Azahriah: „Füstszagú emlékek” előli menekülés volt a videózás
Rovattámogatás
DTK szeptember elején találkozott Baukó Attilával, akit Azahriah-ként ismer, ma már kijelenthetjük, az egész ország. Négy héttel azelőtt beszélgettek, hogy kiderült, a sztár a Puskás Arénában fog fellépni, és ő lesz az első hazai előadó, aki Magyarország legnagyobb koncerthelyszínén megméreti magát, ráadásul egyből tripláz: háromszor is megtölti az 50 ezer férőhelyes stadiont. Mindezek fényében még izgalmasabb, amit az interjúban mondott: „minden a terv szerint halad”. Vajon mi szerepel még a terveiben? Az Elviszlek e heti epizódját Kurucz Adrienn szemlézte.
–
A 21 éves Baukó Attila az elmúlt években hátszél nélkül vált a kortárs magyar popkultúra legnagyobb hatású, generációkat összekötő celebritásává. Ahogy D. Tóth Kriszta fogalmaz: „dalait soronként elemzi a sajtó, minden megmozdulásából országos hír lesz, politikusok kommentálják a mondatait, társadalomkutatók, kultúrtörténészek elemzik agyon a nevével fémjelzett »jelenséget«. És akkor beül mellém az autóba egy alig több mint tizenéves srác sapkában, és semmi, de tényleg semmiféle allűr nem jár a nyomában. Úgy beszél, hogy közben gondolkodik, néha keresi a szavakat, olykor elmélázik, máskor belelendül, nem játssza meg magát, nem akar többnek, másnak látszani, mint aki, egyszerűen csak ül és beszélget velem abban a hangulatban, amiben ott és akkor van. Egy szabad ember, aki nem akar megfelelni senkinek. Nekem sem, neked sem. Aminek meg akar felelni: a saját terveinek. Mert, ahogy mondja, az, ami most történik mindannyiunk szeme láttára: ki lett találva, már jó előre.”
Persze az emberben felmerül, mégis hogyan lehet ezt így „előre kitalálni”. Mekkora része van a sikerben a tudatos lépegetésnek, és mennyit számít az ösztönösség, a jókor, jó helyen elv, a korszellem, és a zseniális szimat?
A válaszon lehet gondolkodni, egy biztos: Azahriah 200 milliós letöltéssel büszkélkedhet a YouTube-on, ő a legtöbbet streamelt hazai előadó, és immár a legfiatalabb sztár, aki megtöltötte a Puskás Arénát.
„Az elmúlt három évben „pörgött be az egész” – mondja DTK autójában, amúgy nem különösebben kommentálja a méltatást. A koncerteket és a kirakott zenéket nevezi meg mint sikere letéteményeseit.
Elárulja azt is, hogy nem voltak kétségei önmagát illetően, nemzetközi sztárnak készült tinédzser kora óta.
Rutint persze a koncerteken szerzett, de kiskamaszként már fésűvel, telefonnal gyakorolt a tükör előtt. Most már egyébként megengedi magának, hogy ösztönösen mozogjon a színpadon, ne a betanult mozdulatokat ismételje.
A színpadon nem volt mindig elemében. Pont az ösztönözte fejlődésre, hogy a koncerteken sokáig nem érzett akkora felszabadultságot, mint otthon, zenélés közben.
Azahriah nem tagadja, hogy bár most már csapat van mögötte, nehezen engedi ki a kezéből az irányítást, a teljes kreatív folyamatot kézben tartja. Azt mondja, a korábbi kooperációban nem volt túl sok jó élménye. Így aztán a tutorial videókból az alkotás minden fázisát kitanulta, hogy ne legyen kiszolgáltatva senkinek, ha ihlete van.
Kriszta azon felvetésén, miszerint minden korosztály rezonál rá, elgondolkodik. Megjegyzi, hogy nem azért van ez így, mert akkora tapasztalata van az idősebbekkel való kommunikáció terén is, hanem mert „zenenyelven tudok úgy beszélni, hogy az megszólítsa az embereket vagy előhozzon belőlük valamilyen érzést”.
A zenész mindennap hálát ad a szabadságért. Hogy csak azt csinálja, amit szeret, ráadásul nincs helyhez kötve. Ezt már a videózásban is nagyon szerette – hiszen videósként indult a YouTube-on a karrierje.
Mit szól ahhoz, hogy közéleti tényezővé vált? – kérdezett rá Kriszta. Azaz rangos lapok szemlézik a nyilatkozatait, elemezgetik a politikai üzeneteket. Azahriah azt mondja, megtisztelő, és igyekszik a kapott teret értékesen használni.
A bulvársajtó figyelme viszont nemkívánatos számára.
DTK arra is kíváncsi volt, fejből vagy szívből alkot-e. Mindkettő fontos, érkezik a válasz. A prozódiát fejben kell kitalálni például, a szívből éneklés a halandzsa része: érzi, ha van benne lélek. Szeretni pedig azokat a pillanatokat szereti nagyon, amikor összetalálkoznak az utak: érzelemmel telik meg valami, ami jól is hangzik.
Számára a zenei forma lehetőség, hogy olyan dolgokról beszéljen, amikre a mindennapi életben nehezen találna szavakat.
Igaz, a szövegelős videói alapján nem feltételezné az ember, hogy zavarba jönne, ha el akar mondani valamit.
A családjáról viszont visszafogottan mesél. Elmondja, hogy az anyukájának mindig megmutatja a dolgait, a muzikalitást tőle örökölte. A szülei elváltak, az apukája Németországba költözött. Amíg egyben volt a család Újpalotán laktak, egyszerű körülmények közt. Szép emlékei közé tartozik, hogy az apukája biciklizni tanítja. Amikor a szülők szétmentek, Attila az anyukájával a Hős utca környékére költözött, „füstszagú emlékek” előli menekülés volt a kreativitás, a videózás.
DTK említi, hogy milyen kemény végignézni azt a videót, amelyben egy iskolai tanárabúzust mesél el. Azahriah sosem írt dalt erről a traumáról, de visszatérő álma, hogy találkozik a volt osztályfőnökkel.
Hallgassátok meg a teljes beszélgetést:
Kiemelt kép: WMN
