–

1. Muszáj-e az iskolának korán kezdődnie?

Olvasói felvetés: „Hol írják azt elő, hogy az iskolának nyolckor kell kezdődnie?”

Sehol. Az iskola kezdődhet később is. Mi több, sok iskola már most is különböző trükkökkel kikerüli a korai kezdést. Például az első órák lehetnek „lyukasórák”. És hogy ez miért gyerekjogi kérdés? Mert minden gyereket megillet a jog a megfelelő pihenéshez. Arról nem is beszélve, hogy egyre több kutatási adat támasztja alá, mennyivel könnyebb összpontosítani, odafigyelni és tanulni, ha nem vagyunk álmosak.

2. Mi van akkor, ha a tanárok kisajátítják a vécéket?

Olvasói felvetés: „A probléma, hogy a gyerekem iskolájában az ő emeletükön a négy közül az egyik vécét simán bezárták és ráírták, hogy tanári vécé. Ezt megtehetik?”

Megtehetik. Nincs törvényi előírás arra vonatkozóan, hogy hány mellékhelységnek kell lennie, ahogy arra sem, hogy lehet-e közös helyiségben a tanári és a diák vécé. Ebben az esetben gyermekjogi szempontból az volt aggályos, hogy a diákvécé „einstandolása” mindenféle előzetes egyeztetés nélkül történt, a diákokat nem vonták be a döntésbe (pedig a következmények őket is érintették). Ezzel pedig megsértették a gyerekek alapvető jogát arra, hogy részt vegyenek, és véleményt nyilvánítsanak az őket érintő ügyekben.

3. A tanár-diák szerelem megengedett?

Olvasói felvetés: „Mit lehet csinálni, ha egy tanár és egy diák elkezd járni egymással a gimiben?”

Sokkal többször fordul elő ilyen helyzet, mint ahányszor nyiltan beszélünk róla, úgyhogy ez fontos kérdés, és mindenképpen tisztázni kell, hogy hatalommal való visszaélésnek számít, és ezért nem megengedhető az ilyen kapcsolat. A Büntető Törvénykönyv szerint akár három évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújtható az, aki tanárként egy 18 évesnél fiatalabb gyerekkel szexuális kapcsolatot létesít. Gyermekjogi szempontból fontos, hogy adott oktatási intézmény egyértelműen kinyilvánítsa, hogy nem tolerálja az ilyen kapcsolatokat, illetve hogy egyértelművé tegye, miért tekinthető ez hatalommal való visszaélésnek.

4. Létezik-e a pisiléshez való alapjog?

Olvasói felvetés: „Az óvodában az óvónők nem engedik ki pisilni a gyerekeket, csak akkor, ha sikeresen megoldanak egy fejtörőt.”

Minden gyereket (legyen szó óvodáról vagy iskoláról) megillet az alapvető jog arra, hogy kimenjen a mosdóba, ha szüksége van rá. Ezt nem lehet feltételhez, feladatokhoz kötni, ahogy büntetésként sem lehet használni a pisiléshez való jog megvonását.

5. Megalázhatja-e a tanár a gyereket „büntetésképpen”? 

Olvasói felvetés: „A tornatanár – mert egy feladatot nem tudott végrehajtani a gyerek – úszás órán a medence szélére állíttatta a gyereket, a feje mögé kinyújtott kézzel arra az időtartamra, amíg a többiek játszottak (kábé öt perc). A gyerek didergett, és nagyon kényelmetlen is volt neki ez a testhelyzet. Ön szerint belefér ez a fajta kiállítás a »szakmai módszerbe«, és az iskolai fegyelmezésbe? Vagy csak én »lihegem túl« a dolgot? Mit tehetnék?”

Az ilyen jellegű büntetés gyermekjogi szempontból az erőszakkal szembeni zéró tolerancia tilalmába ütközik, hiszen megalázó büntetésről beszélünk, ami a gyereket kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és lealacsonyítja. A köznevelési törvény rendelkezéseivel szintén ellentétes egy ilyen pedagógiai „megoldás”, mivel sérti a gyerek emberi méltóságát. Az olvasó nem „túllihegte” ezt a helyzetet, hanem nagyon jól érezte, hogy nincs rendben, ami történt, és ilyen esetben a tanár magatartása fegyelmi felelősségre is vonható. 

A WMN olvasói által feltett kérdések, mint cseppben a tenger, mutatják, hogy milyen gyakran megsértik a gyerekek jogait az iskolákban, oktatási intézményekben. Minden egyedi esetben sajnos nem tudunk segítséget nyújtani, de hiszünk abban, hogy minél többet beszélünk a gyerekjogokról, és minél több ügyet megismerünk, annál sikeresebben és hatékonyabban állhatunk ki a gyerekek (és saját magunk) érdekei védelmében.

A gyermekjogok betartása világnézet. Legyetek tudatosak ebben is!

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/TatyanaGl