DNS: nemcsak a származásunk, de a nekünk való étrend és sportág is kiderül belőle

–

#1 Az ősanya létezik – és afroamerikai!

Szász Máté szerint a DNS olyan, akár egy könyv: ahogy a szavak mondatokká állnak össze, majd kiadnak egy történetet, úgy a DNS is egy saját nyelvet alkot, csak épp a benne szereplő szavak a különböző fehérjék tervrajzáról adnak át utasítást a szervezet számára. A szavak öröklés útján kerültek hozzánk: míg néhányat kizárólag az édesanyánktól, másokat az édesanyánktól és az édesapánktól kaphattuk meg, ha pedig összeolvassuk őket, hajszálpontos kép rajzolódik ki a felmenőinkről és a származásunkról. És ez nemcsak egyéni szinten, de globálisan is igaz: a DNS-vizsgálatok kimutatták ugyanis, hogy

az összes, jelenleg a Földön élő ember egyetlen közös ősanyától származik, mégpedig egy évezredekkel ezelőtt élt afrikai asszonytól,

akinek az utódai valamilyen csoda folytán életképesebbnek bizonyultak kortársaiknál. Így tehát némi túlzással kijelenthetjük: valójában mind testvérek vagyunk, és mind afroamerikaiak!

#2 A DNS-edből kiderül, mekkora eséllyel lesz emlődaganatod

A genetikai vizsgálat egyik talán legismertebb jellemzője, hogy segítségével konkrét információt kaphatunk örökletes betegségeinkről – mentálisról és fizikairól egyaránt. És noha a kórok előfordulásának valószínűségét az esetek tetemes részében százalékosan mutatja meg a teszt, van egy-két meglehetősen ritka, ám nem elhanyagolható eset, amikor közel 100 százalékra tehető egy betegség kialakulása.

Erre közismert példa az Angelina Jolie-gén, ami a színésznő 2014-as masztektómiája után kapta nevét: miután a híresség egy genetikai vizsgálat során megtudta, hogy ő is hordozza a BRCA1 monogén azon ritka mutációját, ami anyja, nagyanyja és nagynénje mellrákját és halálát is okozta, levetette a melleit. Döntése, noha drasztikusnak tűnhet, végső soron megmentette az életét – és nem utolsósorban az egész világ figyelmét felhívta a prevenció fontosságára.

Szász Máté elmondja: ez egy ritka eset, a legtöbb betegség kialakulásában egyszerre több gén játszik szerepet, ám ha még a határéletkor előtt kiderül, hogy ilyen magas a kockázat, akkor lehetőségünk lesz időben cselekedni.

És ez nem csak a fizikai betegségekre igaz! Mint elmondja,

a génállományból a mentális betegségek, a szorongásszint, de az addikcióra való hajlam is kiderül

– de erről majd később.

#3 Tűzoltó leszel vagy vadakat terelő juhász? Ez részben a génjeiden is múlhat

Emlékszel arra a gyerekre a suliból, aki egész nap bambán ült a hátsó padban, látszólag semmi sem érdekelte, de ha balhéztak a többiek, rögtön kinyílt a csipája? És arra a kis tudósfazonra, aki mindig maximumon teljesített, a legjobb jegyeket szerezte, de stresszes helyzetekben teljesen lefagyott? A két szélsőséges példa nem (csak) a neveltetésről, a magaviseletről és a kamaszkori hormonokról árulkodik, de a genetikáról és a dopaminszintről is. Mint Szász Máté elmondja:

„az alapesetben közepesen magas hormont többféle módon is lebonthatja a szervezet, és ennek két szélsőséges állapota a warrior, valamint a worrier típusú emberek. Hogy melyikbe tartozunk, az pedig kimutatható nagyjából 8-10 gén együttállásából.”

