60 éves Eddie Vedder, akit nem csak a Pearl Jam és az Út a vadonba miatt érdemes ismerni

–

1964. december 23-át írunk, a chicagóiak már javában készülnek a karácsonyra. Két fiatal, Karen Lee Vedder és Edward Louis Severson azonban nem az ajándékokkal van elfoglalva: épp most születik meg kisfiuk, Edward, aki – egyes, bizonytalan források szerint – nyolcadik gyerekként érkezik hét befogadott testvére mellé, akiket szülei hivatásos nevelőszülőként vettek magukhoz. A családi egység azonban nem tart sokáig – Edward szülei pár hónappal később szétválnak, az anyának pedig rövid időn belül új párja lesz: ő Peter Mueller, akiről a fiú sokáig azt hiszi, hogy a biológiai apja.

Eddie kamaszkorának nagy része Kaliforniában telik – az államban, aminél ideálisabb helyet keresve sem találhatna egy rockzene és szörf iránt rajongó fiatal –, és ekkortájt ismeri meg azokat a bandákat is, amik egy életre megalapozzák világnézetét, zenei gondolkodását és identitását is.

Amikor ugyanis nem volt mellette senki, a The Whoban, a The Doorsban és Neil Youngban talált barátra – ha már sznob iskolatársai közül senkivel sem tudott azonosulni. 

„Az osztálytársaim egy alkalommal kiselőadásba kezdtek a nagybetűs életről. Erre feldühödtem kicsit és azt mondtam: »Látni akarod a valóságomat?« Kinyitottam a hátizsákomat, amiben mások általában a füzeteteket, ceruzákat tartják, én a számláimat, villanyszámlámat, a lakbért tároltam ott. Ez volt az én valóságom 17 évesen.

Magányos voltam – csak a zene volt nekem.”

Ezen pedig az sem segített, hogy miután a szülők elváltak, Edward számára világossá vált, hogy a férfival, akit saját apjaként szeretett, sosem csordogált azonos vér az ereikben. Édesapja az a bizonyos Severson, akit gyerekkorában családi barátként mutattak be neki – ám sajnos már nem él. Eddie ekkor írta meg az ikonikus Alive-ot, ami a Jeremy, a Black és az Even Flow mellett a legnagyobb ismertséget hozta el a bandájának. De ehhez azért még kellett némi idő.

Helló, srácok, van egy demóm

Eddie tehát hamar a saját útjára lépett: levált a szüleiről, alkalmi munkákból, többek között drogériai és egy kidobóállásból tartotta fenn magát, a vezetéknevét Vedderre változtatta az édesanyja után, közben pedig buzgón írta a demóit. Miután San Diegóba költözött, több formációban megfordult – ilyen volt például az Indian Style, amiben nem mellesleg Brad Wilk, a Rage Against the Machine és az Audioslave későbbi dobosa mellett énekelt, majd a Bad Radio, amit a Red Hot Chili Peppers zenéje inspirált.

Utóbbi pedig talán a legnagyobb ugródeszkát is jelentette számára – Eddie jó barátságot ápolt a Chili dobosával, Jack Ironsszal, rendszeresen kikérte a véleményét a zenéjéről, beleértve későbbi együttesét, a Pearl Jamet is. Arról pedig, hogy ez hova vezetett, meséljen inkább helyettem maga Anthony Kiedis:

„Jack megkért, hogy hallgassunk meg egy szalagot egy új zenekartól, amelynek Eddie Vedder volt az énekese, Jack egyik cimborája. Akkor ismerkedtek meg, amikor Eddie egy olyan bandának volt az énekese, amely Chili-feldolgozásokat játszott, és tulajdonképpen engem utánzott. Annak idején még technikusként is dolgozott nekünk, amikor San Diego környékén koncerteztünk. Pearl Jamnek hívták az új zenekarát. Meghallgattuk a kazettát, de nem jött be, akkoriban zeneileg nagyon sznobok voltunk.

A srácok viszont őszintének és eredetinek tűntek, mi pedig örömmel tettünk szívességet Jacknek, és magunkkal vittük a Pearl Jamet nyitózenekarnak.”

Kisfiam, azonnal gyere le onnan

A Pearl Jam sikere meglehetősen gyorsan jött. Debütáló albumuk, a Ten (1991) rögtön a grunge mozgalom egyik meghatározó alakjaivá emelte őket, és hamarosan egy lapon emlegették a zenekart a Nirvanával, a Soundgardennel és az Alice in Chainsszel is. Az Alive, a Jeremy, az Even Flow és a Black rövidesen az X generáció himnuszává vált: Vedder bandája olyan haragot, kilátástalanságot, szabadságvágyat képviselt, amivel meglehetősen sokan tudtak azonosulni a 90-es évek seattle-i ifjúságából.

