A nők oktatási helyzete még sosem volt ilyen jó, mint manapság

Persze fejlődő országokban még van bőven tennivaló például azon a téren, hogy a nők ugyanolyan arányban tanulhassanak, mint a férfiak, de ez az oktatási szakadék egyre jobban szűkül, és a fejlett országokban pedig szinte teljesen eltűnt. Sőt, 2015 volt az első év, amikor globálisan nézve több nő vett részt az oktatásban, mint férfi.

A történelem során még soha ennyi nő nem vehetett részt az oktatásban, soha nem volt még ennyi képzett és dolgozó nő. A megszerzett tudás tekintetében tehát már majdnem megvalósult az egyenlő esélyek és jogok lehetősége. A munkaerőpiacon azonban már korántsem ez a helyzet.

A probléma a fizetésnél kezdődik

Világszinten a nők átlagosan hatvanhárom centet keresnek a férfiak egy dollárjával szemben. Az Új társadalmi szerződés: a nők nyugdíjegyenlőségének elérése című jelentésből kiderül, hogy a férfiak és nők közötti általános bérkülönbség alapjában ássa alá a nők egyenlő mértékű nyugdíjhoz való hozzáférésének lehetőségét. Mert ha ugyanazért a munkáért a férfiak több pénzt vihetnek haza, mint a nők, akkor ez a nyugdíjas éveikre is hatással van: a kevesebb fizetésekből kisebb összeg gyűlik össze.

A nemek közti bérszakadék 1990 óta mindössze két százalékkal csökkent. Ha ilyen ütemű a fejlődés, jelenleg kétszázkét évbe telne, míg ez a hasadék eltűnne. Tényleg 2222-ig várjunk, hogy ugyan annyit kereshessenek a nők, mint a férfiak?

Egy modell, különböző életformák

A jelenlegi nyugdíjazási rendszer arra épül, hogy az adott munkavállaló kihagyás nélkül, lehetőleg hosszabb időt tölt el ugyanazon a munkahelyen. A mostani trendek szerint ez a férfiaknak sokkal kedvezőbb metódus, hiszen még mindig az az általános menetrend, hogy a nők maradnak otthon a gyermekekkel. Ez a pár év pedig anyagilag igencsak számottevő a nyugdíjra való felkészülésükben, hiszen ebben az időszakban kiesnek a munkából, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak. Ez a kimaradás pedig a karrierjüket is befolyásolja, ezáltal sokkal lassabban menetelhetnek felfelé a ranglétrán a jobban fizető állásokba.

A nők kilátásai a nyugdíjas időkre tehát nem túl fényes, ezzel pedig ők is tisztában vannak

A reprezentatív felmérés szerint négyből csupán egy dolgozó nő (azaz a megkérdezett nők huszonhat százaléka) biztos benne teljesen, hogy rendelkezésére áll majd az az összeg, amiből idős korában kényelmesen megélhet. A magyar nők pedig még az átlagosnál is pesszimistábbak ebben a kérdésben.

Harmincöt százalékuk úgy véli, nem fogja tudni megalapozni a megfelelő mennyiségű nyugdíját, és a válaszadó nők több mint háromnegyede (nyolcvanhárom százaléka) szerint kisebb vagy nagyobb mértékben, de szükséges lesz a megélhetésükhöz a (házas)társuk jövedelme.

A probléma tehát valós, jöjjenek a lehetséges rendszerszintű megoldások

Az elmúlt évek nőjogi mozgalmai bizonyos nagyvállalatoknál már elérték, hogy felülvizsgálják a bérezési módszerüket úgy, hogy egy szintre hozzák a nők és a férfiak fizetését ugyanabban a munkakörben, de sajnos még mindig nem ez a magától értendő út. Ezen felül szükség lenne egy olyan hatékony rendszer megalkotására, ami a részmunkaidőben, úgynevezett nem lineáris életvitellel élő (azaz a gyermekvállalás, hosszabb utazás, egyéb tevékenység miatt munkájukat megszakító) nők számára is biztosítani tudja a kiszámítható, biztos nyugdíjas évek lehetőségét.

Ahogy arra is nagy szükség lenne, hogy a gyerekvállalás miatt munkájukból ideiglenesen távozó anyáknak a munkahelyük továbbképzéseket, felzárkóztató foglalkozásokat biztosítson, hogy gondtalanul vissza tudjanak térni a dolgozó nők soraiba.

Öt praktikus tanács a nőknek az ideális nyugdíj-megtakarítás érdekében

1. A felmérés kimutatta, hogy a dolgozó nők mindössze harmincöt százaléka tesz félre rendszeresen a fizetéséből a nyugdíjas éveire. Ennek a számnak sokkal nagyobbnak kellene lennie, és rendszeressé kellene válnia. Nem lehet elég korán kezdeni, hiszen a kisebb összegek is naggyá duzzadhatnak az évek során.

2. Valamint nagyon fontos, hogy ne „csak úgy” tegyünk félre rendszeresen, hanem legyen egy tervünk, amit véghez is viszünk. Ezt akár írjuk le, és tartsuk magunkat hozzá, így figyelemmel tudjuk követni az évek során, hogy hogyan állunk a nyugdíjas éveink megalapozásával.

3. Egy terv azonban nem elég, hiszen, ahogy a mondás is tartja: „Ember tervez, Isten végez”. Azaz: bármikor történhet olyan váratlan esemény, ami miatt hosszabb időre abba kell hagynunk a munkát, vagy esetleg a tervezettnél hamarabb kell nyugdíjba vonulnunk. Ilyen eshetőségekre is készüljünk fel egy vészforgatókönyvvel.

4. Az egészséges életmód nemcsak a testi egészségünknek nagyon fontos, hanem közvetett módon a bankszámlánknak is. Hiszen, ha odafigyelünk a helyes táplálkozásra és rendszeresen mozgunk, fizikai és szellemi teljesítőképességünk is tovább marad a topon, így tovább dolgozhatunk és több időnk lesz összegyűjteni a kívánt összeget.

5. És hogy a végére még egy elcsépelt közmondással jöjjek: „A jó pap holtig tanul”. Tehát az utolsó tanács, hogy legyünk nyitottak a munkánkban bekövetkezett újítások iránt, mert naprakésznek kell lennünk, hogy tartsuk a tempót a fejlődéssel.

A jelenlegi koronavírusjárvány-helyzet természetesen most mindent fölül ír, és több mint valószínű, hogy gazdaságilag iszonyú nehéz időszak áll előttünk.

A jelenlegi helyzetből most az jön ki jobban, akinek volt megtakarítása.

Az is nagyon fontos, hogy akinek nem égető szükséglet hozzányúlnia a megtakarításához, az ne tegye, inkább várjon, vagy kérje a pénzügyi tanácsadó segítségét.

Amikor pedig majd elvonultak a viharfelhők a fejünk fölül, a kiszámíthatóság jegyében mindenképpen érdemes lesz felidézni a szakértők nyugdíj-megtakarítással kapcsolatos tanácsait.

Dián Dóri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images