Kezdjük az elején: mi az ételallergia?

„Egy túlérzékenységi reakció, a szervezet fokozott immunválasza olyan ételekkel szemben, melyek egészséges embereknél nem okoznak tüneteket” – mondja a szakember.

Egy ételallergiás személy immunrendszere hibásan károsnak, veszélyesnek ítéli meg az adott étel egyes összetevőjét, és túlzott reakcióval próbál ellene védekezni – el akarja távolítani a szervezetből. „Az allergiás immunválasz egy bonyolult folyamat, melyben számos sejt részt vesz (fehérvérsejtek, hízósejtek) és melynek során többek között hisztamin felszabadulása történik. Ez a kóros immunválasz okozza majd az allergiás tüneteket” – teszi hozzá dr. Bartók Róza.

allergia ételallergia intolerancia
Dr. Bartók Róza - A fotó Dr. Bartók Róza tulajdona

Mitől alakulhat ki és mik a tünetei?

Az orvos szerint az allergia kialakulásában alapvető szerepet játszik a genetikai fogékonyság, az öröklött tényezők, és feltehetően bizonyos környezeti hatások jelenléte is szükséges hozzá – ilyen faktor lehet többek között a légszennyezés, az anyatejes táplálás hiánya, a szükségtelen antibiotikum szedése, vagy a huzamosabb ideig túlságosan steril, zárt környezetben való tartózkodás gyerekkorban.

Azonban előfordul, hogy egy másfajta allergiás betegség „hozza elő” az ételallergiához hasonló tüneteket – ezt a jelenséget nevezik keresztallergiának. „Pollenallergia jelenlétekor a légúti tünetek mellett bizonyos ételek fogyasztását követően is jelentkezhetnek emésztőszervi panaszok.

Keresztreakció esetén allergiás tünetek alakulhatnak ki olyan anyagokkal való találkozás esetén is, melyekre a páciens nem allergiás, de a két allergén szerkezete hasonló, így a szervezet nem tudja megkülönböztetni őket. Parlagfű esetén tünetek jelentkezhetnek például görögdinnye, cukkini, uborka fogyasztását követően is

– mondja a szakember.

Az ételallergia okozhat emésztőszervi és sok esetben emésztőszerven kívüli tüneteket is. Jellemző a hasmenés, hányás, hasi görcsök, csalániütés, ekcéma, a száj nyálkahártya duzzanata, viszketése, asztmás tünetek, orrfolyás, de előfordulhat súlyos esetben az életveszélyes anafilaxiás reakció is.

Pollen/étel-keresztreakciók esetén a pollennel keresztreagáló étel fogyasztását követően döntően szájüregi panaszok jelentkeznek: bizsereg, viszket a szájnyálkártya és a garat, a szájban kiütések alakulhatnak ki, enyhén megdagadhatnak az ajkak és a nyelv, illetve hasi görcsök is előfordulhatnak.

Az, hogy kinek mennyire súlyosak a tünetei, a szakember szerint leginkább az adott páciens immunrendszerének állapotától, illetve az allergén típusától függ. „Ismertek olyan allergének, melyek általában enyhébb reakciókat okoznak, illetve olyan, általában hőstabil molekulák, melyek súlyos reakciót is okozhatnak (például olajos magvak egyes fehérjéi vagy a tehéntej kazeinje).”

A leggyakoribb ételallergének a tej, a szója, a tojás, a mogyoró és egyéb diófélék, az eper és a tenger gyümölcsei, például a kagyló és a rák.

Allergia vagy intolerancia?

A hétköznapi nyelvben gyakran keverik az allergiát és az intoleranciát, van, hogy egymás szinonimájaként használják a két kifejezést, azonban ez tudományosan helytelen. Az allergia és az intolerancia ugyanis immunológiai szempontból teljesen más mechanizmussal bírnak.

„Hatalmas a különbség, ám az ételintolerancia tünetei sokszor hasonlóak lehetnek az ételallergia tüneteihez. A leggyakoribb intolerancia például a laktóz-intolerancia, ami nem egy túlérzékenységi reakció, hanem a tejcukor emésztési rendellenességét jelenti – a hátterében nem megfelelő enzimműködés áll. Hasmenéssel, puffadással járhat, de teljesen más, mint egy allergén által kiváltott immunreakció. Ilyenkor nem szükséges szigorú diétába kezdeni, elegendő a laktózmentes étkezés, vagy a laktáz enzim pótlása, míg az allergiák mellett – amennyiben az allergológus szakorvos úgy ítéli meg – fontos, hogy a beteg kerülje az adott ételeket. Súlyos esetekben szigorú diéta javasolt, és nyomokban sem tartalmazhatja az étrend az adott allergént!” – mondja a szakember.

A két fogalom közötti különbség olyan praktikus szempontból sem elhanyagolható, hogy bizonyos ételintoleranciák és ételérzékenységek súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeknek számítanak a törvény szerint, és az ezekkel élők adóalap-kedvezményre lehetnek jogosultak.

A kedvezményre jogosító betegségek listája itt érhető el.

Milyen életkorban alakul ki?

Viszonylag ritka, hogy felnőttkorban alakul ki a betegség, sokkal gyakoribb, hogy gyerekkorban jelentkeznek a panaszok. A felnőtt lakosság körülbelül egy százalékánál mutatható ki ételallergia, míg a gyerekek esetén ez nagyjából 5–8 százalék. „Felnőtteknél a pollen/étel-keresztreakció okozhat gyakrabban a páciensek által ételallergiával összetéveszthető tüneteket” – fűzi hozzá az orvos.