2007-ben Vedder szólólemezzel is előrukkolt – többek között ukulelén játszott! –, így akiknek a Pearl Jam valamilyen okból kifolyólag kimaradt volna, azok egészen biztosan ismerik ikonikus slágereit az Út a vadonba című filmből, amelyért Golden Globe-díjat nyert.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Eddie Vedder (@eddievedder) által megosztott bejegyzés

A népszerűséghez persze nagyban hozzátett Eddie karaktere is. Zárkózottságával és őrültségével egy egész korosztály rezonál(t). Egyes források szerint Eddie az első koncertjein olyannyira zavarban volt, hogy vagy álarcot viselt, vagy festett lencséjű napszemüveget húzott, hogy ne lássa közönségét, de az még a későbbiekben is megesett, hogy koncert közben inkább hátat fordított a rajongóknak. Ugyanakkor, rövid időn belül védjegyévé vált finoman szólva is látványos színpadi jelenléte:

előszeretettel mászott fel a színpadi oszlopokra, artistákat megszégyenítő módon kapaszkodott végig a világítási rácsokon –

a legextrémebb produkciót az 1992-es Pinkpop fesztiválon adta elő, ahol egy körülbelül 8 magas kameradaru tetejéről ugrott a közönség közé.

Vedder a seattle-i grunge szcénában több szempontból is hazatalált: legjobb barátja rövidesen Chris Cornell lett, de Kurt Cobainnel is közeli viszonyt ápolt – noha sokak szerint ők ketten mindig is rivalizáltak egymással. (Bár Eddie a mai napig mérhetetlen tisztelettel beszél a fiatalon elhunyt ikonról. És persze, azóta sajnos Chris Cornellről is.) 

Egy ideális világban… 

Bár a siker gyorsan jött, Eddie, a maga antikapitalista, punk szemléletmódjával mindig is amivalensen viszonyult a hírnévhez és a mainstream médiához. Amellett, hogy a Pearl Jam nem volt hajlandó videóklipet készíteni egy dalához sem a Vs. című másik nagylemezéről, a Ticketmaster jegyértékesítő irodával is összerúgták a port, amiért a cég magas jegyárakkal és exkluzív arénaszerződésekkel operált.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Eddie Vedder (@eddievedder) által megosztott bejegyzés

De az énekes-gitáros nem csak a zenei szférához viszonyul kritikusan – bármilyen más politikai vagy társadalmi kérdésben szót emel, ha igazságtalanságot tapasztal. Elhivatott természetvédő, szörfösként szívügye a tengerek, óceánok és strandok védelme, nagyon fontosnak tartja a fegyvertartás szigorítását, és gyakran hangoztatja a véleményét a női jogok, különösképp az abortuszhoz való jog kérdésében. A Spin magazinnak adott 1992-es interjújában például kerek perec elmesélte, hogy személyesen is érintett, és pontosan tudja, hogy egy nem tervezett gyerekvállalás derékba törte volna a karrierjét.

„Ma tíz éves lenne a gyerekem. Nem lennék itt Glasgow-ban. Nem lennék ebben a zenekarban, vagy nem utaznék – kezdte.

– Általában nem azok hozzák a döntéseket az abortuszkérdésben, akiknek ezzel élniük vagy meghalniuk kell. […] Ez nem játék. Ez nem vallási lelkesedés. Ez egy nő jövője. És nemcsak női ügy, de emberi jog is”

– fejtette ki akkor.

Mindezek mellett számos más ügyben is szervezett jótékonysági koncerteket: ő is hozzájárult többek között ahhoz, hogy 2011-ben kiengedték a gyilkosság vádjával tévesen megvádolt West Memphis Three-srácokat, feleségével, Jill-lel pedig egyesületet alapított egy ritka bőrbetegség, az epidermolysis bullosa gyógymódjának kutatására. 2006-ban a Pearl Jam többi tagjával karöltve megalapították a Vitalogy Foundation nonprofit szervezetet, amely programjaival a környezetvédelem, az egészségügy, valamint az oktatás javítása mellett áll ki. 

Ebből tehát jól látszik: noha a Pearl Jam elsősorban zenéje miatt vált ikonikussá, közösségük bőven túlmutat egy zenekar koncepcióján. A 11 stúdióalbummal büszkélkedő, 34 éve aktív zenekar tagjait nemcsak a grunge iránti rajongás, de a tettvágy is összetartja, amiről Vedder egy interjújában így mesélt:

„Ez nem kompromisszum köztünk, sokkal inkább elfogadás. Elég érettek vagyunk most már ahhoz, hogy elfogadjuk egymást, és elfogadjuk azt, merre növekedtünk. Már kevésbé vagyunk territoriálisak. Mindenki érzése meghallgattatik.”

Takács Dalma