–

A 2025/2026-os tanév tavaszi félévétől minden magyarországi szakképző intézményben bevezetik a mesterséges intelligencia (MI) oktatását, a programot épp most készítik elő.

A program célja, hogy a diákok minél előbb megismerkedjenek az MI történetével, a gépi tanulás és az adatok szerepével, valamint a hatékony promptolás technikáival, azaz hogy hogyan kell instrukciókat megfogalmazni a mesterséges intelligenciának. Emellett a tananyag lehetőséget biztosít szöveg- és képgeneráló eszközök használatára, projekt- és élményalapú módszerek alkalmazására, mindezt a Logiscool tananyaga alapján.

A tananyag kiemelten foglalkozik az MI etikai kérdéseivel és a technológia jövőre gyakorolt hatásaival, miközben a diákok saját tapasztalatokon keresztül fedezhetik fel az MI lehetőségeit és korlátait. A cél, hogy a fiatalok egyszerre szerezzenek technikai tudást, kritikai gondolkodást és kreatív készségeket, így felkészülve a digitális világ kihívásaira. A KIM hangsúlyozza, hogy az MI nem csupán egy új technológia, hanem a mindennapi élet és a jövő meghatározó eleme, amellyel felelősen és kritikusan kell együttműködni.

A tanév közepén?

A bevezetés kapcsán azonban felmerültek szakmai aggályok is. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint üdvözlendő a kritikai gondolkodásra és kreativitásra nevelés, ugyanakkor szokatlan, hogy a tanév közepén egy teljesen új kurzust vezetnek be. A PSZ szerint a tanároknak több időre lenne szükségük a szakszerű felkészítéshez, és az MI-oktatás helyesebb lenne a meglévő tantárgyakba integrálva.

A szakszervezet ezért több mint 30 pontból álló szakmai javaslatot dolgozott ki az oktatás megvalósítására.

A bevezetés előzménye, hogy tavaly szeptemberben Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, 60 hazai és három külhoni szakképző intézményben jelentette be az MI-kurzusok elindítását. A pilotprogram novemberben kezdődött, 95 felkészített oktató és több mint 1700 tanuló részvételével. A kurzus anyagai a KRÉTA tanulmányi rendszerben érhetők el az érintett oktatók és diákok számára. Jelenleg ennek tapasztalatait értékelik, miközben folyik a teljes körű bevezetés előkészítése.

Palkovics szeptemberben egy Facebook-videóban úgy fogalmazott, hogy:

„Fontosnak tartom a vitát az MI-oktatás bevezetéséről és annak gyakorlati feltételeiről, de azt is épp olyan fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a digitális forradalmak sajátossága, hogy gyorsan zajlanak.”

Mint mondta, egyetért Totyikkal abban, hogy az MI-oktatásnak minden tárgyban értelmet kell kapnia, és valóban szükség lesz a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára, a pedagógusok továbbképzésére, a digitális infrastruktúra fejlesztésére és a jogszabályi keretek megújítására is, de szerinte a mesterséges intelligencia beépítése az oktatásba nem várhat: „A negyedik ipari forradalom most zajlik. Aki ebben a globális versenyben lemarad, az kimarad.”

Az MI az életünk számos területére betört – ez alól az oktatás sem kivétel. Az átalakulás a generatív mesterséges intelligencia, és az olyan nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT megjelenésével és elterjedésével még látványosabbá vált. Hogy szülőként mire érdemes felkészülni, arról Gyurkó Szilvi ebben a cikkében írt, hogy mit hozhat ez a tanárok számára, arról Kósa Mónika jogász, Montessori-tanár és iskolaapító osztotta meg gondolatait, és annak, hogy az egyetemi szférában mit szólnak az MI-hez az oktatók, annak Kaiser Orsi járt utána ebben a cikkben. 

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Unsplash/ Vitaly Gariev