–

A „gyermekvédelmi” népszavazáson feltett kérdések biztosan fontosak (valakinek). Nekem nehéz elfogadom, hogy a magyar gyermekvédelem, azaz 1,8 millió gyermek sorsa múlik azon, hogy mit válaszolnak az emberek olyan kérdésekre, amelyek – ahonnan én nézem – a realitással, és/vagy a józan ésszel ellentétesek. 

Először is csodálom, hogy ezeket a kérdéseket, amelyek egy kalap alá veszik a 0–18 éves korosztályt, jóváhagyták. Miközben ebben a korosztályban nagyon nagy eltérések vannak a nemi nevelés területén, és így a gyermekvédelemi feladatokban is.

Ott vannak a 12 éven aluliak, akikkel kapcsolatban minden szexuális cselekmény bűncselekmény, a 12–14 évesek, akik a törvény betűje szerint más kiskorúakkal szabadon szexelhetnek, és a 14 éven felüliek, akik jogilag bárkivel szabadon ágyba bújhatnak. Ezeket a korhatárokat, mielőtt megállapították és törvénybe foglalták őket, soha nem vitatták meg, beszélték át a társadalomban széles körében (nota bene népszavazás sem volt róluk), ahogy a gyermekvédelem más kérdései, és más korhatárok sem. 

Egyik „kedvenc” gyerekjogi játékom végigvenni azt, milyen érdekes, hogy a hatályos jogszabályok szerint egy 12 éves szexelhet, de nem dönthet úgy, hogy eladja a biciklijét. Egy 16 éves házasságot köthet, de nem mehet be egyedül az állatkertbe. Egy 14 évessel szemben eljárás indítható, bármilyen törvénysértést követ el, de nem ihat meg egy pohár sört. 

Nehezen tudom hova tenni, hogy most az a kérdés, láthat, beszélgethet-e egy gyerek a szexualitásról, annak minden dimenzióját ideértve, miközben maga a jogalkotó évtizedek óta azt üzeni, hogy az állatkerti pókoktól kezdve egy szerződésen át az ivásig kábé minden veszélyesebb egy gyerekre, mint a szex. Előbbiekhez 16, 14, 18 évesnek kell lenni. Utóbbihoz elég 12-nek. 

Nagyon jó lenne a magyar gyermekvédelemről beszélni.

Arról, hogy milyen feladataink vannak abban, hogy olyan egészséges gyermekkort biztosítsunk, aminek hála minden gyerek azzá a felnőtté válhat, akinek született. Amiben nem az határozza meg, hogy mi lesz belőled, hogy hova születtél, hanem az, hogy ki vagy. 

Az egészséges gyerekkornak az is része, hogy a felnőttek segítik a gyerekeket, hogy értsék az őket körülvevő világot. A gyerek érdeklődésének és kérdéseinek mentén támogassák őket abban, hogy megtalálják a saját válaszaikat megengedve és elfogadva, hogy az lehet akár a miénkkel szemben is kritikus. 

Ezt a felelősségünket és feladatunkat pedig most jól gyakorolhatjuk jártunkban-keltünkben a mindent elborító népszavazási plakátok és hirdetések okán. Ahogy a környezetemben látom, sok családnak – ha érdemben akar a gyerek kérdéseire válaszolni – olyan témákat is érintenie kell, amelyekkel normál esetben vártak volna még néhány évet.

A felelős felnőttek helyzete tehát nem könnyű.

Ehhez szeretnék a cikk további részében néhány támpontot adni. Természetesen az a legjobb, ha mindenki úgy beszél erről a témáról, ami neki, a családjának, a gyerekének a legjobb – arra kanyarítva a beszélgetés fonalát, ami a gyerek érdeklődése, kérdései szerint épp szükséges.  

Amikor a gyerekeknek véleményük van, és nem félnek használni – Mit kezdjünk ezzel felnőttként?

WMN Ügy – 2022. február 24. – NB

 

Miért vannak kitéve ezek a plakátok? És, miért van az rajta, ami?

A plakát arra hívja fel a figyelmet, hogy nemsokára, április 3-án, népszavazás lesz. Amikor elmúlik ez az esemény, utána a plakátok valószínűleg el fognak tűnni. Azért szerepel kislány a plakáton, mert a népszavazás kérdései gyerekeket érintenek. Az anyukája azért van mellette, mert a szülői szeretet és gondoskodás a gyerekek biztonságát jelképezi. Az ölelés pedig a szeretet kifejezése.

Az egész plakát a gyerekek védelmére szeretné felhívni a figyelmet, mert ezt a népszavazást az emberek „gyermekvédelmi népszavazásnak” hívják. 

Az a kisgyerek, aki mellett ott vannak a szülei, figyelnek rá, gondoskodnak róla, nem bántják, védelmezik, biztonságban érezheti magát. 

Mitől fél a kislány? Mitől kell megvédeni a kislányt? 

Az ilyen plakátokon olyanok szerepelnek, akiket pénzért különböző helyzetekben lefotóznak, majd ezeket a fotókat elérhetővé teszik a világon bárki számára, aki felhasználhatja azokat, ha fizet érte. Nem tudjuk, hogy ki ez a kislány, hogy mikor készült ez a fotó, most hány éves ő. Valószínű, hogy nem fél semmitől. Azt mondta neki a fotós a képen szereplőknek, hogy bújjanak oda egymáshoz, és ők ezt megcsinálták. 

Mi az a népszavazás? 

A népszavazáson nem vehetnek részt gyerekek. A felnőttek előre meghatározott kérdésekre adhatnak igen vagy nem választ, attól függően, hogy egyetértenek-e a kérdéssel, vagy sem. Ha elég sokan megválaszolják a kérdéseket, és többségbe kerül az igen vagy a nem válasz, akkor olyan szabályokat fognak hozni, ami annak megfelelő.

Milyen kérdéseket tesznek fel most a népszavazáson? 

Négy kérdés van. 

Az első arról szól, hogy óvodába, iskolába járó gyerekeknek tarthatnak-e olyan foglalkozást, amibe nem egyeztek bele a szüleik, és a foglalkozás témája az, hogy amikor valaki szerelmes lesz, akkor hogyan és ki iránt kezd érdeklődni. 

Szexuális irányultságnak hívjuk, hogy a társkeresésben ki milyen partnert keres. 

Ennek a kérdésnek a kapcsán felmerülhet nagyobb gyerekeknél, hogy ez a téma egyébként jelen van-e az oktatásban. A szexualitás (szexuális kultúra) kérdéseivel a Nemzeti Alaptanterv szerint kötelező foglalkoznia az iskoláknak. A 9–12. évfolyamon, etikaórán, a „kapcsolatok világa” témakörben. 5–8. évfolyamon a „szaporodás és egyedfejlődés” a téma elnevezése.

Ha egy iskola úgy látja, hogy jó lenne a gyerekeknek ezen kívül is foglalkozás, előadás ilyen témákban, akkor (eddig) hívhatott szakembert (védőnőt, nőgyógyászt, civil szervezetet, stb.). De sok iskola nem látja így, ezért ezekkel a témákkal (a kötelező biológián kívül) egyáltalán nem foglalkoznak

Arról, hogy ilyen foglalkozás vagy előadás lesz (eddig is) szóltak előre a gyerekeknek és a szülőknek, bár ez nem volt minden esetben előírás.  

Vannak, akik attól tartanak, hogy a gyerekek egészséges fejlődését befolyásolhatja, ha ilyen foglalkozáson vesznek részt, illetve azt szeretnék, ha a szülőkön kívül mások nem beszélgetnének a gyerekekkel ezekről a témákról (vagy csak azt mondhatnák, amit a szülők akarnak). Mások azt gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődését nem veszélyezteti, ha életkorának és érdeklődésének megfelelően a különböző szexuális irányultságokról hall.  

„Mintha egy fal lett volna közte és a külvilág között” – Bence, a megfagyott gyerek története

WMN Ügy – 2022. február 23. – WMN

 

Azok a nemzetközi ajánlások, amelyek a gyerekek szexuális nevelésére vonatkoznak (pl. WHO), azt az álláspontot képviselik, hogy ezekről a témákról is lehet beszélgetni a gyerekekkel. Az ajánlott életkor a coming outtal összefüggő témákra a 15 év. 

Két kérdés arról szól, hogy lehet-e a gyerekeknek népszerűsíteni, „reklámozni” a nemi átalakító kezeléseket, illetve a nem megváltoztatását bemutató felvételeket nézhetnek-e gyerekek.  

A nemi átalakító kezelések egy állapothoz kapcsolódnak, amit nemi diszfóriának hívunk. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy valaki nem érzi magát önazonosnak a saját biológiai nemével kapcsolatban. A nemi átalakító kezelés egy hosszadalmas és bonyolult egészségügyi beavatkozás, aminek végén azoknál, akiknél a feltételek fennállnak, műtéttel a férfi nemi szerveket nőivé alakíthatják, vagy fordítva. 

Magyarországon gyerekeken nem lehet ilyen kezeléseket végezni. 

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a gyerekekre veszélyt jelent, ha a nemi átalakító kezelésekről beszélgetnek velük, mert az kvázi kedvet csinálhat nekik hozzá. És vannak, akik szerint a gyerekekkel életkoruknak, és érdeklődésüknek megfelelően mindenről lehet beszélgetni. Vagy érintett egy fiatal a nemi diszfóriával, és akkor érdeke és joga többet tudni erről. Vagy pedig nem érintett, és akkor a témával kapcsolatos önálló véleményalkotását, érzékenységét segítheti egy beszélgetés. 

A nem megváltoztatásának több dimenziója lehet: egészségügyi, jogi, viselkedésben megnyilvánuló, stb. Az érintettek lehet, hogy úgy sminkelik magukat, úgy öltözködnek, mintha a másik nemhez tartoznának, mert így vannak jól, és vannak, akik orvosi beavatkozást, pl. hormonterápiát is vállalnak, meg szeretnék, ha az igazolványukban is más keresztnévvel szerepelnének.

Magyarországon a név, és a születési nem megváltoztatására vonatkozó jogi eljárások jelenleg nem elérhetők. 

Vannak, akik szerint a nem megváltoztatásával kapcsolatban veszélyes a gyerekeknek információt adni, mert az megerősítheti őket abban, hogy ezt kipróbálják – főleg kamaszkorban, amikor egyébként is sok a bizonytalanság és a kényelmetlenségérzet a gyerekekben a saját testükkel, érzéseikkel kapcsolatban, valamint a másokkal való kapcsolatukban. És vannak, akik szerint a gyerekeknek joguk van arra, hogy megfelelő életkorban, szükségleteik és érdeklődésük szerint információt kapjanak ezekről a kérdésekről is. Olyan módon, ami segíti és támogatja őket a saját válaszaik megtalálásában. 

  

Végül van még egy negyedik kérdés, ami arról szól, hogy gyermekeknek lehet-e a szexualitással kapcsolatban filmeket, videókat, fotókat mutatni. 

A hatályos jogszabályok azt írják elő, hogy mivel a gyermekek egészséges fejlődését egyes médiatartalmak károsan befolyásolhatják, az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a gyermekeket megvédje ezektől. Ez alapvető gyerekjog.  Legyen szó a pornóról, prostitúcióról, a családon belüli erőszak bagatellizálásáról, az anorexia népszerűsítéséről, vagy más hasonló, a WHO szerint is a szexualitás körébe tartozó témákról, a gyerekek védelme a média világában is nagyon fontos. 

A gyerekek számára is ismerős lehet ennek a védelemnek egyik eszköze: a korhatáros besorolást mutató karika. 

Vannak, akik szerint ez a teljes tilalom segítené a gyerekek védelmét. És vannak, akik szerint ez a kérdés az internet világában nehezen értelmezhető, mert a gyerekek a kontroll és a korlátozás eszközeivel nem védhetők hatékonyan. Helyette oktatásra, érzékenyítésre, felkészítésre lenne szükség, ami a gyerek életkorához, szükségleteihez, valóságához igazodik. 

A gyerekek az életet tőlünk tanulják. A beszélgetések kapukat nyitnak – akkor is, ha nem értünk egyet mindenben. A viták építenek minket – mert lehetőséget adnak arra, hogy saját gondolatainkat más megvilágításban is megláthassuk. 

A gyerekeknek szükségük van arra a képességre, hogy vitatkozni tudjanak bármilyen kérdésről – akár a szexualitásról is –, és szükségük van arra, hogy mi, felnőttek, úgy viselkedjünk, hogy ők felnézhessenek ránk. 

Így vehetjük komolyan a gyerekeket és a gyermekvédelem ügyét. 

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Motortion