„Otthonos szülésélmény nem attól lesz, hogy van ott kanapé, de nincs ott támogató szakember”

–

A hvg.hu értesülései szerint már javában zajlik azoknak az intézményeknek a kiválasztása, amelyekben „bensőséges hangulatú szülészeteket” hoznak létre. A tervek szerint ugyanis a legfontosabb változás az lenne, hogy a magyarországi szülészeti ellátást háromszintűvé alakítanák, és az eddigi II., illetve III. szint mellé létrehoznák az alacsonyabb, I. progresszivitási szintű szülészeti ellátást.

A II. progresszivitási szint jelenleg azokat a szülészeteket jelenti, amelyeken több mint évi 500 szülés zajlik, nincs koraszülöttintenzív-ellátás, neonatológus pedig – a gyermekgyógyászat egyik alszaka, amely az újszülöttek, különösen a betegek vagy koraszülöttek orvosi ellátásából áll – 24 órán át elérhető. A III. progresszivitási szint már ennél magasabb fokú ellátást nyújt, ezeken a szülészeteken ugyanis már mindezek mellett koraszülöttintenzív-osztály működése is biztosított.

Intézményi keretek között, mégis bensőségesen

Ezek közé vezetnék be – minden jel arra mutat, hogy a kórházakon belül – az alacsony, I. progresszivitási szintű ellátást, amelynek keretében csak komplikációmentes várandósság esetén fogadnák a 40 év alatti, 37. és 41. hét között lévő kismamákat, akiknek a magzatuk nem farfekvéses és nem 4000 gramm feletti.

A kizáró okok között van még egyes betegségek és fertőzések mellett az ikerterhesség is, illetve a korábbi császármetszés – lényegében azok a tényezők, amelyek jelenleg az intézményen kívüli szülés feltételei is Magyarországon.

„Intézményi keretek között, alacsonyabb ellátási szinten, családias, bensőséges légkörű szülészetek” – így írta le a hvg.hu kérdésére a Belügyminisztérium a tervet, amelyet elmondásuk szerint lakossági igény hívott életre. Ahogy arra a lap is rámutatott: ez a gyakorlat nem új keletű, az EU több tagállamában is működnek olyan intézmények, amelyekben otthonosabb körülmények között kísérik a kockázatmentes szüléseket. Amint azt kiemelik: ezeket általában azok választják, akik nem szülnének otthon, a centrumkórházakat viszont személytelennek találják.

A tervezet szerint – amelynek véleményezésére az érintetteknek csupán 8 napjuk volt, és az is már rég lejárt – ezeken az osztályokon császármetszésre alkalmas műtőnek lennie kell, de nem lenne koraszülött intenzív. Emellett neonatológus, újszülött-szakápoló, altatóorvos és intenzív terápiás orvos sem állna 24 órában rendelkezésre – abban az esetben, ha mégis szükség lenne rájuk, 30 percen belül kellene elérhetőnek lenniük.

A cél: elfedni a szakemberhiányt?

Ezeken a szülészeteken a tervek szerint maximum 15 ágyig lehetne nőket fogadni, rájuk pedig 3 szülész-nőgyógyász szakorvos jutna, akik mellett minimum 3 szülésznő dolgozna, az össz ápolói létszám pedig 5 fő lenne. Így, ha a szülés problémamentes lenne, még az is elképzelhető, hogy az anya nem is találkozna szakorvossal, hanem szülésznő vezetné le a szülést. A legtöbb aggodalmat egyébként többek között épp a szakemberek száma, elosztása, felkészültsége szüli. Sokan a tervezet megalkotásának hátterében a szakember- és forráshiány kezelésére tett próbálkozást látják a kormány oldaláról, ám az illetékes civil szervezetek arra figyelmeztetnek: így nem lehet orvosolni a problémát.

„Az alacsonyabb ellátási szint, a születésház sosem lehet eszköz arra, hogy elfedjük a szakemberhiányt, és törvénybe iktassuk, hogy oké, hogy nincs elég kompetens szakember az ellátásban. Az ellátás hiánya, a magára hagyottság, az, ha nem néz ránk senki, nem növeli az érzelmi és fizikai biztonságunk, és továbbra is az egy szülő nő-egy szülésznő arány a biztonság záloga”

– olvasható a Másállapotot a szülészetben állásfoglalásában, amelyet több részletben (ITT, ITT és ITT) tettek közzé az Instagram-, illetve a Facebook-oldalukon. A félreértések elkerülése végett egyebek mellett azt is kiemelték: nem az a lakosság igénye, hogy kevesen, és esetleg elavultan lássák el a szülő nőket.

Hogyan kellene akkor?

Szerintük a szülészet átalakításának első lépése az kell(ene) hogy legyen, hogy azt egységesen biztonságossá, nőközpontúvá és kiszámíthatóvá tegyék. „A folyamatos szülésznői gondozási modell, a születésház jó lenne, ha: lenne elég szülésznő, és ha a szülésznők kompetenciahatára magában foglalná a várandósgondozást, élettani szüléskísérletet, a várandósság és a szülés során szükséges beutalási és gyógyszerelési jogot (pl. vaspótlás vagy enyhébb húgyúti fertőzés kezelését, oxitocint stb.) ÉS az újszülött ellátást is” – írják.