És amellett, hogy ennek köszönhetően fellélegezhetnek a szülők: tán még sincs nagy baj a gyerekkel, az információ abban is segíthet, hogy megtaláljuk az erősségeinket, akár a pályaválasztás során. Ugyanis, míg a warriorok remekül teljesítenek például mentőként, tűzoltóként vagy rendőrként, egy worrier jellemzően inkább kiszámítható és tervezhető munkakörben oldódhat fel igazán. A neurobiológus ennek kapcsán egy barátja példáját is elmeséli: az eredetileg sürgősségi sebészként dolgozó férfi rengeteget szorongott a munkájában adódó vészhelyzetek során, majd miután a genetikai vizsgálatból kiderült, hogy worrier alkat, átigazolt a kézfejsebészet területére. Azóta sokkal kiegyensúlyozottabb: ő nyugalmi helyzetben, előre tervezett műtétek során teljesít a lehető legjobban, így sokkal jobban funkcionál új munkakörében.

#4 A tanulás képessége is örökletes

Még egy példa, ami az iskolapadhoz köthető: azt hiszem, mind fel tudnánk idézni olyan néhai osztálytársat, aki mindennemű tanulás nélkül, kisujjból kirázta az idegen nyelvi leckét, meg olyanokat is, akik vért izzadva sem értették meg az igeragozást. A dolog hátterében nagyjából 60 százalékban a gének, és 40 százalékban a szorgalom áll – de mint a neurobiológus elmondja: a szerzett tulajdonságok is csak az öröklöttek talaján tudnak kicsírázni.

„Ha valakinek jó a nyelvérzéke, és három nyelven beszél, az egy szerzett tulajdonság. Az azonban, hogy valakinek a génjei lehetőséget adnak a tanulásra egy adott agyi területen, már öröklött tulajdonság”

– hangsúlyozza Szász Máté, aki hozzáteszi: az agy szerkezete „edzéssel” változtatható, ha rendszeresek ingerek érik, az idegsejtek megváltoztatják a tevékenységüket. Ez – amit köznyelven tanulásnak nevezünk – bárki számára elérhető, ám hatékonysága és gyorsasága a genetikánkon múlik. A DNS-ünkben ugyanis kódolva van, hogy milyen gyorsan sajátítunk el egy új ismeretet, hogy mennyire könnyen tanulunk meg egy új nyelvet, de még az is, hogy milyen gyorsan tanulunk a hibáinkból – mondja a szakember. 

#5 Lehetséges, hogy nálad nem működik a diéta, ami mindenkinek bevált

A nagy kunszt persze nem az, hogy mindez benne van a DNS-ünkben, hanem az, hogy ez az információ mára kinyerhetővé vált – árulja el a szakember, aki kifejti, hogy a mintavételből akár az is kiderülhet, milyen típusú testmozgás és étrend passzol a genetikánkhoz leginkább.

„Az anyagcsere minden egyes folyamatát enzimek vezérlik, azoknak pedig többféle típusa és aktivitása lehet. Ennek köszönhetően máshogy reagálunk a különböző tápanyagokra, és könnyen

megeshet, hogy míg valaki hajlamos a vashiányra, ezáltal nem boldogul vegánként, másvalaki szervezete meg épp a vörös húsokban lévő tápanyagokat nem tudja feldolgozni, így jobban járna a növényi alapú étkezéssel.”

Hozzáteszi: rengeteg olyan vitamin és étrendkiegészítő van, amit előszeretettel ajánlanak dietetikusok és orvosok, mégis azt mutatja a tapasztalat, hogy nem válnak be mindenkinél. Ilyen például az ómega-3 halolaj, ami genetikai okokból kifolyólag csak a páciensek felénél lesz hatékony. De ennél még tovább megy: a genetikai vizsgálat ugyanis nem csupán arra képes, hogy megmondja, valami jót tesz-e nekünk, vagy sem, de még rangsort is felállít arra vonatkozóan, hogy mely ételek mekkora százalékban felelnek meg a tápanyagigényünknek. 

Ám ha a teljes életmódunkat átalakítanánk, a sportgenetikát is érdemes számba venni. A génjeinkből ugyanis az is kiderül, mely sportágban teljesítünk majd a legjobban, mennyire gyorsan regenerálódik az izomzatunk, mennyire vagyunk hajlamosak a görcsökre, milyenek a sérüléskockázataink – teszi hozzá a szakember.  

