Szippantás a lélekből, halálos ítélet és gesztus, ami életet ment, mégis ódzkodunk tőle – 6 híres-hírhedt csók

–

Akkor ébredtem rá, hogy a szex tulajdonképpen milyen bizarr dolog, amikor a gyerekemet kellett annak idején felvilágosítanom, és az ő meghökkent ábrázatát látva belegondoltam, valóban milyen fura ötlet volt a teremtő részéről az élőlények érzékenyebb alkatrészeinek összeillesztése ezzel a módszerrel. Egy biztos: ha nekem kellett volna feltalálnom a szexet, nem biztos, hogy így fogtam volna neki. A csókolózás is egy kicsit ilyen, ha belegondolsz.

Mégis, micsoda ötlet ráillesztened a szájad a másikéra, hogy aztán a nyálcsere során cirka 80 millió baktérium is gazdát cseréljen – amik nem is feltétlenül mind jótékonyak?!

Ha erről az oldaláról nézed például Ryan Gosling ikonikus smárolását a Szerelmünk lapjaiban, már cseppet sem csodálkozol rajta, hogy az állatvilágra ez a viselkedésforma szinte egyáltalán nem jellemző, és az emberi kultúrák közel felében nemcsak hogy nem gyakorolják a romantikus csőrözés művészetét, de vannak, akik egyenesen undorítónak találják – mint például a brazil mehinaku törzs tagjai. 

A ma élő vadászó-gyűjtögető népek körében sem terjedt el a csók, ebből akár arra is lehet következtetni, hogy 10.000 évvel ezelőttig (amikor is az emberiség átállt gyűjtögetésből gazdálkodásba) még nagy valószínűséggel nem volt elterjedt szokás a nyálcsere. A képet azért az is árnyalja, hogy legközelebbi emberszabású rokonaink, a bonobók és a csimpánzok viszont váltanak csókot, például a konfliktusaik elrendezésére. Az előbbiek ráadásul a nyelvüket is bevetik az akció során, de hát a bonobókról széles körben tudni lehet, hogy a szex igen fontos szerepet tölt be az életükben, akármi történik, ők úton útfélen reszelnek. Az emberek csókolózási szokásainak az is állhat a hátterében, hogy a smár során kellő közelségbe kerül a másik ahhoz, hogy alaposan megszagolgassuk, és az agyunk el tudja dönteni, összepasszolnak-e a génjeink utódgyártás céljából, vagy sem.

1. Kérsz egy szippantást a lelkemből?

Egy dolog biztos: az első írásos bizonyítéka a csóknak 3500 éves, hindu szanszkrit szövegekben jelenik meg az intimitásnak ezen formája, méghozzá „egymás lelkének belélegzése” definícióval.

2. Az áruló csókja

Nem beszélhetünk a világ leghíresebb csókjairól anélkül, hogy megemlítenénk Júdást, akinek a története is bizonyítja, nem minden csók születik romantikus indíttatásból. „Akit megcsókolok, ő az, fogjátok el” – mondta iskarióti Júdás a katonáknak, akik aztán nem sokat teketóriáztak Jézus kézre kerítésében.

Nem ez lett az utolsó áruló júdáscsók, a maffiafilmek is előszeretettel alkalmazzák a halálos csókot, azaz az Il bacio della morte-ot.

Ilyen például az 1972-es Cosa Nostra – A Valachi-ügy című mozi, amiben Vito Genovese (Lino Ventura alakításában) megcsókolja Joe Valachit (Charles Bronson), hogy így tudassa vele, tudja, hogy elárulta a családot, és emiatt záros határidőn belül el lesz téve láb alól. Vagy gondolhatunk a Keresztapa második részére, ahol Al Pacino csókolja szájon a szerep szerinti bátyját, Fredót, miközben elmondja, tudja, hogy ő árulta el, amivel összetörte a szívét.

3. Visszaadom az életed

A halál csókja után, amely kimondja a végítéletet, felüdülésképp mindenképp említsük meg a másik végletet is, azaz azt a csókot (ami persze csak technikai értelemben az), amely életet menthet. Az egyik ilyen híres „csókot” Rocco Morabito fotográfus örökítette meg 1967-ben, méghozzá teljesen véletlenül. Utazás közben észrevette, hogy munkások dolgoznak egy magasfeszültségű oszlopon, úgyhogy kiszállt az autójából, hogy készítsen róluk pár képet. Ekkor történt, hogy az egyik férfi véletlenül hozzáért a vezetékekhez. A biztonsági beülő ugyan megakadályozta, hogy lezuhanjon, ám a társa, J. D. Thompson lélekjelenléte kellett ahhoz, hogy életben maradjon, aki épp alatta dolgozott, úgyhogy addig lélegeztette mesterségesen, amíg Randall G. Championnak nem indult be újra magától a légzése. Championnak valóban óriási nagy szerencséje volt, az eset után még 35 évet élt, 2002-ben hunyt el, 64 éves korában. Rocco Morabito pedig Pulitzer-díjat nyert a képpel ’68-ban.

