A sztorihoz még az is hozzátartozik, hogy egy hete ismét szembejött velem Simon Marci verse, az Arról, mi jó című. És megihletett. Nem tudok verset írni, nem vagyok költő, de megpróbálom sorokba rendezgetni az elmúlt év #amiértérdemesélni tételeit, nem mindet természetesen, de kimazsolázva. Talán ez életünk legnagyobb feladata: emlékeztetni újra meg újra magunkat, miért jó az élet. És talán egyetértetek velem abban, hogy ez nem mindig könnyű.

Szóval:

Elutazni valahová, ahol nem ismernek. Olíva kenyérrel és házi borral.
Egy hajón feküdni, utat engedni a napnak. 
Hagyni, hogy szeressen valaki.

Érezni valakinek a meleg ajkát. Aztán a leheletét is a nyakadon. 
Megsimogatni. Megölelni. Együtt aludni.
Képesnek lenni a szeretésre.

Megbízni egy másik emberben, úgy, hogy tudod, csak az életed végén lehetsz teljesen biztos abban, érdemes volt-e.
Csalódni egy másik emberben, még azelőtt, hogy véget ért volna az életed…
Mégis bízni, újból és megint, szinte gyermekien.

Kételkedni a barátaid dicséretében. Elgondolkodni a kritikákon.
Megkülönböztetni a jó szándékot, az építőt a gonosztól. 
Nem figyelni soha többé arra, ami rombol. 

Főzni annak, akit szeretsz. Megenni annak a főztjét, aki szeret. 
Kinyalni a piskótás tálat. Tejfölt rakni a töltött káposztára.
Elmosogatni vasárnap.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Erdő mellett élni. Nézni az ablakból a fákat, a zúzmarás ágakat, amik olyanok, mintha poszteren lenne.
Emlékezni Bagirára, aki az első kutyád volt.
A távolból felmorajló ugatás éjjel. 

Tudni, hogy vigyáznak rád. Érezni, hogy őriznek odafentről. Hinni abban, amit soha nem is láttál. 
Kételkedni a hitedben, aztán elveszíteni.
Majd újra megtalálni éppen akkor, amikor a legnagyobb szükséged van rá.

Leszokni sok rossz dologról. Rászokni valami jó dologra. 
Nem rágni többé a körmöd. Soha többé nem kívánni a cigarettát.
Igazat adni anyának.

Megérteni azt, hogy a szüleid nem tanítottak neked hülyeséget.
Felfedezni a kifejezéseidben a saját anyádat.
Olyan keményen beszélni, mint a tulajdon apád.

Életre szóló barátságot és békét kötni a testvéreddel.
Megélni, hogy anya is vagy már anélkül, hogy szültél volna.
Megszagolni a húgod fiának a nyakát.

Kényelmesedni az egyedüllétben, majd vágyni arra, hogy valaki várjon.
Meglátni azt, akiért megdobban a szíved.
Nem elfelejteni a szerelem érzését.

Kiállni egy fontos ügyért, tenni olyanokért, akik rászorulnak.
Ételt és meleget adni az éheseknek és a reszketőknek.
Nem elfordítani a fejed.

Túlélni valamit, amiről a legokosabbak is azt mondják, bele fogsz halni.
Elfogadni az élet végességét.
Aztán úgy élni, hogy ezt elfelejted.

Elolvasni egy könyvet. Tudni, milyen, amikor téged olvasnak.
Megérni, hogy még ebben az életben írj egy jó könyvet.
Adni valamit az írással.

Abbahagyni a drámázást. Magadon dolgozni, hogy mindez sikerüljön. 
Építeni a személyiséged. Tanulni másoktól arról, mindezt hogyan kell.
Lerakni az egót.

Megérinteni az eget.
Elrugaszkodni a földtől.
Két lábbal rajta állni mégis.
Élni.
Csak úgy.
Nem gondolni semmire.
Nem megfejteni, minek vagy itt.
Megköszönni.
Elköszönni.
Viszontlátni.

Szentesi Éva

A fotó a szerző tulajdona.