Mi köze a mikrobiomnak ehhez az egészhez?

Mikrobiomnak nevezik a bélben élő mikroorganizmusok, mint a baktériumok, gombák és vírusok összességét. Azt már tudjuk, hogy a mikrobiomunk állapota komoly befolyással van az egészégi állapotunkra (bővebben erről ebben a cikkünkben olvashatsz), de azt, hogy az ételallergia kialakulásához, illetve a tünetek súlyosságához mi köze van, jelenleg is kutatják.

„Már számos tanulmány igazolta az összefüggést a bélmikrobiom-egészsége és az allergiás folyamatok között. Az immunrendszer és a mikrobiom „kommunikál” egymással a bélnyálkahártyán keresztül. A bélben lévő gyulladást okozó fajok egyéb tényezők mellett módosíthatják az allergiás immunválasz lefolyását és kialakulását. A nyugatias táplálkozás, feldolgozott élelmiszerek, az adalékanyagok és az antibiotikumok hozzájárulnak a káros, gyulladást okozó mikroorganizmusok elszaporodásához.”

Tüneteket produkál a gyerekem – kihez forduljak?

Dr. Bartók Róza szerint az első és legfontosabb lépés a szakorvosi vizsgálat, ami segít majd a kivizsgálás szükséges lépéseinek megállapításában.

Táplálékallergia gyanúja esetén javasolt laboratóriumi vizsgálat az úgynevezett nutritív panel, melyben a tej és tojás mellett zöldségek, tenger gyümölcsei, gabonafélék és diófélék vizsgálatára is lehetőség van.

„Ez a teszt a táplálékokkal szemben termelődő táplálék-specifikus IgE-ellenanyagok jelenlétét vizsgálja, így igazolja az allergiás folyamat meglétét” – mondja az orvos, majd hozzáteszi, hogy jelenleg már elérhetők úgynevezett molekuláris allergiatesztek is. „Ezek előnye, hogy míg a hagyományos tesztek az allergiát kiváltó anyag teljes kivonatával szemben mérik a specifikus IgE-szintet, addig a multiplex teszt az adott allergén kisebb komponenseit is vizsgálja. Segítségével a szakemberek többek között fel tudják térképezni a lehetséges keresztreakciókat pollen/étel esetén, valamint képesek elkülöníteni magas és alacsony rizikójú allergéneket.”

A molekuláris allergiateszt segítségével továbbá eldönthető az is, hogy az adott allergén érzékeny-e a hőre, ez az információ pedig kiemelt fontossággal bír a páciens életminőségére nézve:

ugyanis kiderülhet, hogy például az eddig nyersen panaszokat okozó almát kompót formájában biztonságosan fogyaszthatja az illető.

Illetve további előnye az ilyen vizsgálatoknak, hogy segíthetnek annak megbecslésében is, hogy az adott allergia „kinőhető”-e.

„Sok páciens rengeteg élelmiszert kihagy az étkezéséből, mert valamilyen panaszt okoz, és emiatt allergiásnak hiszi magát. Ez orvosi kivizsgálás nélkül nem ajánlott, hiszen hiányállapotokat okozhat!” – hangsúlyozza a szakember, és hozzáteszi, hogy az allergiavizsgálatok elvégzése hosszan fennálló bőrtünetek, ekcéma, atópiás dermatitisz és pollenallergiára utaló tünetek esetén is ajánlott, illetve a laboratóriumi vizsgálat mellett szintén szóba jöhet speciális bőrtesztek elvégzése is. 

Megelőzhető?

Ahogy arról már volt szó, az öröklött tényezők hozzájárulhatnak az ételallergia kialakulásához, azonban nagyon fontos, hogy maga az ételallergia nem örökölhető, csak az arra való hajlam.

Azonban növekszik az esélye annak, hogy a gyerek is allergiás lesz, ha mindkét szülője érintett: ilyen esetben 50–70 százalék, hogy nála is kialakul a betegség.

A fenti tényezőkön kívül sok minden más is szerepet játszik az ételallergia kialakulásában, a szülők pedig tehetnek azért, hogy csökkentsék a megbetegedés esélyeit. 

A szakember szerint az anyatejes táplálás bizonyítottan hasznos ebből a szempontból is, illetve a hozzátáplálást körülbelül 4, de inkább 6 hónaposan javasolt fokozatosan elkezdeni, figyelve a baba reakcióját az adott ételekre.

„Az allergének fokozatos bevezetése is fontos, nem szabad gluténmentes vagy allergénmentes diétát folytatni orvosi javaslat nélkül! A baba szervezetének meg kell ismerkednie a gyakrabban allergiát okozó ételekkel is, hogy az immunrendszere megtanulja ezeket az ételeket »tolerálni«. A D-vitamin hiánya szintén elősegítheti az allergiák kialakulását, így a pótlásra is érdemes kellő figyelmet fordítani. Ezen felül ne tartsuk a gyermeket steril környezetben, zárt térben egész nap, ugyanis a túlzott sterilitás is hozzájárulhat az allergiák kialakulásához. Ezek mellett a passzív dohányzás is bizonyítottan káros lehet az allergia szempontjából is” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Dián Dóri

Kiemelt képünk illusztráció  Forrás: Getty Images/ Zinkevych