Egyetemi felvételik és a Covid – Vajon melyek lesznek a sztárszakok idén?

–

Egy lista, több jelentés

Abból, hogy egy adott évben mik a legnépszerűbb szakok, nem csak az olvasható ki, hogy a 2020–2021-es évfolyamról hány diák szeretne közgazdász vagy ápoló lenni. Jól mutatja azt is, hogy melyik területet tartják a leginkább piacképesnek a tanulók, de az is kiderül belőle, egyes oktatáspolitikai döntések milyen hatással vannak arra, hogy egy-egy szakra hányan jelentkeznek.

A 2020-as listában például nem az az érdekes, hogy mik kerültek rá, hanem inkább az, hogy milyen szakok kerültek le róla. Ugyanis az addig rendszeresen toplistás óvodapedagógus és gépészmérnöki szak nemcsak néhány hellyel maradt ki a top tízből, hanem az elmúlt évekhez képest feleannyian jelentkeztek rájuk. Fekete Gergely szerint ez azt mutatja, hogy a tavaly bevezetett követelmény, miszerint kötelező emelt szintű érettségit is tennie annak, aki egyetemre jelentkezik, a tanulók jelentős részét kiszorította az ilyen, általa „belépőszakoknak” nevezett helyekről. Erre a két szakra ugyanis korábban már a minimumponthatárral, 280 ponttal is be lehetett kerülni.

De ezt igazolja az is, hogy 2020-ban összességében húszezerrel kevesebben felvételiztek valamely felsőoktatási intézménybe, mint amikor még nem volt szükség emelt szintű érettségire a jelentkezéshez.

Ez a követelmény a szakértő szerint vitaképes, mert már a tavalyi adatokból is jól láthatóan sok tanuló esett ki a felsőoktatásból, Magyarországon pedig viszonylag alacsony, mindössze huszonhat százaléknyi a diplomások aránya.

De az is jól látszik, hogy sikeres az oktatáspolitikának az a törekvése, hogy a hiányszakmáknak számító informatikusképzések irányába terelje a hallgatókat, hiszen három is szerepel ezek közül a top tízben. A nagy számú államilag támogatott hely nélkül pedig a szakértő szerint biztosan kisebb lenne az érdeklődés a terület iránt.

Mitől lesz népszerű egy szak?

Fekete Gergely tapasztalata szerint a diákok részéről ez a képességeik figyelembevétele mellett elsősorban pénzügyi döntés: azt mérlegelik a tanulók, hogy mivel tudnak könnyen elhelyezkedni és jól keresni már pályakezdőként is. Ezeknek a feltételeknek tökéletesen megfelelnek a gazdasági szakok, nem véletlen hát, hogy már tíz éve vezetik a listát a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kereskedelem és marketing szakok. Ebben az is közrejátszik, hogy nem kell feltétlenül kiváló matekosnak lenni a bejutáshoz, és sokféle tantárgy beszámítható a felvételibe, amivel felhúzható a pontszám, ráadásul egy alap gazdasági tudás nagyon sok területen kamatoztatható.

És persze az is sokat nyom a latban, hogy melyik képzéseken érhető el sok támogatott hely, hiszen a legtöbb diák célja, hogy tandíj nélkül tanulhasson.

Azt pedig, hogy milyen szakokat támogatnak jobban államilag, leginkább az befolyásolja, melyik területen van szakemberhiány.

Emellett az is sokat számít, hogy a döntéshozók szeretik látni a pályák alakulását: ha valaki elvégez egy mérnökinformatikai képzést, az nagyon nagy valószínűséggel ezen a területen fog elhelyezkedni, ellentétben például a kommunikáció szakkal – ahol igen kevés az államilag támogatott hely –, amellyel rengeteg különböző területen lehet elhelyezkedni. A hivatalos oktatáspolitikának ezért nehéz nyomon követnie, hogy az adott szakot elvégző hallgató végül milyen területen fog dolgozni. Ráadásul a költségvetés véges, itthon európai uniós átlagban is nagyon keveset költenek a felsőoktatásra, így ezt a pénzt olyan helyre akarják tenni, ahol azt gondolják, hogy haszna lesz.

