Sok nőnek eszébe sem jut, hogy szívproblémája lenne – azt hiszi, ez férfibetegség

–

A szívbetegség vezető halálozási ok a nők körében is

Az American Heart Association 2019-es felmérése szerint a nők csupán 44 százaléka tudja, hogy a szívbetegség esetükben is a leggyakoribb halálozási ok. A tudatosság alacsony szintje annál is aggasztóbb, mivel 2009-ben ez az arány még 65 százalék volt. Bár hasonló kutatást Magyarországra vonatkozóan nem találtam, úgy érzékelem, hazánkban is – ahogyan világszerte – erősebb a mellrák veszélyeire rámutató kampányok „PR-ja”. 

Természetesen a mellrák elleni küzdelem elképesztően fontos (ITT írtam róla), jelentőségét egy pillanatig sem szeretném relativizálni. Ugyanakkor érdemes látni azt az orvoslás történetén végighúzódó tendenciát is, mely szerint a férfi orvosok a nők betegségeit elsősorban a nők reproduktív- és nemi szerveihez, a méhükhöz, a petefészkükhöz, a mellükhöz, később pedig a női hormonokhoz mint kiugró női sajátosságokhoz kapcsolták. Ez is szerepet játszhat abban, hogy bár a szív- és érrendszeri betegségek ma már több nő halálát okozzák, mint férfiét, mégis kevésbé társítjuk ezeket a problémákat a női nemhez. 

„A 65 évnél fiatalabbak közül is több mint kétszer annyi nő hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint mellrákban” – olvasható az eLitMed.hu tavalyi cikkében, amelyben Bernáth-Lukács Zsuzsa, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika Astellas-díjas ápolója, a SZÍVSN országos betegegyesület vezetője azt is elmondta, hogy

„a nők 57 százaléka hal meg ma Magyarországon szívbetegségek miatt”, és a „nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben”.

Hasonló számok mind a WHO, mind a KSH méréseiben megfigyelhetők.   

Fiatalabb nők is átélhetnek infarktust, de kevésbé ismerik fel

Ahogyan arról a New York Times is beszámol, korábbi kutatások kimutatták, hogy nők esetén átlagosan későbbi életkorokban alakulnak ki szívbetegségek, mint a férfiaknál. A közelmúltban végzett vizsgálatok viszont azt az eredményt kapták, hogy a szívinfarktus és a szívbetegség okozta halálozások száma a 35 és 54 év közötti nők körében is emelkedik, részben a magas vérnyomás és az elhízás gyakoriságának növekedése miatt. A problémát az is jelenti, hogy a nők maguk sem ismerik fel a tüneteiket: sok fiatal nőnek eszébe sem jut, hogy neki szívbetegsége lenne, mert ezeket a zavarokat szinte sosem ábrázolták a fiatal nők betegségeként.

Ráadásul a női infarktus sok esetben eltérő tüneteket mutat, mint a férfi infarktus. Egy 2022-es kutatásban 218 szívrohamon átesett személyt vizsgáltak, és azt találták, hogy míg a nők 62 százalékának nem volt kellemetlen érzése, fájdalma a mellkasában, addig ez a férfiak csupán 36 százalékára volt igaz.

Az érintett nők ellenben a férfiaknál gyakrabban számoltak be légszomjról, hideg verejtékezésről, hányingerről, fáradtságról, emésztési zavarokról, valamint arról, hogy a fájdalom a hasukban, a hátukban, a nyakukban vagy az állkapcsukban jelenik meg.  

Dr. Alexandra Lansky, a Yale Kardiovaszkuláris Kutatóközpontjának vezetője felidézte például az egyik páciense történetét, aki több orvosnál is járt állkapocsfájdalomra panaszkodva: végül fogorvoshoz irányították, és ki is húzták két őrlőfogát. Mivel a fájdalma ezt követően sem múlt el, a nő felkereste dr. Lanskyt, és kiderült, hogy a problémája a szívével kapcsolatos, és bypass-műtétre van szüksége. 

A „kiszámíthatatlan, misztikus női test” – hagyjuk már!

A szívproblémák, illetve az infarktus tünetei a nőknél a férfiakétól eltérő mintázatot mutathatnak, de fontos hangsúlyozni, hogy a fenti kutatásban azért a férfiak egynegyede is megtapasztalt légszomjat vagy gyomor-bélrendszeri panaszokat a szívrohama alatt – úgy tűnik tehát, hogy a szimptómák mindenféle nemű embernél változatosabbak, mint amit a „hollywoodi infarktus” jelenetei sugallnak. Több szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a nők tüneteit problémás „atipikus tüneteknek” nevezni, hiszen ez a terminológia arra utal, hogy a viszonyítási pont, a norma továbbra is a férfiak teste. 

Igaz, a szívinfarktussal és annak kezelésével kapcsolatos klinikai vizsgálatokban a nők napjainkban is csak a résztvevők 20-25 százalékát teszik ki, régebben pedig ennél is egyenlőtlenebb volt a nemi arány.