J. D. Thompson gyors reakciója egyébként azért is jelentős, mert a felmérések szerint nagyon kevesen tudnak és/vagy hajlandók egy vadidegent szájból szájba lélegeztetni, az esetek 90 százalékában épp emiatt halnak meg a hirtelen szívleállás áldozatai, mire kijön a mentő. Ezért is javasolja például az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association – AHA) inkább a mellkasi nyomás alkalmazását levegőbefújás nélkül, hátha így kevésbé ódzkodunk attól, hogy egyszerű módszerekkel, de gyorsan reagálva megmentsük valaki életét.

4. A leghíresebb kéretlen csók

Ki ne látta volna a V-J Day (V-J: Victory over Japan) csókról készült fotót? Első pillantásra valóban nagyon romantikus, ahogy a tengerészgyalogos fiatalember megcsókolja a nővérkét, megünnepelendő, hogy az amerikaiak legyőzték a japánokat, azonban, ha kicsit megkapirgálod a felszínt, kiderül, kölcsönös elragadtatásról itt szó sincsen.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

OLD NEW YORK CITY (@old.newyorkcity) által megosztott bejegyzés

Amikor 1945. augusztus 14-én a fogorvosi asszisztensként dolgozó, osztrák származású Greta Zimmer meghallotta a győzelem hírét a páciensektől, kiszaladt a Times Squarre, hogy megbizonyosodjon, valóban igaz-e a hír. Itt botlott bele a tengerész George Mendosába, aki már kissé kapatos volt az ünnepléstől. Mivel Gretát nővérkének hitte, odalépett hozzá, és kérdés nélkül, erőszakkal lesmárolta. Egyikőjük sem sejthette, hogy mindennek szemtanúja lesz két fényképész, Alfred Eisenstaedt és Victor Jorgensen, akik mindketten megörökítették a jelenetet. Zimmer egy 2005-ös interjúban el is mondta:

„Nem az én döntésem volt az a csók. Az a fickó csak odajött hozzám, megragadott és megcsókolt!” 

5. Politikusi csók

Mostanában egyre több tiltakozó hang érkezik az azonos neműek csókjait elítélendő épp azok köréből, akik pedig előszeretettel csókolgatják férfitársukat. Igaz, ma már kiveszőben van a politikusi csók, mely a barátságot hivatott szimbolizálni, de egy időben, a vasfüggöny innenső oldalán nem akadtak fenn a busa szemöldökök, ha pártvezetők és államfők ajkai szenvedélyesen egymásra forrtak. A leghíresebb mind közül talán az, amikor Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára szájon kapta Erich Honecker német kommunista politikust a szocialista szolidaritást megerősítendő. Míg a Szovjetunióban a Hruscsov- korszak óta a politikusi csók nem számított unikumnak, nyugaton ez sokkal kevésbé volt megszokott, így nem csoda hogy megszületett a vicc, miszerint Brezsnyev így kiáltott fel: „Mint politikus… egy rakás szar! De nagyon jól csókol.” 

6. A világ legromantikusabb csókja

A temérdek erotikamentes csók után végül álljon itt pár olyan, ami inkább meghozza a kedvünket a csók világnapján a smároláshoz, és nem elveszi. De vajon melyik a legszebb, legromantikusabb mind közül? Talán a leggyönyörűbb Rodin szobra, mely a XIII. századi nemesasszony, Francesca da Rimini és a szeretője, Paolo Malatest között elcsattanó csókot ábrázolja, (akiket aztán egyébként meggyilkolt a féltékeny férj)? Vagy John Lennon csókja a legikonikusabb, aki magzatpózban, meztelenül fonódik rá Yoko Onóra Annie Leibovitz képén és amit 2005-ben az elmúlt 40 év legjobb címlapképének választottak? Vagy a (talán) leghíresebb, Klimt aranyos csókja a tuti?

Olyan sok szép csók van a világon, de én mégis egészen biztos vagyok benne, hogy ami a te szívedben előkelő helyet foglal el, annak viszonylag kevés szemtanúja volt. Ha van kedved, meséld el kommentben a legromantikusabb csókodat! Ha pedig ilyen nem jut eszedbe, ne feledd a kiindulási pontunkat: ma van a csók világnapja, valaki szájában az a nyolcmillió baktérium csak arra vár, hogy átkerülhessen a tiédbe!

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Michael Blann