„Ártatlan vagyok!” – mondta a gyászoló apa a kivégzése előtt, de akkor sem hittek neki: Cameron Todd Willingham tragédiája
Ma 17 éve, hogy Texas államban méreginjekcióval kivégeztek egy fiatal férfit – mint utóbb kiderült, ártatlanul. A vád ellene az volt, hogy rágyújtotta a házat a három kicsi gyerekére. A kivégzés előtt 13 évig raboskodott, és végig állította: nem gyilkos. Nem hittek neki. De évekkel az ítélet végrehajtása után kiderült, igazat mondott. Ellentétben a koronatanúval, a főügyésszel és a kormányzóval, akik konkrétan hazudtak. Egy elképesztő ügy, amely fontos hivatkozási alap lett a halálbüntetést ellenzők érvrendszerében, ám ez Cameron Todd Willinghamet nem támasztja fel. Kurucz Adrienn írása.
–
Talán minden másként alakul, ha Cameron Todd Willingham kicsit menőbb fazon.
De nem volt menő, egy átlagos kisember volt, akin könnyedén átgázolt a hatalom. Nem bírt befolyásos barátokkal, nem voltak gazdag támogatói, totálkáros autókat szedett szét munkaidőben, és egy lepukkant házban lakott Texasban a családjával. A híre sem volt makulátlan, ha rosszfiúnak nem is, de balhés srácnak tartották a környéken, a feleségével is sokat veszekedtek. Ilyen előélettel máris könnyebben rásüthető volt a bélyeg, hogy gyerekeket ölt, könnyebb volt gyilkos narrációba burkolni a nyilvánosság előtt.
A tragédia 1991 karácsonyán történt, pontosabban december 23-án. Az anya nem volt otthon, épp vásárolni ment, amikor kigyulladt a házuk. A három kislány, a kétéves Amber Louise, és az egyéves ikrek: Karmon Diane és Kameron Marie bennégtek, az apa súlyosan megsérült, de még kijutott élve.
Letartóztatták, és megvádolták, hogy a tüzet maga okozta, mert korábban bántalmazta az egyik gyereket, és ennek nyomait akarta eltüntetni. Hiába vallott az anya, Stacy is a férje mellett, hiába állította, hogy sosem verték a kislányokat, és mielőtt elment otthonról, nem veszekedtek, béke volt odahaza, Willinghamet 35 évesen kivégezték.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A család azonban ezután sem adta fel a harcot, szerették volna tisztára mosni a férfi nevét. Halála után öt évvel újabb vizsgálat indult, szakértői bizottság vitatta meg a tűz körülményeit, és felderítették, hogy a nyomozás során rengeteg hibát ejtett a hatóság.
A bíróság kimondta Cameron Todd Willingham ártatlanságát.
De hogyan tévedhettek korábban ekkorát?
A tűzvizsgáló úgy vélte az égésnyomok alapján, hogy a tűz gyorsan terjedt, és nagyon magas hőmérsékleten lobogott, mert bizonyára valamilyen égésgyorsító folyadékot használt a vádlott. Igaz, efféle anyagot csak a tornácon találtak, ahol grilleztek korábban, de a rendőrség magyarázata szerint az apa locsolta szét az ajtó előtt, hogy senki se menekülhessen.
Willingham ezzel szemben azt vallotta, hogy a tűz elektromos eredetű volt, a mókusok rághatták meg a vezetékeket.
A kivégzés előtt egy hónappal egy Gerald Hurst nevű kémikus pontról pontra cáfolta a korábbi tűzszakértő állításait, és kijelentette: nincs bizonyíték az égésgyorsító folyadék használatára, ahogy a gyújtogatásra sem. A kegyelmi kérelmet azonban a pozícióját féltő kormányzó elutasította, azon a címen, hogy nála a halálbüntetés elleni propaganda süket fülekre talál.
Hogy meghozták, és 2004-ben végre is hajtották az ítéletet, abban nagy szerepe volt egy cellatársnak, bizonyos Johnny Webbnek. Webb azt állította, Willingham meggyónta neki a gyújtogatást.
Újabb szegeket vertek az apa koporsójába az orvosszakértők megállapításai. A koponyát és kígyót ábrázoló tetoválásából például arra a következtetésre jutottak, hogy a férfi veszélyes pszichopata, és a poszterek a falán: egy erőszakot jelképező, koponyára sújtó ököl (Iron Maiden) és egy bukott angyal (Led Zeppelin) mutatta meg, micsoda szörnyeteggel is állnak szemben az állam polgárai.
