–

Régen nem nyafogtak ennyit az anyukák!
Bezzeg régen nem volt ennyi neveletlen gyerek.
Az ilyeneket anno eleven gyereknek hívtuk, nem volt flancos nevük, hogy ADHD, meg ilyenek.
Nem tudják a mai anyák, milyen jó dolguk van, örüljenek, hogy nem kell mosniuk a pelenkát, mint nekünk!
Elkapatják, túlféltik a mai gyerekeket, minket is vertek, mégis ember lett belőlünk!

A gyerekneveléshez mindenki ért, ugye, ezek a kommentárok pedig minden mai szülőnek a könyökén jönnek ki. De valahol mégis van abban valami igazság, hogy ma teljesen más gyereket nevelni, mint régen. Persze mindig léteztek generációs különbségek, és ahogy a világ változott, azzal együtt alakult a gyerekneveléssel, gyerekekkel kapcsolatos általános hozzáállás is. Ám a változás sebessége és léptéke még soha nem volt olyan óriási, mint most. És ennek megvannak az előnyei és hátrányai is.

A pénz mint állandó háttérzaj

A milleniál generáció – akik nagyjából a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján születtünk – szülőként egy borzasztóan bizonytalan gazdasági környezetben próbál stabilitást teremteni. Az infláció, a lakhatási válság és a megélhetési költségek folyamatos emelkedése miatt például az, ami adott esetben a mi szüleinknek teljesen természetes volt, nekünk már elérhetetlennek tűnik. Míg a babyboomerek, ha elvégeztek egy egyetemet, biztosak lehettek abban, hogy jó munkájuk, stabil egzisztenciájuk lesz, amiből tudnak házat venni, és évente egyszer elmehet nyaralni a család, addig a milleniáloknak azzal kellett szembesülniük, hogy hiába nőttek fel ebben a szellemiségben, a gazdasági helyzet teljesen megváltozott.

Egy amerikai pénzügyi kutatás szerint a korosztályba tartozó szülők közel fele érzi úgy, hogy a család anyagi helyzete nem kielégítő, és majdnem ugyanennyien számoltak be arról, hogy a pénzügyi stressz közvetlenül rontja a párkapcsolatuk minőségét. A bizonytalanság nem csupán kényelmetlenség: sokan emiatt halasztják el a gyermekvállalást, vagy mondanak le egy következő gyerekről.

Ha belegondolok, számomra a legnagyobb stresszfaktor a családi életben abszolút a pénz. Rettenetesen frusztráló látni, hogy ez a most megkeresett pénz tíz, húsz, harminc éve mennyit ért volna, és úgy érzem, nem tudunk mindent megadni a gyerekeknek, amit szeretnénk, mert az alapszükségleteken túl nem nagyon fér bele más extra. Nem voltunk még négyesben nyaralni, nem járnak a gyerekek mindenféle különórára, nem eszünk kint, de főzni se veszünk mondjuk halat vagy tízóraira bogyós gyümölcsöket, mert ezeket aranyárban mérik. És ahogy körülnézek, ezzel nem vagyunk egyedül.