Emlékeztek az Űrhajóra a Vidám Parkban? Nekem nagyon tetszett, de a kishúgom sírva fakadt benne, ki kellett vinni. A nagyapám miatt meg az óriáskereket kellett megállítani (a gyorsabban forgó korábbi változatot) a családi legendárium szerint, mert pánikba esett szegény. (Nem is értem, miért ült fel, amikor még a mozgólépcsőre se mert rálépni soha életében, így a metrót sem használta.)

Én bezzeg még a ciklonra is felültem volna, de nem engedték, csak apukám tesztelte a nagynénémmel. Anyut sose vonzotta az efféle móka, nem szerette se a száguldást, se a zuhanást. Ma már én is sok mindentől félek, amitől akkoriban nem féltem. De a hullámvasútra azért felülnék, ha még egyszer üzembe állítanák! Ha kinyitna még egyszer a Vidám Park, amelyet annyira imádtam, hogy nem tudtam aludni éjszaka az izgalomtól, ha tudtam, hogy másnap elvisznek oda.

Emlékszem, arról álmodoztam, hogy talán megépítik újra a szellemkastélyt, ami leégett a születésem előtt, de a nagymamám sokat mesélt róla. Sajnos, mire elkészült az új, már más álmaim voltak, elkésett a csoda, de a gyönyörű antik körhintát épp hogy felnőtt fejjel kezdtem el csodálni, pedig kölyökként dögunalmasnak találtam, és inkább dodzsemezni akartam volna helyette.

Hullámvasút – Fortepan / Horváth Lajos

Mennyi emlék, amelyben osztozunk, gondolom, kicsit remélem is!

Hetvenkét éve nyílt meg a Vidám Park, de valójában a története nem akkor, 1950. május 22-én kezdődött, hanem sokkal korábban.

A városligeti mutatványosokról, artistákról (köztük megtalált rokonomról) nemrégiben írtam. A Vidám Park (most Pannon Park) területe is az Ökördűlőnek nevezett erdős-ligetes, itt-ott mocsaras vidéknek a része volt, (gyalog) messze a belvárostól. Habár már a XVIII. század végén megszületett a terv, hogy üdülő-szórakoztató negyeddé fejlesszék a környéket, csak 1864-ben parkosították a területet: sétányokat alakítottak ki, és mivel 1878-ban gyógyvizet találtak a mélyben, elkezdték a Széchenyi-fürdő építését. De a pestiek addigra már kiszoktak az akkor már Városerdőnek nevezett parkba, kijártak sétálni, piknikezni, vásárokat is tartottak itt, éttermek nyíltak.

Városligeti-tó. A felvétel 1880–1890 között készült – Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Mivel még 1808-ban kitiltották Pest városából a mutatványosokat, sokan közülük itt telepedtek le.

Az első állandó mutatványosbódét (nagyjából épp a mai Széchenyi-fürdő területén) még 1838-ban nyitotta meg Wexlehner Sebestyén, aztán pár év alatt több fabódét is felhúztak a követői. A századforduló ideje volt a vurstli fénykora, ezután az épülő fürdő kiszorította a területről a mutatványosokat.

A vurstli az állatkerttől kapott területet:

a későbbi Kis Vidám Park és az akkor a vasútig nyúló Hermina út közötti részre költözött, és a második világháborúig üzemelt. A vurstli mellett működött az Ős-Budavára nevű szórakozóközpont, amely az 1896-os millenniumi ünnepségekre nyílt meg. Tulajdonképpen egy gigantikus, fából és gipszből kreált díszlet volt (utcákkal, terekkel, tornyokkal, házakkal), amely a középkori–kora újkori budai Várat mintázta egy bécsi irattárban talált rajz alapján. A látogatók „Pappundeklipolisznak” csúfolták. Láthattak ott táncosokat, kobzosokat, csepűrágókat, mutatványosokat, de a török bazárt, az óránként éneklő müezzinnel ellátott minaretet, és a török pasa háremét is megtekinthették.

Városliget vurstli 1916 – Forrás: Fortepan / Németh Tamás

Voltak továbbá Ős-Budavárában vendéglők, kocsmák, falatozók, kávéházak és éjszakai mulatók is szépséges pillangókkal. Ezek az egységek hajnalig nyitva tartottak, és éjjel is fénylett a liget: a fákon lámpafüzérek lógtak. Az Ezredéves Országos Kiállítás ideje alatt rendkívül népszerű volt, naponta vagy húszezer ember látogatott ki a területére, de a tízes évekre csődbe ment. Lebontották.

Az Ős-Budavára helyére költöző vurstli mellett 1912-ben megnyílt az Angolpark. 

A párhuzamosan, egymás szomszédságában működő, akkor még a Hermina úttal elválasztott vurstli és az Angolpark sok mindenben különbözött. A vurstli a munkások szórakoztatását szolgálta, ingyenes volt, az Angolparkot ellenben bekerítették, és volt belépődíj. Ide inkább a középosztály járt. Nekik épült épp száz éve, 1922-ben a híres favázas hullámvasút – akkor még hegyivasútnak hívták, és a legnagyobb ilyen jellegű építmény volt a világon –, a sikló, a ródli, a mesecsónak vagy az első dodzsem, és a gőzmozdonyos kisvasút is.