Cameron Todd Willingham fellebbezések, kegyelmi kérvények tucatjait nyújtotta be, és annak ellenére, hogy sok szakértő támogatta az ő verzióját, 2004. február 17-én méreginjekcióval kivégezték.
Utolsó szavaival is ártatlanságát bizonygatta.
Mivel az ítélet sokakat nem hagyott nyugodni, öt évvel később felülvizsgálták az ügyet
És arra jutottak, hogy Hurstnek volt igaza, a tűzvizsgálat nem volt szakszerű. De ha csak ez lett volna a gond, akkor Willingham talán ma is élne. Kiderült, hogy a főügyész, John H. Jackson vádalkut és gáláns anyagi támogatást ajánlott Webbnek, a cellatársnak, ha tanúskodik a cellatársa ellen (egy levél elő is került öt éve, ami ezt bizonyítja), és azt vallja, hogy a férfi beismerte neki a gyújtogatást. Kapóra jött az ügy a kormányzó Rick Perynek is, hogy saját politikai karrierjét erősítse a szavazóit védő szigorú atyafi képe.
2010. július 23-án egy szakértői csoport leszögezte, hogy a nyomozók tévedtek, a tűzvizsgálók nemkülönben, a bíróság pedig kimondta Cameron Todd Willingham ártatlanságát, valamint azt, hogy Texas állam jogellenesen végezte ki a férfit.
A filmesek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Willinghammal szembeni igazságtalanság ne merüljön feledésbe. Két éve mutatták be Amerikában Laura Dern és Jack O'Connell főszereplésével az ügyet feldolgozó Trial by Fire című filmet, de korábban egy dokumentumfilm is készült az esetről (Incendiary: The Willingham Case). Willinghamen ez már sajnos nem segít, de talán, remélhetőleg, jó nagy felkiáltójelek lesznek az utókor számára.
Kurucz Adrienn
Nem Willingham volt az egyetlen ártatlanul halálra ítélt ember Amerikában.
George Junius Stinney Jr. tizennégy éves volt, amikor 1944-ben kivégezték. Azzal vádolták, hogy megölt két fehér kislányt. Azért lett gyanúsított, mert egy nappal korábban váltott pár szót ő és a nővére az áldozatokkal. A fiút vallató három fehér rendőr a bíróságon azt állította, hogy Stinney beismerte a gyilkosságot. A bíró, a tanú és az esküdtek is fehérek voltak. A kivégzést alig tudták végrehajtani, a kisfiú ugyanis 157 centi volt még csak, és 40 kiló. Hatvan évvel később három jogász előkotorta az ügyet, és feltárták a nyomozás és a tárgyalás képtelenségeit, hazugságait, a bizonyítékok hiányát.
A 28 éves Johnny Frank Garretet 1992. február 11-én végezték ki egy 76 éves apáca megerőszakolásáért és megöléséért – szintén Texasban történt az eset. Tizenkét évvel a kivégzés után újra elővették az aktákat, és a DNS-nyomok alapján rájöttek, hogy Garret ártatlan volt, egy másik férfi volt az elkövető (aki egy másik idő asszonyt is megölt, négy hónappal Garret letartóztatása után, de akkor még nem sikerült sajnos összekapcsolni a két esetet.)
Ma egyébként nem az USA-ban, hanem valószínűleg Kínában zajlik a világon a legtöbb kivégzés, de nem tudni pontosan, mennyi, nem közlik az adatokat, államtitoknak minősítik ezeket, akárcsak Vietnámban. 142 országban törölték el eddig a halálbüntetéseket a világon, a többi államban a büntetőjog része, de nem alkalmazzák, illetve körülbelül 20 országból jelentenek még ma is kivégzéseket (és 25 ezer ember van halálsoron!), leginkább négy országból: Irakból, Iránból, Szaúd-Arábiából és Egyiptomból. Európában Fehéroroszország az egyetlen, ahol még zajlanak kivégzések, Oroszországban moratórium van érvényben. Az Európai Unió a halálbüntetés elleni küzdelem egyik élharcosa. Az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban minden uniós tagállam eltörölte a halálbüntetést. Az USA-ban is változás várható. Trump elnök kifejezetten halálbüntetéspárti volt, de Joe Biden nem az, ígéretet is tett rá, hogy nem lesznek kivégzések szövetségi elítéltek esetében.
Forrás: ITT
Forrás:
