Ha túlóvjuk a babákat, előfordulhat, hogy több ételre lesznek allergiásak

–

Tej, tojás, paradicsom, déli gyümölcsök, kakaó, földimogyoró, kagyló, királyrák, olajos magvak. Ezekre az ételekre mind allergiás voltam/vagyok. A tesóm pedig tízszer ennyire. Ebből adódóan nem kevés nehéz órát okoztunk a szüleinknek, például, amikor a húgom (aki allergiás volt a tejre, a tojásra, a kakaóra és az olajos magvakra) titokban megevett egy tábla mogyorós Milkát. Pontosan tudta, hogy ezt nem lett volna szabad, ezért a csokipapírt akkurátusan kisimítva a szőnyeg alá rejtette. A szüleink akkor nem igazán értékelték ezt a hároméves kora ellenére igencsak okos lépést, mert azzal voltak elfoglalva, hogy a húgom egész teste kiütéses lett, majd arra panaszkodott, hogy nem kap levegőt. 

Gyerekként allergiásnak lenni, vagy allergiás gyereket nevelni nem könnyű (az anafilaxiás allergiával élő diákok helyzetével részletesen foglalkozott Széles-Horváth Anna kollégám ITT). Húsz évvel ezelőtt ráadásul még egészen más javaslatok voltak érvényben az allergének bevezetésével kapcsolatban, és nem volt mentes részleg a boltokban. Anyukánk mindennap ebédidőben jött értünk az óvodába/iskolába, mert a menzán minden ételben volt legalább egy olyan összetevő, amit nem ehettünk meg. Ha meg szülinapi zsúrra mentünk, az ajándék mellé mindig vittük magunkkal a mindenmentes tortaszeletünket. Szóval nem volt könnyű. Mára kevesebb étel szerepel a mi listánkon (bár még így sem rövid), viszont nem ismerünk szinte olyan embert, akinek ne lenne listája.

Akkor én most allergiás vagyok, vagy mi a bajom?

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke arról számol be, hogy bár nincs hivatalos adatbázis, a szakirodalmi adatok alapján

a magyarországi felnőtt lakosság kettő–négy százaléka, és a gyerekek négy–hat százaléka allergiás valamilyen ételre, vagyis a pollen- és egyéb allergiákkal együtt ezek a számok még magasabbak.

Minél jobban beleástam magam a témába, annál több elrettentő adatra bukkantam, de ahelyett, hogy a számokkal sokkolnék mindenkit, először is tisztázzuk azt a banális kérdést, hogy mi az allergia, és miben különbözik az intoleranciától. 

Dr. Csáki Csilla, az Istenhegyi Géndiagnosztika allergológusa elmondja, hogy az intolerancia – ahogy a nevében is benne van – egy olyan állapot, amikor a szervezet nem tolerál valamit, vagyis nem tud megemészteni egy bizonyos cukorfélét. Ez általában a tejcukor, gyümölcscukor, az ízfokozók vagy a hisztamin. A panaszt – ami lehet hasfájás, haspuffadás – sok esetben az okozza, hogy a tej és/vagy gyümölcscukor erjedésnek indul. Az allergiával ellentétben, a tünetek általában néhány órával étkezés után jelentkeznek, amit az is befolyásol, hogy mennyit ettünk a panaszt okozó ételből.

Az allergiás tünetek viszont akár egyetlen falat után is jelentkezhetnek, ugyanis az allergia egy olyan túlzott, téves és heves immunválasz, amelynek során, a testünk úgy reagál az adott ételre, mintha kórokozó lenne.

Ezt a szervezet kiütés, ekcéma, csalánkiütés, kipirosodás, hányás, vagy súlyos esetben nehézlégzés, fulladás, eszméletvesztés formájában jelzi.

Az allergia olyan, mint a kulcs meg a zár

Az orvosi szakkifejezéseket általában csak azok értik (mármint az orvosokon kívül), akik szorgalmas Google-dokiként nem kevés időt és energiát áldoznak arra, hogy megfejtsék a latin kifejezéseket. Nekem egy általános vérkép is olyan, mintha rovásírással írták volna, pedig tök jó lenne érteni, hogy milyen folyamatok zajlanak a testemben. 

Ilyenkor mindig eszembe jut a kedvenc gyerekkori rajzfilmsorozatom, A varázslatos iskolabusz, amiben az osztályfőnök, Miss Mitzi mindig szuper izgalmas tanulmányi kirándulásra viszi a gyerekeket. Az volt a kedvenc részem (és a kedvenc azt jelenti, hogy addig nyüstöltem anyukámat, hogy újra és újra megnézhessem, amíg valahogy megszerezte videókazettán), amikor a tanárnő egészen apróra kicsinyítette az iskolabuszt, és az egyik tanuló gyomrába kalauzolta az osztályt. Most is hasonlóan érhető magyarázatot kerestem arra, mi zajlik a szervezetben az allergiás reakció során, ezért megkértem dr. Moric Krisztinát, a Budai Allergiaközpont allergológusát, hogy segítsen tiszta vizet önteni a pohárba. 

A szakértő elmagyarázza, hogy amikor a szervezet találkozik egy anyaggal, úgynevezett igE-ellenanyagot termel. Bármivel szemben termelődhet ellenanyag, mindegy, hogy első, második vagy századik alkalommal észleli a szervezetünk. „Az, hogy ez az anyag kering a szervezetünkben, még nem azt jelenti, hogy allergiások vagyunk. De ha valaki allergiás például a mogyoróra, akkor egy, a mogyoróban lévő bizonyos fehérje, azaz antigén összekapcsolódik a vérben keringő ellenanyaggal. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor beteszem a kulcsot a zárba. Ha nincs a zárban a kulcs, az ajtó nem nyílik ki. De ha beteszem és elfordítom a kulcsot, a zár kattan, az ajtó kinyílik. Ilyenkor egy bizonyos hízósejt szétbomlik, és az ajtón keresztül kiáramlanak a hisztaminmolekulák, majd elöntik a szervezetet, ami allergiás reakciót okoz.”

Mi már így születtünk?

Be kell valljam, voltak olyan pillanatok, amikor feltettem magamnak a költői kérdést, miért lettem allergiás. Miért nem élvezhetek egy fagyit nyáron vagy egy forró csokit télen? Amikor az óvodában a többiek megkérdezték, miért nem ehetünk ezt vagy azt, a tesómmal rendszerint azt válaszoltuk (helytelenül), hogy mi már így, allergiásan születtünk. Dr. Csáki Csilla viszont elmondja:

valójában senki sem születik allergiásan, csupán allergiás hajlammal. Ha az egyik szülő allergiás, ötven százalék eséllyel a gyereke is az lesz, és ha mindkét szülő allergiás valamire, nyolcvan százalék rá a sansz, hogy továbbörökítik a hajlamot.

Kedves szülők, erre figyeljetek! 

Anyukámnak húsz éve azt javasolták, hogy amíg csak lehet, óvjon minket a veszélyes allergénektől. Mára egészen más állásponton van az orvostudomány, dr. Csáki Csilla is azt javasolja, hogy egyéves korig az anyatejes táplálás mellett fontos a folyamatos kóstoltatás. „A babákat hat–tizenkét hónapos koruk között ismertessük meg a főbb allergénekkel, vagyis a tejtermékekkel, tojással, halakkal, a földimogyoróval és a szójával. Elég, ha csak belenyalnak az ételébe, és kis adagokban, apránként vezetjük be az allergéneket. Nemzetközi vizsgálatok bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akiknél későn vezették be, például a fölgyimogyorót és a glutént, nagyobb eséllyel lesznek allergiások. Egy francia vizsgálat során ötezer gyereket követtek születésüktől ötéves korukig, és megállapították, hogy kisebb eséllyel alakul ki allergia azoknál, akik változatosabban ettek”. 

