1. Hürrem ázik, avagy női nap a törökfürdőben

Régóta nagy termálfürdő-rajongó vagyok, én mondom, nincs is annál jobb kényeztetés testnek és léleknek, mint a melegvízben ázni és a gőzben lazítani. Egy ideje tudatosan igyekszem odafigyelni rá, hogy hétköznapokon is kicsípjek magamnak pár olyan órát, amikor töltődhetek. Ez persze nem mindig sikerül, és nem is mindig órákról van szó, de a lényeg, azt hiszem az, hogy próbálkozom. Nos, a legújabb tervem, hogy az egyik ilyen alkalommal ellátogassak a 450 éves Rudas Gyógyfürdő gyönyörű törökfürdőjébe, ahol keddenként kizárólag a nőké a terep. És ha még a barátnőim is velem tartanak majd, na, az lesz az igazi Kánaán.

2. Sakura-ünnep a Füvészkertben

A tavasz egyik örömünnepe, amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak. A sakura csodálatának Japánban külön kultúrája van, amihez egy legenda fűződik: eszerint Konohana Sakuya Hime, a Fuji istennője minden tavasszal újjáélesztette az elhalt virágokat és velük díszítette Japán szent hegyét. A cseresznyevirágok azonban nemcsak a megújulás, hanem rövid életük miatt az élettel járó elmúlást is jelképezik.

A Füvészkert pedig ismét külön ünnepet szentelnek ennek a különleges alkalomnak: április első két hétvégéjén takaróra telepedve csodálhatjátok a gyönyörű virágokat.

Emellett pedig számos izgalmas kísérőprogramot is szerveznek: lesz egyebek mellett japán harcművészeti bemutató, tradicionális japán fegyverkiállítás, bemutatót tart egy japán dob együttes, részt lehet venni irodalmi esten és japán kokeshi baba workshopon, valamint kiállításon is. A részletes programot ITT találjátok.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

ELTE Füvészkert (@eltefuveszkert) által megosztott bejegyzés

3. „Elnézést kérek mindazoktól, akiket elfelejtettem megbántani” – A barátod lenne Brahms?

Még mindig nehezen értem az emberek egy részének ellenállását a klasszikus zenével szemben, az ugyanis hihetetlenül sokszínű és izgalmas. Nem is beszélve a zeneszerzők cseppet sem eseményteli életéről, amelynek történései olykor nagyon is hatással voltak egy-egy mű keletkezésére. Itt az ideje hát, hogy ti is jobban megismerkedjetek velük. Erre tökéletes alkalom Tóth Endre zenetörténész előadássorozata, aki – tapasztalatból mondom – elképesztően érdekes és hihetetlenül szórakoztató módon mesél a legnagyobb zeneszerzők jelleméről, mindennapjairól. Előadásai által elsősorban nem a műveket ismerheted meg, hanem magát az embert, azokat a tulajdonságokat, amelyeket lehet szeretni vagy utálni, de mindenképp emberiek – ezek felfedezése után pedig (talán) a zenét is másképp hallgatod majd. A végén azonban mindenképp eldöntheted: a barátod lenne-e az adott komponista vagy sem. Április 4-én a romantika nagyszakállú német mesterét, Johannes Brahmsot ismerheted meg, akinek Clara Schumannhoz fűződő legendás érzelmeiről, Wagnerrel való ellenséges attitűdjéről, valamint híressé vált epés megjegyzéseiről (lásd, a közcímben) is szó esik majd a Kelet Kávézó és Galériában.

4. Élőzenés vacsora a Szaletlyben

Ha te hangulatod is az éhségérzeteddel együtt változik, ha úgy szereted a hasad, mint Gombóc Artúr a csokoládét, és ha egy jó vacsora számodra igazi művészi élmény, akkor jól figyelj, mert elkalauzollak egy vérbeli vendéglőbe, ahol nem érhet csalódás ilyen téren. 

Hiába költöztünk el egy éve, a szívemben azt hiszem, már örök zuglói maradok, így időről időre vissza-visszajárok nosztalgiázni, méghozzá a régi Thököly Vendéglő helyén nyílt Szaletlybe. Ez a hely igazi frissességet hozott a kerületbe azzal, hogy a régi korok letűnt romantikáját vegyíti valami nagyon is maival.  Az eredmény pedig? Páratlan, mind hangulatában, mind gasztronómiájában. A hagyományos hazai fogások újraértelmezésével az étlapon, gyerekkori ízeink éledtek újjá. A kulináris élmény mellett pedig a szórakoztatásunkra is odafigyelnek a Szaletlyben, ahol szerdánként és hétvégente is élőzene jár a vacsora – olykor pedig az ebéd – mellé. Ne hagyjátok ki!

5. Száz szó és hét dolog

Túlzás nélkül állítható, hogy Fabricius Anna a kortárs magyar fotográfia, vizuális művészet egyik legizgalmasabb alkotója. Száz szó és hét dolog című kiállításán – amely a TOBE Galériában tekinthető meg április 2-ig (siessetek, nehogy lecsússzatok róla) – a szavak bűvös erejét fedi fel előttünk. A kiállítás anyagához Anna a kisfia beszédtanulási folyamatából merített, és arra világít rá általa, hogyan kezdjük el birtokolni a világot az által, hogy megtanulunk beszélni. A kiállításon így nemcsak a babanyelvet mutatja be – amit a szülők megpróbálnak értelmezni és beilleszteni a saját valóságukba – , hanem a jelentések, képzetek, képek, ismert és ismeretlen szavak egymásra hatását is.

+1 Ezt daráld le a hétvégén, ne a marhahúst!

Van, amikor a tavaszi fáradtság annyira leveri az embert, hogy hiába ontják virágukat a japán cseresznyefák, hiába gyöngyözik a fröccs a belváros teraszain, vagy csalogat a termálvíz a törökfürdőben, egyszerűen nincs máshoz erő, mint a plafont nézni. Nos, én azért ajánlok helyette valami jobbat, amiért még csak el sem kell hagyni a kanapét: egy olyan sorozatot, ami egyszerre dekadens, üdítően szarkasztikus és elképesztően vicces, ahogy görbe tükröt mutat napjaink hipszterkultúrájának.

A „Vagy így, vagy úgy” spanyol romantikus dramedy Madrid egyik legfelkapottabb negyedében játszódik, ahol a virágos köntös a legtrendibb ruhadarab, egy kecskével is a Vanity Fair címlapjára lehet kerülni, és ahol szakáll nélküli férfit nehezebb találni, mint albérletet.

Itt keresi a boldogulást két barátnő, akik a külvárosból – szinte falusias környezetből – kerültek a főváros legmenőbb városrészébe, ahol semmi sem az, aminek elsőre látszik. A tízrészes sorozatot az HBO Max kínálatában találjátok, én pedig bővebben ITT írtam róla.

Filákovity Radojka