A gazdaságon túl

Természetesen nem csak a gazdasági területre vezető szakok népszerűek, a már említett informatikai képzéseken túl toplistás a pszichológia és a kommunikáció- és médiatudomány is. Még mindig tartja magát az az elgondolás, hogy valaki vagy reálos beállítottságú, vagy a humán területen jeleskedik, ezek a szakok Fekete Gergely szerint pedig a két verzió határterületei: olyan bölcsészszakok, amiket piacképesnek gondolnak a tanulók és amikkel sokfelé el tudnak helyezkedni. 

A pszichológiáról például tudható, hogy nem lesz mindenki praktizáló pszichológus, aki ezen a szakon végez, hanem más területeken is kamatoztathatja az itt megszerzett tudását, továbbá most elég sok államilag támogatott hely érhető el a leendő hallgatók számára.

A kommunikáció szak pedig nemcsak azoknak lehet vonzó, akiket az újságírás és a média világa érdekel, hanem azoknak is B terv lehet, akik marketing irányba szeretnének elindulni, de nem jutottak be az ehhez kapcsolódó szakra, igaz, már igen kevés a támogatott hely.

Hogy lehet toplistás egy fizetős szak?

Ahogy már említettem, a piacképes tudás megszerzésének lehetősége mellett az is sokat számít pályaválasztáskor, hogy lehetőség szerint ingyen tanulhasson a diák, mert nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy kifizessék a tandíjat, vagy nem szeretnék a felnőtt életüket adóssággal kezdeni. Ennek ellenére a kommunikáció szak, aminél évekkel ezelőtt igen magas, a maximális 500-ból 450 körüli ponthatárt határozott meg az állam, és így a hallgatók többsége önköltséges formában tanul, mégis becsúszott a tizedik helyre.

Fekete Gergely szerint ez azért lehetséges (azon felül, hogy sokakat vonz a média világa), mert úgy gondolják, ezzel el fognak tudni helyezkedni a piacon, és megtérül a befektetett összeg. Másrészt pedig az önköltséges forma nagy előnye, hogy a hallgatót nem érinti a röghöz kötés, tehát nem kell itthon dolgoznia annyi ideig, amennyit egyetemre járt, hanem egyből kimehet külföldre, ha szeretne.

Mi lesz az idén a listán?

Fekete Gergely szerint az idei lista – ami március–április környékén várható – két szak sorsa miatt lesz igazán érdekes. A tavalyi top tízre még nem volt hatással a koronavírus-járvány, hiszen a jelentkezés februárban lezárult, így az idei év mutatja majd meg, hogy mit gondolnak a diákok a felsőoktatásról a Covid árnyékában.

A tavalyi rangsor szerint ötödik turizmus-vendéglátás szakot és a hatodik ápolás és betegellátást látványosan érintheti a vírushelyzet és az azzal járó gazdasági válság tapasztalata. Senkinek nem újdonság, hogy a turizmus és társszektorai az idén földbe álltak, az egészségügyet pedig óriási próbatétel elé állította a járvány.

Előbbi szakra ráadásul évek óta csökken a jelentkezők száma, és logikus következtetés lehetne, hogy a turizmus bedőlésével az idén kevésbé lesz népszerű a képzés. Azonban Fekete Gergely úgy véli, az idén is felkerülhet a listára ez a szak, mert egyfajta „menekülőút” lehet azoknak, akiket nem vettek fel kereskedelem és marketingre, lévén hogy ez is gazdasági szak. 

„Az a lány, aki kifejezetten szállodamenedzsmenttel akart foglalkozni, most nagyon elbizonytalanodott”

A munkahelyén Gergely sok diákkal beszélget a pályaválasztásról, és általános tapasztalata, hogy bármilyen érdeklődésűek és beállítottságúak is a diákok, a koronavírus és annak hatásai minden beszélgetésben előkerülnek.

Szerinte azokat a diákokat azonban, akik olyan területen szeretnének továbbtanulni, amit érintett ugyan, de nem olyan látványosan, mint a turizmust, kevésbé befolyásolja döntésükben a járványhelyzet. Azt például már kevés diák realizálja, hogy a koronavírus nemcsak a rendezvénypiacot, de például a marketinges és kommunikációs szakembereket is keményen érintette. Akik viszont kifejezetten a turizmus és vendéglátás irányába indultak volna, őket nagyon elbizonytalanította ez a helyzet. Vannak, akik inkább kivárnak, elvégeznek egy másik gazdasági szakot, és ha rendeződött a piac, elvégzik ezt a képzést is. Már csak az a kérdés, hányan döntenek így.

Dián Dóri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/skynesher