A park éjjel kettőig is nyitva volt, és a felnőttek szórakozását egy hatalmas sörcsarnok, az alpesi falu is szolgálta – ma már hiába keresnénk az épületet, a háborúban leégett.

Az Angolpark 1941-ben – Forrás: Fortepan / Márk Iván

A magántulajdonban lévő Angolparkot a kommunista vezetés államosította, és egyesítette a vurstlival,

így 1950. május 22-én létrejött a Budapesti Vidám Park Vállalat. Ezt követően nagy átalakítások következtek, kipateroltak több játékot is, a meglévőket pedig ideológiailag kozmetikázták.

Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely

A Feszty-körképnek is mennie kellett.

A 15-ször 12 méteres, 1894-es A magyarok bejövetele című festmény, amely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított, eredetileg a Rotunda nevű kiállítási épületben állt, a mai Szépművészeti Múzeum területén. A vásznat később lebontották és Londonba szállították, majd hazakerülvén, 1909-ben egy ideiglenes tákolmányban szállásolták el a vurstliban, a barlangvasút közelében, majd ott felejtették. A második világháborúban a festmény és az épület is megsérült, verte a hó és az eső is a képet. A darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták a kilencvenes évekig, amikor is egy lengyel restaurátorcsoport helyre állította a művet, és Feszty alkotása az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba került. 

No, de visszatérve a Vidám Parkra, a korábbi Angolparkhoz, illetve vurstlihoz képest elsősorban a gyerekeket kívánta szórakoztatni. Az éjszakai élet megszűnt, nem láthatott már a közönség varietéműsort a ligetben. A megörökölt játékokat is átalakították, ahogyan arra már utaltam.

Ha emlékeztek Bacsó Péter A tanú című filmjének emlékezetes jelenetére, mikor is a gátőr bemutatja Bástya elvtársnak a szellemvasutat, azaz a „szocialista szellem vasútját” (naná, hogy emlékeztek rá!), akkor nagyjából képben is vagytok, mit jelentett a rekonstrukció az ötvenes években a Vidám Parkban.

A szellemvasútban például tényleg nem csontvázak zörögtek többé,

hanem dolgozók győzedelmeskedtek a természet erőin. A robogó (mi dzsungelvasút néven ismerhettük) a régi és az új falu képeit mutatta be. A parkban munkáskórusok énekeltek, és a dekoráció is az osztályharcról szólt. Ám később, a látogatottság növelése érdekében, szerencsére visszavettek a szocialista lendületből, és ezután a Vidám Park (úgy a hatvanas évektől) a fénykorát élte.

Elvarázsolt kastély – Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal

Már csak az idősebbek emlékezhetnek egy jó pár játékra, amely a nyolcvanas évekre (ez az én gyerekkorom) eltűnt. Ilyen volt a csónak körhinta, a hajóhinta, a kuglipálya, a karikadobáló, az ütőerőmérő, a csónakos lesiklópálya.

Volt egy régi óriáskerék is, ezt az 1960-as évek végén bontották le, és 1974-es az a szovjet gyártmányú, lassabban forgó panorámakerék, amely 2013 után az ócskavastelepre került.

Forrás: Fortepan / Konok Tamás id.

Az 1980-as évek újítása volt az testvéremet úgy megijesztő űrrakéta, a ciklon, a dodzsem, az új elvarázsolt kastély is. Akkoriban annyira imádták az emberek a Vidám Parkot, hogy több millió látogatója volt évente. Különösen május 1-jén mentek oda sokan, akkor ugyanis ingyenes volt.

Ciklon - Forrás: Fortepan / Gábor Viktor

A rendszerváltoztatás utáni időkben viszont a látogatottság a harmadára csappant,

a Vidám Park kiment a divatból, és hitelekből tengődött, nem igazán tudott megújulni, a korszerűsítésére nem volt keret. Viszont drága volt, ráadásul nem tudta felvenni a versenyt a nyugati vidámparkokkal, noha új játékok is kerültek bele azért, a break dance, a pirat, a looping star, a T-rex, a kukomotív (robogó kukac), nekem ezek már kimaradtak az életemből, bevallom; meséljetek, ha nektek nem!

2013. szeptember 30-án bezárt a Vidám Park.

Területét, műemléki létesítményeit az állatkert kapta meg.

Egy rövid ideig működött az állatkert részeként a Holnemvolt Park, de 2015-ben ez is bezárt, és a játékok közül ma már csak a műemlékké nyilvánított hullámvasút, az alatta lévő mesecsónak és lovas körhinta árválkodik szomorúan a beláthatatlan időre munkaterületté nyilvánított Vidám Parkban. Hogy az adófizetők sok milliárdjából félig megépített, monumentális buborékot, az úgynevezett pannon parki Biodómot mikor látogathatja majd a közönség, azt senki sem tudja.

Kurucz Adrienn

Forrás: ITTITTITT