Ami történik, az „a jogalkotás és alkotmányozás keserű paródiája”

–

Az alkotmányba frissen bekerült, hogy az ember vagy férfi vagy nő, egész pontosan „az ember születési neme biológiai adottság, ami – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet”; hogy Magyarországon tilos kábítószerezni; hogy mindenkinek joga van készpénzzel fizetni, és a Pride betiltását is belengető törvénymódosítás is. 

Van azonban egy javaslat, ami még az igazságszolgáltatásban dolgozó szakértőket is felkészületlenül érte: ez az, aminek értelmében a kormány valamilyen módon kiutasíthatná azokat a kettős vagy többes állampolgárságú független civileket, újságírókat, ellenzéki politikusokat, akik adott esetben kritikusak a hatalommal szemben. A javaslat szerint „más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország nemzeti szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti”.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a közelmúltban többször is belengette, hogy a kormány bekeményít: „Iszonyatosan fájdalmas, meglepő, meghökkentő, brutális jogszabályok jönnek. Erre mindenki készüljön fel lelkileg” – mondta a hónap elején a Magyar Nemzetnek. 

A konkrétumok hiánya aggodalomra adhat okot: a homályosan megfogalmazott törvények teret adhatnak annak, hogy azok ellen használják fel őket, akiknek a létezése kényelmetlen a hatalomnak. 

A jogvédők szerint paródia

A Helsinki Bizottság szerint ami történik, az „a jogalkotás és alkotmányozás keserű paródiája, így nincs értelme a jog racionális szemszögéből értelmezni”. A szervezet közleménye szerint a jog feladata, hogy gátat szabjon az önkénynek, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb, méltányosabb világban élhessünk,

a magyar kormány viszont a közérdek helyett az önérdeket helyezi előtérbe, „az elnyomás, elhallgattatás eszközévé silányítja az Alaptörvényt”.

A Helsinki „a magyar történelem huszadik századi tragédiáiból tanulva” elítéli a törvényjavaslatot, mert az szerintük szintlépést jelent a másként gondolkodókkal szembeni fellépésben: a kormánypárt így akarja eltávolítani azokat, akiket a rendszer ellenségének tart. „Láthattuk az elmúlt években, hogy bárki a propaganda célkeresztjébe kerülhet: diáktüntetők, újságírók, civil szervezetek, bírók, tudósok, tanárok, ápolók, orvosok, hajléktalanok. A huszadik század közepéről választott magának előképet az, aki ezzel a javaslattal előállt” – írják.

A nemrég első születésnapját ünneplő „szuverenitásvédelmi törvény” – ami egyébként kísérteties hasonlóságot mutat az orosz és a grúz ügynöktörvényekkel – hivatalosan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, nehezítse és végül ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, jogvédők, szervezetek, politikusok munkáját, ha azok bármilyen nemű külföldi támogatást elfogadnak. Egyes értelmezések szerint ide tartozhatnak akár a külföldi előfizetők is.

A törvény betartatására létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal korlátlan hatáskörben, önkényesen vizsgálhat ügyeket. Néhány érintett hazai szerkesztőség közös nyilatkozatban ítélte el a „kártékony és jogállamellenes” hivatalt. 

Kiutasítani Soros Györgyöt

A mostani alkotmánymódosítás annak a hadjáratnak a része lehet, amit a kormánypárt már nem sokkal 2010 után megkezdett a vele szemben kritikus szervezetekkel és orgánumokkal szemben (lásd: fekete kampányok, „sorosozás”, „ügynöközés”, lehallgatások; a civileknek címkézett állami források átalakítása, a 2017-es külföldi támogatásokról szóló-; és a 2018-as „Stop Soros” jogszabályok; a „gyerekvédelmi”-nek keresztelt homofób-; majd a „szuverenitásvédelmi” törvény). Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb februári beszédében lengette be a vele szemben kritikus civil szervezetek működésének ellehetetlenítését, adott esetben akár betiltását a 2026-os országgyűlési választásokra készülve: akkor Soros György magyar származású amerikai üzletembert és az amerikai demokraták „politikai korrupciós hálózatát” emlegette, akik elmondása szerint „dollármilliárdokat” osztottak szét hazai médiumoknak, nemzetközi szervezeteknek. 

A bírákból álló Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület hangsúlyozza, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Alaptörvény alapján senkit sem lehet kiutasítani annak az államnak a területéről, aminek állampolgára; az Alaptörvény szerint pedig senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

Az Alaptörvény-módosítás az EGT-országok (ezek az uniós tagállamok, plusz Norvégia, Izland, Lichtenstein és Svájc) kettős állampolgárainak állampolgárságát nem érinti. A harmadik országbeli kettős állampolgárok magyar állampolgársága határozott időre, tehát nem végérvényesen felfüggeszthető lesz. Az Alaptörvény és módosításának nyelvtani értelmezése szerint az egyesület rámutat arra, hogy Magyarországról csak az a harmadik országbeli állampolgár lenne kiutasítható, akinek felfüggesztették a magyar állampolgárságát, mivel ő már nem minősül magyar állampolgárnak, így a kiutasítás tilalma nem áll fenn.

A felfüggesztés jogintézménye a nemzetközi és a magyar jogban is ismeretlen fogalom, így részletszabályok nélkül nem lehet megmondani azt, hogy a felfüggesztés tartalmilag mit jelent. 

Az általunk megkérdezett szervezetek a részletszabályok megjelenésével bővebb tájékoztatást ígértek, amiről mi is hírt adunk majd.  

A tizenötödik Alaptörvény-módosítás kiegészítené a 2018 óta hatályos gyülekezési törvényt is azzal, hogy a rendőrség figyelmen kívül hagyhat vagy betilthat olyan közterületi rendezvényeket, gyűléseket, amik „a szexualitást öncélúan ábrázolják, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik”, a 2021-es orosz mintára kitalált gyerekvédelmi törvény értelmében mindez ugyanis már alkotmányellenesnek számít. Így veszélybe kerülhet a Pride felvonulás is – ennek esélyeiről ITT írtunk bővebben. 

Solti Hanna