Az allergológus úgy tapasztalja, hogy a szülők már enyhe tünetek esetén is sokszor úgy döntenek, biztonságosabb, ha babakorban nem kínálják a tejet, tojást és a mogyorót, ám ezzel pont azt érik el, hogy még több ételre allergiás lesz a pici. 

Dr. Csáki Csilla hangsúlyozza, hogy a tévhitekkel ellentétben, az allergia nem immungyengeség, sokkal inkább az immunrendszer túlpörgése, tehát az immunerősítést célzó kezeléseknek nincs értelme. Szerencsére vannak olyan allergiák, amiket egy kis odafigyeléssel könnyen ki lehet nőni. Ilyen például a tej- és tojásallergia, ami a szakértő szerint általában öt–hat éves korra kilencven százalékban elmúlik. „Eleinte hőkezelt állapotban érdemes próbálkozni. Süteménybe keverve, apránként növelve a mennyiséget a szervezet megtanulja tolerálni a tejet és a tojást. Így egy-két év alatt el lehet jutni odáig, hogy már nyers formában, például tükörtojásként, lágytojásként is tolerálja a szervezet ezeket az ételeket.” 

Dr. Csáki Csilla kiemeli, hogy a tanult alapanyagokat később is rendszeresen fogyasztanunk kell ahhoz, hogy az immunrendszer emlékezzen rá. A tej és a tojás tehát nem megugorhatatlan akadály, az olajos magvakkal viszont nem szabad ilyen bátran kísérletezni. „Ezek nem múlnak el maguktól, és már a legkisebb adag is életveszélyes rosszullétet okozhat.”

Olyan könnyű elveszni az összetevők útvesztőjében

Ugye, milyen idegesítő, amikor sietnél a bevásárlással, iszonyú hosszú a sor, és még azzal is foglalkozod kell, hogy kikerüld a sor közepén álldogáló vevőket, akik elmélyülten tanulmányozzák az összetevőlistát? Emlékszem, anyukánk is végeláthatatlannak tűnő ideig bogarászta a termékek hátulját, mire talált olyat, amit mindketten megehettünk. Csakhogy ez is számos veszélyfaktort rejteget. 

Kormosné dr. Bugyi Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense azt mondja, az allergének jelölése a gyártóknak is gondot okoz. „Világszerte a legtöbb országban már van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy mi számít jelölésköteles allergénnek, bár ez helyenként eltérhet. Az Európai Unióban tizennégy allergént kell jelölni, a gyártók ezeket félkövérrel szedve írják az összetevőlistára, vagy egyéb, a jogszabály által jóváhagyott módon jelölik. A probléma ott kezdődik, amikor az élelmiszer hátuljára azt írják, hogy nyomokban valamilyen allergént tartalmazhat. Ezt elővigyázatossági allergén jelölésnek hívják. Erre azért van szükség, mert az iparnak egyelőre nincs jó eszköze arra, hogy kezelje a problémát. 

Az Európai Unió rendelete csak azt mondja ki, hogy ha egy termékbe szándékosan belekerül a tizennégy allergén közül valamelyik, azt fel kell tüntetni. Az üzemek viszont többnyire nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy csak egyféle terméket gyártsanak, vagy a különböző allergén profilú termékeket külön gyártósoron állítsák elő.

Ezért előfordulhatnak keresztszennyeződések, vagyis fennáll a kockázata annak, hogy valamilyen olyan más allergén is belekerül a termékbe, ami nem szerepel az összetevők listáján.

A rendelet nem mondja meg, hogy ilyenkor mi a szabályteendő, és az iparnak egyelőre nincs jó eszköze arra, hogy hatékonyan kezelje ezt a problémát. Ez a folyamat vezetett az elővigyázatossági jelölések széles körű elterjedéséhez.” 

A Semmelweis Egyetem docense szerint ez kockázatvállaló magatartásra sarkallja a vásárlókat, és sokan nem veszik elég komolyan a jelöléseket, mondván, úgyis mindenre mindent ráírnak. „Több szakirodalom is született már arról, hogy ez összezavarja a vásárlót. Jelenleg is zajlanak kutatások azzal kapcsolatban, hogyan lehetne olyan kockázatértékelési rendszereket bevezetni, amivel kezelhető lenne a probléma.” 

Kormosné dr. Bugyi Zsuzsanna hozzáteszi, hogy a helyzetet az is megnehezíti, hogy nincsenek allergén határértékek. „Egyelőre nincsenek olyan, jogszabályban rögzített értékek, ami alapján egy bizonyos mennyiség alatt allergénmentesnek tekinthető valami. Ez alól kivételt képeznek a cöliákáliások számára készült gluténmentes termékek, mint mondjuk, a glutén esetében, bár a cöliákia nem allergia.” 

Dr. Moric Krisztina tapasztalata szerint az allergiateszt eredménye sokszor félreértés is lehet. „Előfordul, hogy az allergiateszten kijön három étel, de valójában mindhármat panasz nélkül fogyasztja a páciens. Ilyenkor ő nem allergiás, csak érzékenyítve van az adott ételekre.” A szakember szerint előfordulhat, hogy a magyar populáció hatvan-hetven százalékának pozitív lenne a parlagfűre végzett allergiatesztje, hiszen augusztusban és szeptemberben csak úgy zúdul ránk a parlagfűpollen. „Ez nem azt jelenti, hogy mindannyian allergiások, csupán érzékenyítve vannak. Vagyis a kulcs vagy bekerül a zárba vagy nem, de ezt nem tudjuk előre megmondani.”

Veszélyes halak és magvak

Az allergia tehát nemcsak azért borzasztó alattomos, mert nincsenek határértékek, de arra vonatkozóan sincs egyetlen válasz, hogy melyik a tíz legveszélyesebb allergén. Dr. Moric Krisztina rámutat, hogy vannak olyan ételek, amelyek sokaknál allergiás reakciót váltanak ki, vagyis durvább allergének. Ugyanakkor nincs kőbe vésett szabály és simán előfordulhat, hogy valakinek egy olyan allergén okoz súlyos reakciót, ami nincs rajta a leggyakoribb allergének listáján. 

A szakértő elmondja, hogy minden allergén egyformán erős, mégis vannak olyan ételek, amelyek sokaknál allergiás reakciót váltanak ki.

A legtöbb gyereknél a tej, a tojás, a szója és az olajos magvak okoznak problémát, a felnőtteknél pedig a tenger gyümölcsei és az olajos magvak.

A parlagfű és a dinnye nem jó barátok

A keresztallergia fogalmával hatodikban ismerkedtem meg személyesen, amikor az iskolaudvaron virágzásnak indult a nyárfa. Megállás nélkül tüsszögtem, és olyan hangosan fújtam az orrom, hogy még a szomszéd teremben is hallották a trombitálásomat. Egy nap az osztályfőnök azt mondta, hogy szerinte mindenkinek jobb lenne, ha otthon maradnék, amíg nem javul a helyzet, ugyanis a tüsszögésemmel zavarom az órákat. Így hát otthon maradtam egy hónapig (ez volt az én korai karanténtapasztalatom 2012-ben). 

Utólag kiderült, hogy talán nem lett volna ennyire vészes a helyzet, ha nem eszem kétpofára almát és őszibarackot nyírfapollen-szezonban. Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy bár a pollen-étel keresztallergia nem olyan általános, mint az étel-étel, néhány ételt érdemes elkerülni a pollenszezonban. Ilyen például a parlagfű és a görög- és sárgadinnye, uborka, paradicsom kombináció, vagy a nyírfa és az alma, a mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kiwi, avokádó. 

„Nyírfapollen-szezonban nem jó a nyers alma, de kompótként, vagy süteménybe sütve már nem okoz gondot, hiszen ilyenkor nem tényleges almaallergiáról van szó.