#6 A genetika meghatároz, de nem predesztinál

Szász Máté szavai egyszerre hatnak rám felszabadítóan és kétségbeejtően: bár az nagyon jól hangzik, hogy egy nyáltesztből ennyi kérdésre választ kaphatunk, na de mi van azokkal a szerencsétlenül örökölt tulajdonságokkal és betegségekkel, amiket szeretnénk elkerülni? A szakember megnyugtat:

bár a DNS-t sokáig stabil és megváltoztathatatlan szerkezetként írta le a tudomány, mára ez a teória megdőlt, és kiderült: szerzett tulajdonságaink is örökíthetők.

A DNS ugyanis nem statikus dolog, valójában sokkal több információ található meg benne, mint amit használunk. A használat ritmusa – tehát az epigenetikai mintázat – viszont megváltoztatható és örökíthető: ha hajlamos vagy a cukorbetegségre, de úgy döntesz, szakítasz felmenőid mintázatával, és sokkal tudatosabb életmódot folytatsz, elkerülheted a betegséget (és annak örökítését is). Ám fontos látni, hogy ez visszafelé is működhet: amennyiben a családodban senki sem volt hajlamos a függőségekre, te viszont két végén égeted a gyertyát, kialakulhat nálad addikció, és örökítheted is azt tovább leszármazottjaidnak. 

#7 Lehet, hogy 40 évesen fiatalabb vagy, mint 35 évesen

Mikor Szász Máté elmeséli, hogy háromévente megcsináltatja a saját epigenetikai DNS-tesztjét, rácsodálkozom: noha az előző pontban már kifejtettük, hogy a genetika változtatható, azt álmaimban sem gondoltam volna, hogy akár pár évente is mutathat eltérő eredményt. Pedig ez nagyon is így van, különösen, ha a biológiai óránkról beszélünk:

a testünk állapota ugyanis nem feltétlenül korrelál az éveink számával, és más ritmusban öregedik az agyunk, a bőrünk, a szemünk – attól függően, melyikre mennyi figyelmet fordítunk.

És hogy mire megyünk ezzel az információval? Leginkább változtathatunk rajta: onnantól ugyanis, hogy tisztában vagyunk vele, mik a gyenge pontjaink, és mely életterületeket hanyagoltuk el, élhetünk sokkal tudatosabb életet.

„Ha valaki krónikus betegséggel élt vagy trauma érte, valószínűleg öregedett biológiailag, azonban ha az adott hatás megszűnik, ez az öregedés megállhat, vagy akár vissza is fejlődhet. Ez pedig nagyon hasznos információ lehet például annak, aki gyereket tervez, ugyanis a gyerek azt az epigenetikai állapotot viszi majd tovább magával, ami a fogantatásakor adott volt a szülőknél. És simán lehet, hogy egy édesanya szervezete 35 évesen »fiatalabb«, mint 30 évesen volt.”

#8 A DNS kimondja: ha jó élményeket gyűjtesz, jobb lesz a gyerekeidnek is

Noha az eddigi pontokban elsősorban arról esett szó, mi mindent hozhatunk a felmenőinktől, az örökítőanyag kérdésének van egy másik nagyon fontos része is: mégpedig az, hogy mit adunk tovább. És ez nem kizárólag a fizikai, de a mentális egészség terén is igaz. Amellett ugyanis, hogy a transzgenerációs örökség ténye tudományosan is igazolt – a holokauszttúlélők leszármazottjainál ez jól megfigyelhető – mostanra az is bizonyított, hogy a gyerekeinknek azzal tesszük a legjobbat, ha nemes egyszerűséggel jól érezzük magunkat a bőrünkben. 

Mint Szász Máté elmondja: „Ha pozitív élményeket élünk meg, az kihat a genetikánkra, és továbböröklődik. Ha boldog gyerekeket akarunk nevelni, nem azzal tesszük a legjobbat, ha feláldozzuk magunkat a munka oltárán, hanem azzal, ha figyelünk az egészségünkre, megdolgozzuk a traumáinkat, és a lehető legtöbb jó élményt gyűjtjük.” 

Takács Dalma