–

A KSH prognózisa szerint 2060-ban már csak 7,8 millióan élünk majd Magyarországon, és négymillió aktív korúra 2,6 millió nyugdíjas jut majd nagyjából.

Ez azt jelenti, hogy az aktív korúakhoz viszonyítva a nyugdíjasok aránya megkétszereződik az elkövetkezendő évtizedekben. Érthetőbben: míg ma körülbelül két munkavállaló tart el egy nyugdíjast, negyven év múlva két nyugdíjas jut majd egy keresőre.

Az sem mellékes a nyugdíjrendszer szempontjából, hogy az átlagéletkor folyamatosan nő, egyre hosszabb időt tölt tehát egy ember nyugdíjban: akár 25–30 évet is.

A nyugdíjkorhatárt ezért szinte minden fejlett országban emelik

Hollandiában 67 évre, Nagy-Britanniában 66-ra, az EU javaslatcsomagban pedig egységesen 70–72 év szerepel, de Dániában már a 74 év is felmerült.

Magyarországon is a nyugdíjkorhatár egységes, fokozatos emelése történik épp 62-ről 65 évre. A korábbi, munkaköröket figyelembe vevő kedvezmények köre megszűnt, viszont a nőket megilleti továbbra is a 40 éves munkaviszony után járó korkedvezményes nyugdíjazás.

Ma a magyar átlagos öregségi nyugdíj az uniós átlag harmada: 131 ezer forint.

Mivel Magyarországon 85–86 százalékban az állam finanszírozza a nyugdíjakat – ez a legmagasabb arány az OECD-országokban – nagy terhet ró már ma is a társadalomra a nyugdíjrendszer fenntartása. (Ma az államháztartás 16,8 százaléka megy nyugdíjakra, míg az oktatásra 10,4 százalékot, az egészségügyre 9,5 százalékot költünk.)

A nyugdíjrendszert sújtja továbbá a fekete- és szürkegazdaság, és az a tény, hogy ma közel kétmillió ember csak minimálbér- vagy annál kisebb összeg után fizet járulékokat. Az sem kedvező, hogy sok százezer aktív korban lévő honfitársunk hagyta el az országot.

A nehézségek kezelésére különféle stratégiák léteznek, de már konkrétum – három éve bekerült az Alaptörvénybe – a kötelező szülőtartás. Ez azt jelenti, hogy a „gyerekeknek” akkor is támogatniuk kell a szüleiket, ha amúgy társadalmi kötelezettségüknek eleget tesznek, tehát fizetnek adót, járulékokat, amelyből elvileg az idősek nyugdíja is származik. (A gyakorlatban: ha például egy idős ellátó intézményben élő nyugdíjának a maximálisan elvonható 80 százaléka nem fedezi a bentlakás költségeit, akkor az intézmény a különbözet erejéig beperelheti szülőtartásért a gyerekeket.)

Lesz egyáltalán nyugdíjunk?

Minden bizonnyal, lesz – mondja dr. Farkas András jogász, a NyugdíjGuru News alapítója. – Más kérdés, hogy mennyit fog érni. Komoly gondot jelent majd, hogy míg a Ratkó-korszakban születettek gyerekei nagyon sokan vannak (ők a hetvenes években jöttek világra), az unokák már jóval kevesebben, tehát egyre kevesebb ember tart majd el egyre többet, feltéve, hogy a szisztéma nem változik, vagyis a nyugdíjrendszer alapja az marad, hogy az aktívak járulékbefizetései teremtik meg a nyugdíjak fedezetét. (Léteznek ötletek a nonszensz helyzet megváltoztatására, például egyfajta termelést vagy fogyasztást megadóztató szisztéma, de ezek kidolgozása még folyamatban van, elfogadásuk a közeljövőben nem várható.)

Az átlagos nyugdíj ma a nettó átlagkereset 61 százaléka, ez az arány évről-évre csökkenni fog. Ezért elemi érdekünk az öngondoskodás. Mindenkié.

Közkeletű tévedés – magyarázza szakértőnk –, hogy a nyugdíj szempontjából az utolsó évek számítanak. Az igazság ezzel szemben az, hogy az öregségi nyugdíjat az 1988 utáni összes bruttó bérünk alapján kalkulálják.

Az sem igaz, hogy elég az utolsó 15 évben félretenni. Gondoljunk csak bele, mekkora összegeket kellene havonta megspórolni, hogy aztán 25–30 évig érdemi segítséget jelentsenek a felhalmozott forintok!

Az öngondoskodás életbevágó, ezt már az MNB is kommunikálja. Ahogyan azt is: életünk egyik legfontosabb pénzügyi döntése, miként és mennyit teszünk félre idős korunkra. Nem egyszerű tíz/húsz/harminc évre tervezni. De szükséges. Lássuk, mik a lehetőségeink!

Alapvetően három formája létezik a támogatott nyugdíjcélú előtakarékosságnak

Ezek pedig: az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíj-biztosítások és a NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla).

Ami közös bennük: mindhárom után az éves megtakarítás 20 százalékával egyező összegű adójóváírást vehetünk igénybe – az évente igényelhető adójóváírás összegének forintosított felső határa azonban típusonként eltérő (100–150 ezer forint közötti összeg, összesen legfeljebb 280 ezer forint). Emellett kamatadó-mentességet kaphatunk a megtakarításra, ha meghatározott időtartamon belül nem nyúlunk hozzá – ha pedig mégis, akkor az anyagi hátránnyal járhat.