A panaszt az almában lévő egy bizonyos fehérje okozza, ami nagyon hasonlít a nyírfapollen allergénjében lévő fehérjéhez. Hő hatására viszont szétesik a gyümölcsben lévő fehérje. Ha a nyírfapollen-allergiás betegnél csinálunk egy immunterápiát, akkor nemcsak a szénanáthás allergia tüneteit fogjuk megszűntetni, hanem nagy eséllyel a keresztreakciót is.” 

Étel-étel esetében már más a helyzet. Például a kesudió-pisztácia erős allergének, ezért a doktornő azt javasolja, ha az egyik allergiás reakciót vált ki, nagy valószínűséggel a másikra is ugyanúgy reagál a szervezet. „Ilyen esetében már valóban allergiás reakciókról beszélünk. Ha tehát a kesudió allergiás reakciót vált ki, jobb elkerülni a pisztáciát is.” A szemfülesek talán fennakadtak egy pillanatra a pár sorral feljebb említett immunterápián, ami tulajdonképpen olyan, mint egy tréning a szervezetünknek. „Az immunrendszernek az a feladata, hogy megvédjen minket a káros dolgoktól, baktériumoktól, vírusoktól, tumoros sejtektől, de az allergiások immunrendszere ide sorolja az adott allergént is. Az immunterápia ezt a kisiklást hozza helyre, és a kezelés során megtanulja az immunrendszer, hogy ne reagáljon a problémát okozó allergénre.” 

A mama bezzeg eheti a mogyorót

Nem tudom, ki hogy van vele, de én azt tapasztalom, hogy egyre nehezebb olyan ételt főzni, amit a társaság minden tagja megehet. Dr. Moric Krisztina szerint ez a növekvő élelmiszerválasztékkal (is) magyarázható. Ha belegondolunk, ez logikus, hiszen a nagymamáink biztosan nem szaladtak le a sarki kínaiba ebédelni.

Félreértés ne essék, jó dolog, hogy kinyílt a világ, és hogy az ízeken keresztül kaphatunk egy falatot gyakorlatilag a világ bármely országából, de ennek is megvan a hátulütője. 

Az allergológusok egyetértettek abban, hogy az utóbbi pár évtizedben olyan évszázados étkezési szokások alakultak/alakulnak át, amivel a szervezet nehezen tud lépést tartani, ennek következtében pedig egyre többen küzdenek valamilyen allergiával. Dr. Csáki Csilla azt tapasztalja, hogy egyre több csecsemő allergiás a szezámmagra és a kesudióra. „Pár száz éve a Kelet-Közép-európai ember immunrendszere nem ismerte ezeket az ételeket. Allergia szempontjából számít, hogy hol élünk. A japán gyerekek valószínűleg nem allergiások a tengeri halakra és rákfélékre, és mivel ezek adják az ázsiai étrend alapját, korán bevezetik őket.” 

Dr. Csáki Csilla szerint annak ellenére, hogy a hagyományos magyar konyha nem használja ezek az alapanyagokat, kis adagonként nekünk is fontos bevezetni őket, hiszen mára az étrendünk részévé váltak. De hogy lehet az, hogy a nagymamám jóízűen eszi az indiai csirke tikka masalát földimogyoróval meghintve, és semmi baja?! Pedig bőven elmúlt hatvanéves, mire életében először megkóstolta a mogyorót.  

Dr. Moric Krisztina elmagyarázza, hogy az idősödés folyamatával gyengül az immunrendszer, így az allergiás reakciók is. Szóval van remény, százévesen talán én is elropogtathatok egy zacskó mogyorót a kanapén (miközben nézem a kedvenc sorozatomat, bármi is legyen majd az) és remélhetőleg nem halok meg. Viccet félretéve, legyetek óvatosak, olvassátok el az összetevők listáját és százévesen se kísérletezzetek az allergiával!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ damircudic

Simon Eszter