Az egészségügyi hatóságok évtizedeken keresztül arra hivatkozva zárták ki a nőket a kutatásokból, hogy az esetleges várandósságuk vagy a hormonális ingadozásaik befolyásolnák az eredményeket, a beavatkozás pedig károsítaná a magzatot. Továbbá azoknak a nézeteknek is történelmi hagyománya van a férfiközpontú társadalmakban, amelyek „rejtélyesnek” állítják be a női testet, gondoljunk például arra, hogy a csikló pontos anatómiai leírására egészen 2005-ig kellett várni. 

A Guardian-re írt nagyszerű cikkében a több mint 40 éves tapasztalattal rendelkező kardiológus professzor asszony, Sian Harding szintén azt hangsúlyozza: az egészségügyi dolgozók számára nem lehet mentség, hogy a nők tüneteit „furcsának” vagy „kiszámíthatatlannak” címkézik. Szerinte egyrészt az infarktus tüneteiben a különbségek ellenére is alapvetően jelentős átfedés van a nemek között, másrészt olyan nagy számban jelennek meg a nők körében is szívbetegségek, hogy ez nem valami ritka, sosem látott állapot (hozzáteszi, a szakembereknek az agyhártyagyulladást is fel kell tudni ismerni, holott egy háziorvos a praxisában maximum egy-két ilyen esettel ha találkozik élete során).

Harding sokkal nagyobb problémának tartja az előítéleteket, amelyeket az érintettek maguk is belsővé tesznek, és amely az egészségügyi dolgozók részéről a diagnózisalkotás vagy a kezelés folyamatát is torzíthatják – nem szándékosan és többnyire tudattalanul. 

Rémisztő adatok 

Egy szívinfarktus (vagy sztrók) esetén az életveszély, illetve a későbbi károsodás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a személy mielőbb szakszerű ellátást kapjon. Egy amerikai kutatás szerint a szívrohamot elszenvedő nők 72 százaléka várt több mint 90 percet azzal, hogy kórházba menjen vagy hívja a 911-es segélyhívó vonalat, míg ez a férfiaknál 54 százalék volt.

A nők több mint fele hívott fel először barátot vagy rokont ahelyett, hogy rögtön a mentőket tárcsázta volna, szemben a férfiak 36 százalékával. Egy másik tanulmányból az derült ki, hogy

a mellkasi fájdalomra panaszkodó nőknek átlagosan 11 perccel tovább kell várakozni a sürgősségi osztályokon Amerikában, mint a hasonló tünetekkel rendelkező férfiaknak ahhoz, hogy orvos vagy nővér megvizsgálja őket. A nők tüneteit ők maguk is, és néha egyes szakemberek is gyakrabban gondolják lelki eredetűnek, írják a stressz számlájára, vagy kicsinyítik le. 

Egy több mint 100 ezer kórházi betegeket vizsgáló tanulmány arra derített fényt, hogy a férfiak 20 százalékkal gyakrabban részesülnek reperfúziós (a véráramlás helyreállítására irányuló) kezelésekben, mint a nők, és a férfiak majdnem kétszer nagyobb arányban is élik túl a kórházi kezeléseket, legalábbis az Egyesült Államokban. Ehhez az is hozzájárul, hogy a nőket átlagosak kevésbé gyorsan szállítják a katéteres laborba, viszont minden ötperces késedelem mintegy öt százalékkal növeli a halálozás kockázatát a szerzők szerint.  

Több női kardiológust!

Egy másik tanulmányban 1,3 millió olyan floridai lakost vizsgáltak, akiket szívrohammal vettek fel kórházi osztályos ellátásra. Kiderült, hogy

a női orvosok által kezelt női betegek túlélési aránya kétszer-háromszor magasabb volt, mint a férfi orvosok által kezelt női betegeké!

A férfi orvosok sikerességi arányát egyébként javították azok a férfi orvosok, akiknek volt már tapasztalatuk női szívbetegek kezelésében: minden egyes új női beteggel, akit elláttak, javult a következő páciensek túlélési esélye. Nyilván ennek a tanulási folyamatnak meglehet az a veszélye, hogy a férfi orvosok kezdeti tapasztalatlansága az akkor hozzájuk kerülő női betegek prognózisát, kilátásait rontja. 

Ugyanakkor ez áthidalható azzal, ha az orvosok csapatban dolgoznak, különösen, ha abban a csapatban nő is jelen van. A kutatás érdekes eredménye volt, hogy a női doktorok aránya javította az orvosi team sikerességét általában is, illetve a csapatban dolgozó férfi szakemberek női páciensek ellátásához szükséges kompetenciáit is. Fontos lenne tehát, hogy a kardiológiában, ami az egészségügyben máig inkább férfiak által dominált terület, egyre inkább képviseltessék magukat a nők a vezető beosztásokban is.    

A vizsgálat kapcsán még egy fontos tanulságot érdemes kiemelni. Azt, hogy az eredmények nemcsak a biológiai nemhez kapcsolódtak, hanem a páciens észlelt nőiességéhez-férfiasságához is. Azok a betegek, akiknek a viselkedését az egészségügyi dolgozók femininnek érzékelték – akár nők voltak, akár férfiak –, négyszer nagyobb valószínűséggel tértek vissza tünetekkel, miután elbocsátották őket. A szerzők ezt ahhoz kötik, hogy a nőiességet történelmileg a hisztériához és a túlzásokhoz társították, és ezek a sztereotípiák ma is élnek. 

