Ebben vagyunk: Milanovich Domi a Pride-ot és az interszex embereket ért fenyegetésről

A kamionon, a zsinagógakertben, majd az afterpartin is egyet hirdettünk: a minden embernek kijáró méltóságot, és az alapvetést, hogy nincs valódi szabadság, ha ennek mások rabsága az ára! Nincs biztonság, míg van, aki veszélyben van! Nincs „mi”, és „ők” – csak olyan van, hogy „mindannyian”.

30 éves a Budapest Pride – az ezen apropóból kiadott antológiájuk viszont nem 30 év történeteit öleli fel. Az Anyaföld íze a számban című kötetben kortárs hangok szólalnak meg, de az emberiség történetével egyidős élményekről számolnak be. Identitáskeresésről, szerelemről, döntésről, közösségről – olyan témákról, amelyek noha mindannyiunkat érintenek, mégis, a társadalom egy adott rétege számára nagyobb kihívást jelentenek, mint másoknak.

Nagy hiba egy vezetőtől, hogy úgy pufogtat magyarázat nélküli közhelyeket, hogy bele sem gondol annak következményeibe. Hogy szétszálazzák, apró részekre hasogatják a nemzetet, miközben akkor, ott, a legkritikusabb helyzetben, amikor egyik a másikkal szembemegy, már nincsenek jelen.

Miért más az „áldozat” szó jelentése egyéni és társadalmi szinten? Hogyan vált a politikusok eszközévé az, ami korábban az egyén számára is nehezen volt felvállalható? És legfőképpen: vajon minden körülmények között bűn megkérdőjelezni az áldozat szavát? A témában dr. Kővágó Pál pszichológust kérdezte Takács Dalma.