Kezdjük a NYESZ-szel: ez tulajdonképpen egy kedvező árazású értékpapírszámla, amely hét banknál nyitható ma Magyarországon, és leginkább olyanoknak való, akik közgazdaságtani, pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, hiszen ennek a megtakarítás-formának az a lényege, hogy mindenki maga dönti el, milyen papírokba fekteti a pénzét.

Talán ez a legfőbb oka annak, hogy ez a három közül a legkevésbé népszerű előtakarékossági forma: eddig 130 ezren választották mindössze, pedig e befizetések után is jár évi legfeljebb 100 ezer forint adójóváírás.

Fontos, hogy nyugdíjas korunk előtt alapesetben csak úgy férhetünk hozzá a megtakarításhoz, ha adót is fizetünk utána, ráadásul az igénybe vett adójóváírást is büntetőkamattal kell visszafizetnünk. Nyugdíj-szolgáltatásként viszont – ha a számlanyitástól eltelt legalább tíz év – adómentesen juthatunk hozzá a teljes, hozamokkal növelt összeghez.

A számlatulajdonos halála esetén, a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelés a hagyaték tárgyát képezi, de az elhalálozás napjáig elért hozam után az örököst adókötelezettség nem terheli.

A legnépszerűbb megoldás az önkéntes nyugdíjpénztár

Ma 1,1 millió tagja van az önkéntes nyugdíjpénztáraknak. Ezt a lehetőséget akkor a legpraktikusabb választani – szakértőnk szerint –, ha a munkáltató rendszeresen támogatja a befizetéseket. A munkáltatók ez irányú hajlandósága idén feltehetően csökkenni fog, mert megszűnt a munkáltatói tagdíj átvállalás korábbi kedvező adózása, vagyis a munkáltatónak ugyanannyiba kerül ez a juttatás, mintha bért fizetne. (A nyugdíjpénztári tag azonban az idei munkáltatói hozzájárulás összege után is igénybe veheti az adójóváírást.)

Az ÖNYP előnye, hogy az örökösök részére a nyugdíjpénztári kifizetés adó- és illetékmentes. Emellett az éves adójóváírás mértéke az ÖNYP-nél a legmagasabb: évente legfeljebb 150 000 forint. Ami még jó: ez a legkisebb szakértelmet igénylő előtakarékossági forma a három közül, és már néhány ezer forintos havi befizetéssel is belekezdhetünk – az más kérdés, hogy ennél többel célszerű erre a célra áldozni.

Minimális befizetésekkel ugyanis hosszú távon sem megyünk sokra. Egy egyszerű számítással: ha az éves befizetés összegét megszorozzuk a nyugdíjig hátralévő évek számával, kijön, hogy mennyiből gazdálkodhatunk majd öreg korunkban. (Könnyen belátható, ha, mondjuk, összesen 2,5 milliót teszünk félre, akkor az nem túl nagy segítség 25 nyugdíjas évvel kalkulálva.)

Dr. Farkas szerint legalább havi tízezer forintot kellene a fiataloknak is befizetni, és persze minél idősebben kezd valaki gyűjteni, annál magasabb havi összeg szükséges ahhoz, hogy számottevő kiegészítést jelentsen majd az állami apanázs mellé.

Megfordítva: érdemes az előtakarékosságot mielőbb, már pályakezdőként elkezdeni, így kisebb befizetésekből is összejöhet egy megnyugtató összeg.

A harmadik előtakarékossági lehetőség ma a nyugdíjbiztosítás

Háromszáztízezer ezer honfitársunknak van ilyen szerződése. Szakértőnk tapasztalata az, hogy az ügyfelek kicsit többet fizetnek be ezekbe, mint az önkéntes nyugdíjpénztárakba, de jellemzően ide sem eleget.

Jó nyugdíjbiztosítás már körülbelül havi 15–20 ezer forintos befizetést vállalva indítható, ami viszont nehézség: el kell dönteni, hogy melyiket válasszuk. Érdemes ehhez szakértő segítségét igénybe vennünk, mert nagyon körültekintően kell szerződni a költségek miatt: hosszú távon a tizednyi különbségek is számítanak. Ha a döntést meghoztuk, szerződtünk, akkor szabadon összerakható a portfólió: viszonylag kockázatmentesektől az egészen merészekig sokféle befektetéstípus létezik. Aki teljes kockázatmentességet szeretne, választhat hagyományos (nem befektetési egységekhez kötött) megoldást is.

A nyugdíj-biztosítási megtakarítás adó- és illetékmentesen örökölhető.

 Várhatóan lesz hamarosan egy negyedik takarékossági forma is

A babakötvény mintájára ki fognak bocsátani állami nyugdíjkötvényeket is, egyelőre nem ismert mértékű, garantált (inflációt meghaladó) hozammal, de még zajlik a tervezés.

Szólni érdemes arról is, hogy sokan úgy gondolkodnak ma: a legtutibb ingatlanba fektetni, akkor a bérleti díjak kiegészítik a nyugdíjat. Szakértőnk azonban arra figyelmeztet, hogy az ingatlan-kiadásnak terhei is vannak: adó, felújítási költség, amire tartalékot kell majd képezni, és ez a nyugdíjból nem lesz egyszerű. Különösen, ha arra gondolunk, nemcsak az időseknek, hanem általában a magyaroknak kevés a tartaléka, a középosztály átlagosan annyi megtakarítással rendelkezik, ami egy hónapra elég. Nem véletlen, hogy sajnos a nyugdíjcélú megtakarítás sokszor hátrébb sorolódik az aktuális „tűzoltások” miatt.

Kurucz Adrienn

 

Forrás: ITT, ITT és ITT