Biológiai nemi különbségek természetesen léteznek

Arra több szakember is felhívja a figyelmet, hogy a férfiakhoz képest a nők szíve átlagosan kisebb és az ereik is szűkebbek. Általában a koleszterin-felhalmozódás is különböző területeken jelentkezik a két nem esetén. Míg a férfiaknál jellemzően a szív vérellátását biztosító legnagyobb artériákban alakulnak ki plakklerakódások, addig a nőknél a szív legkisebb érrendszerében, a mikro-érrendszerben. Esetükben a gyulladások, az autoimmun betegségek is nagyobb szerepet játszhatnak. 

Nők körében következnek be gyakrabban azok a típusú infarktusok is, amelyek nem az artériák elzáródásából származnak, tehát a koszorúerekben nincs jelentős szűkület. Előfordulhat, hogy koszorúérgörcs jön létre, vagy az apró artériák záródnak el.

A koszorúér spontán megrepedése, és az ennek nyomán keletkező lebeny, duzzanat mintegy 90 százalékban nőket érint.

Csakúgy, mint a stressz-kardiomiopátia, amelyet megtörtszív-szindrómának is neveznek, és általában súlyos érzelmi-fizikai stressz váltja ki, melynek hatására olyan hormonhullám jön létre, amely megváltoztatja a szív alakját. 

A fentiekben férfi-női dichotómiáról, cisznemű emberekről beszéltem, de fontos azt is hangsúlyozni, hogy transz nőknek például (akiknek a születéskor kijelölt neme férfi, a nemi identitása nő) a nemi megerősítő hormonterápia alatt megnőhet például a sztrók, a vérrögök, valamint a szívroham kockázata.  

Különféle rizikótényezők érinthetik a nemeket

A tanulmányok egy másik része azt vizsgálja, hogy a szívbetegségek szempontjából a különböző életmódbeli szokások, testi állapotok vagy más betegségek mennyire jelentenek kockázatot a férfiakra és a nőkre nézve. Ezekből a kutatásokból például kiderül, hogy a közös kockázati tényezők közül a dohányzás, a cukorbetegség, a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterinszint a nőkre még nagyobb veszélyt jelent, mint a férfiakra.

Egy vizsgálat például kimutatta, hogy a dohányzó nőknél 50 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási valószínűsége, mint a dohányzó férfiaknál. 

Emellett léteznek olyan rizikótényezők is, amelyek a női nemre specifikusak. Ezek közé tartozik például a policisztásovárium-szindróma, amely a reproduktív korú nők mintegy öt-tíz százalékát érinti, és túlságos androgéntermelés jellemzi. Ehhez hasonlóan a menopauza, különösen a korai menopauza után is megnőhet a szívbetegségek kialakulásának veszélye – úgy tűnik, az ösztrogén (melynek szintje a menopauzával csökken) fokozhatja az érelmeszesedéssel szembeni védelmünket. Egy másik tanulmány az endometriózis hatásaival foglalkozott, és azt találta, hogy

a 40 éves vagy annál fiatalabb, endometriózissal küzdő nőknél később háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki szívroham, mint az endrometriózissal nem érintett kortársaik között. 

Várandósság idején előfordulhat terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás vagy preeklampszia – más néven terhességi toxémia –, amelynek során az anya szervezetéből csökken a véráramlás a méhlepény felé. Ezek az állapotok viszont mind-mind fontos jelzések lehetnek arra vonatkozóan, hogy szívbarát életmódot alakítsunk ki. Már csak azért is, mert kutatások szerint azokat a nőket, akik megtapasztaltak terhesség okozta magas vérnyomást, a későbbi életükben is nagyobb valószínűséggel érinthetnek korai kardiovaszkuláris betegségek.  

Ezt vidd magaddal!

Lényeges, hogy nőként is kalkulálj a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával mint a nőket is érintő vezető halálozási okkal. Kerüld a dohányzást, fogyassz alacsony telített zsírtartalmú, rostokban és vitaminokban gazdag ételeket, járj el mozogni. A rendszeres séta vagy testedzés előnyei közé tartozik például a magas vérnyomás és a cukorbetegség alacsonyabb kockázata, a stressz csökkentése, az erek állapotának karbantartása. Figyelj oda a koleszterinszintedre, a vérnyomásodra, és az orvosoddal konzultálva menj el kardiológiai szűrő- és laborvizsgálatokra is.  

Ha vannak panaszaid, azokat a lehető legpontosabban igyekezz leírni a doktornak, hogy segítsd őt a diagnózisalkotásban. Légy tudatában az infarktus mellkasi fájdalmon túli sokféle tünetének is, és ha ezeket tapasztalod, ne habozz segítséget kérni. Ha szokatlanul fáradtnak érzed magad, vagy enyhe megerőltetés hatására is légszomjad alakul ki, azt nagyon fontos nem elhessegetni, hanem észre- és komolyan venni.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/ Darius Bashar

Milanovich Domi