Védett madarakat mérgezünk és talajkaparással pusztítjuk a folyó élővilágát: mi történik Magyarországon?

–

Rossz berögződések áldozata egy újabb folyónk?

Hogy megtudják, miért rendelték el a növényzet és az állatvilág teljes kipusztításával járó mederkaparást a Tarnán, a Heves megyei közgyűlés tájékoztatást kér az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól. (A meder kotrása a napokban történt, tehát nem azonos a júniusi, országos visszhangot kiváltó zagyvai esettel.)

Az elmúlt héten Heves Vármegye önkormányzati képviselője, Kismihók Tamás kérte a testületet, hogy segítsenek leállítani a munkálatokat. A Mi Hazánk képviselője szerint a Kápolna melletti szakaszon minden élőlény áldozatul esik, köztük védett fajok is. Bár a vízügy árvízvédelmi szempontokra hivatkozik, a folyómederben alig található víz – 2022 nyarán ki is szárította a folyót egy borászat, ami illegálisan szivattyúzta a vizet az öntözéshez. Kismihók Tamás a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy sem a művelet okairól, sem az érintett terület nagyságáról nem kaptak előzetes tájékoztatást.

A területen illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a munkálatok megkezdése előtt részletes állásfoglalást jelentetett meg arról, hogy miért tartják elavult és káros megoldásnak a folyó- és patakmedrek kaparását.

Szerintük a tudomány, a környezet és a klíma is sokat változott az elmúlt 50-60 évben, ám a nosztalgia és a rossz berögződések miatt „folyhatnak olyan beruházások, amelyek mellőzik az élővilág védelmét és a modern szemléletű, élhető környezetet teremtő tervezést, kivitelezést”.

Ahogy a lap is kiemeli, a berögződés itt azt jelenti, hogy például a meder nincs betonlapokkal burkolva vagy növényzet van benne, így elhanyagoltnak nézik. A nemzeti park szerint a meder kotrása az élővilág pusztítása mellett többek között gyorsítja az eróziót és gátolja, hogy a felszíni vízből pótlódjon a felszín alatti vízkészlet.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a 24.hu megkeresésére azt válaszolta, hogy „a térség és Kápolna vízkárokkal szembeni biztonsága érdekében rendelték el a Tarnán a mederkotrást”. Szerintük a tavaly júniusi árhullámok „jelentős hordalék felrakódást, több helyszínen mederelfajulásokat okoztak” Kápolna település belterületén a kisvízi mederben. „A hordalék jelentősen csökkentette a meder vízszállító képességét, ezzel közvetlen vízkárveszélyt teremtett a belterületi ingatlanokra.”

A vízügy tájékoztatása szerint egyeztettek a nemzeti park igazgatóságával, és a munkálatokat költési időszakon kívül, egy nagyjából fél kilométeres, természetvédelmi oltalom alatt nem álló szakaszon végezték. Arra viszont nem adtak választ, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tudott-e az általuk ellenzett munkálatokról.

Tiltott, emberre is életveszélyes méreggel ölték meg tömegesen az állatokat

Szintén szerdán jelentette be a Pest Vármegyei Főügyészség, hogy természetkárosítás bűntette miatt rendeltek el nyomozást, miután mérgezés miatt tömegesen pusztultak el fokozottan védett ragadozó madarak.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz 2025. március 7-én érkezett bejelentés az elhullott állatokról, amelyeket Sülysáp és Mende között találtak. A terület átfésülését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egysége és a természetvédelmi őrök végezték, írta akkor a 24.hu.

A tavaszi beszámoló adatai még nem voltak véglegesek, ám már akkor is

legalább 23 elpusztult állatot kötöttek a mérgezéshez. A fokozottan védett parlagi sas mellett hét védett egerészölyvet és öt hollót – valamint további állati tetemeket (rókák, házi liba, kacsa, tyúk); illetve egy kihelyezett disznófejet és más csalétkeket (házi kacsa, baromfi és házi nyúl) is találtak. A helyiek szerint kutyák is érintettek lehettek.

A tömeges, szándékos, csalis mérgezést bizonyította, hogy az igazságügyi toxikológiai vélemény szerint 5 egerészölyvtől és 1 parlagi sastól származó mintában mutattak ki karbofuránt, amely annyira veszélyes, hogy egyetlen szemcséje meg tud ölni egy madarat. 2008 óta tiltott is az Európai Unióban.

Sok elhullott állatot közvetlenül a csalik körül találtak meg, körülöttük pedig sok elpusztult rovart is, ami szintén arra mutat, hogy az elkövető(k) nagyon erős mérget használt(ak).

Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű: az esetek túlnyomó többségéért hivatásos vadászok felelősek, semmiképp sem szeretnénk még csak véletlenül sem tippeket adni az elkövetéshez

– mondta még tavasszal a lapnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült szóvivője. A szakember elmondta, hogy a motiváció gyakran a zsákmány megszerzése, az élővilág rivális ragadozóinak „kiiktatása”. „Az is előfordult, hogy egy adott saspárt vettek célba, a felhasznált, jellemzően tiltott anyagok ugyanakkor erősségük és a csalik vonzereje miatt más vad- és háziállatokkal is végeztek” – emelte ki a szóvivő.

Orbán Zoltán arra figyelmeztetett: a használt méreg olyan erős, hogy akár kristálycukorszemcse méretű adagja is halálos lehet egy gyermekre vagy felnőttre.

A Pest Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a ragadozó madarak kiemelt szerepet játszanak a természet egyensúlyának fenntartásában, ezért Magyarországon törvény védi őket. Aki elpusztítja ezeket az állatokat, az nemcsak természetvédelmi hatósági eljárásra, hanem büntetőjogi következményekre is számíthat.

Sándor Anna