Ennek érdekében szerintük az intézetben dolgozó szülésznőknek is kötelezővé kellene tenni a rendszeres újszülött- és felnőtt-újraélesztési tanfolyamot, a szülészorvosoknak pedig egységesen képessé kellene válniuk az élettani folyamatok és a női döntés támogatására.

„Évek óta hangsúlyozzuk, hogy ha hatékony reformokat akar a kormány, akkor a női csoportokat és a társszakmákat be kell vonni a szülészetet érintő döntések előkészítésébe. Nem oké, ha ezt a sajtóból kell megtudni!

Nem, nem az a családias és bensőséges, ha kevesen és elavultan látnak el! A tervezett intézkedések fontos, hogy ne ezt jelentsék! […] Otthonos szülésélmény továbbra sem attól lesz, hogy van ott kanapé, de nincs ott támogató szakember.

A készenlétben álló, bármikor megszólítható, és a komplikációkat felismerni és kezelni tudó bábai modellt ismerő ellátó kulcsfontosságú szereplője az ellátásnak” – teszik hozzá.

Ezzel cseng össze a másik nagy hazai szervezet, az EMMA Egyesület állásfoglalása is. Az ügy kapcsán egy blogbejegyzésben fejtették ki, hogy míg az újonnan bevezetett ellátás, amelynek során a szakorvosoknak kisebb szerep jut, és a szülésznők autonómiája növekszik, támogathatná a nőközpontú ellátást és akár a bábai modell terjedését is, azonban

a körülmények – a szülésznők képzése, a szülés medikalizált gyakorlata, illetve a szüléssel kapcsolatos általános szemlélet – nehezen teszik lehetővé, hogy a szülésznők valóban autonóm és felelős szakemberként legyenek jelen az ellátásban.

Szerintük az alapos előzetes egyeztetés (a szakmával és az érintettekkel – vagyis az anyákkal) mellett az is életbe vágó lenne, hogy a bevezetett intézkedések egy már meglévő rendszerre épüljenek, amelyben mind a szülésznői képzés, mind a szülésznők bére és munkakörülményei az ő valós autonómiájukat támogatja. „Ahhoz, hogy ezt az új rendszert biztonsággal be lehessen vezetni, fel kell készíteni a szülésznői képzésben résztvevőket, és az egész rendszerben más szerepet kell biztosítani nekik, illetve kulcsfontosságú lenne a szülészeti érdekvédelmi szervezetekkel együttműködésben bevezetni a változásokat. Így a szülő nők is nagyobb biztonságban érezhetnék magukat az ellátás igénybevétele során.” 

Nagy a bizonytalanság, sok a kérdés, amire jó lenne választ kapni

Az információhiány miatt az elmúlt napokban egyre nőtt az aggodalom is a hír kapcsán. A Másállapotot a szülészetben szervezet ezzel kapcsolatban a Facebook- és az Instagram-oldalán is igyekezett megnyugtatni az érintetteket: „Vészhelyzet, komplikáció esetén nem az a legfontosabb, hogy valahol az intézményben legyen neonatológus vagy épp egy műtő, hanem az, hogy aki jelen van, az képes legyen a komplikáció kezelésére, és tudjon cselekedni azonnal. 

Fontos, hogy aki csak a szülőszobán megfordul, orvos, szülésznő, csecsemős, segédápoló, MINDENKI tudjon újszülöttet újraéleszteni!

[…] A szülést kísérő szakember felkészültsége és újszülött újraélesztésben való jártassága a legfontosabb tényező, és ez a szakember lehetne egy kompetens szülésznő, akár egy születésházban, akár egy szülésznők vezette szülészeti osztályon, mert ideális esetben a szülésznő képes a várandósságtól a gyermekágyig biztonságosan ellátni az anya-babát, és felmérni, ha az élettani folyamatoktól eltér a folyamat.

[…] A szakemberhiánnyal küzdő, túlterhelt, ártalmas, elavult, jogsértő, bántalmazó ellátás tényleg veszélyes az anyára és a babára nézve, de az nem, ha nincs minden szülésnél neonatológiai újraélesztő csapat. […] De most sokkal fontosabb lenne arról beszélni, hogy mi is ez a homályos rendelet tervezet, és ki fogja tartalommal feltölteni.” 

És hogy mire lenne a legégetőbb szerintük választ kapni? Többek közt arra: az itt dolgozó szakemberek fel lesznek-e készítve szakmailag a nagyobb felelősség vállalására, valamint a váratlan helyzetekre. A nők választhatnak majd, vagy aki a körzetben lakik, és alacsony kockázatú, annak csak ez a lehetőség lesz elérhető? Aki ilyen helyen szeretne szülni, fogadják-e körzeten kívül? És egyebek mellett szerintük még az is kérdés, együtt jár-e az intézkedés szülésznői, szakdolgozói béremeléssel.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Jacek_Sopotnicki

Filákovity Radojka