folyik, ami biztosan hatással van a kollégistákra és/vagy egyetemistákra is. Hogy mennyire, azt egyelőre nem tudjuk, ám a fenti számokból kiindulva, – a jelen gazdasági helyzetre rápillantva –nem valószínű, hogy jobb lett mára a helyzet.

Te mennyire étkeztél egészségesen fiatal felnőttként? És mi volt a legbizarrabb étel, amit a szükség készíttetett veled? Írd meg nekünk kommentben!

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/DGLimages

Dián Dóri