–

A néma gyilkos

A magas vérnyomást, azaz a hipertóniát „néma gyilkosnak” is nevezik, nem véletlenül. Szinte észrevétlenül is képes súlyos szervkárosodásokat előidézni, végzetes tüneteket produkálni. Ráadásul a magas vérnyomás a legelterjedtebb szív-ér rendszeri betegség.

Az emberi vérkeringés egy zárt rendszer. Ha az erek nem tágulnak ki kellően, hogy átengedjék a vért a test többi részébe, akkor a szívnek erősebben kell pumpálnia, hogy a vért mozgassa, ettől pedig a vérnyomás megemelkedik. A megnövekedett vérnyomás aztán tovább terheli a szívet, károsítja az érfalakat, és olyan súlyos szövődményekkel fenyeget, mint a szívinfarktus, a szélütés (stroke), a szívelégtelenség, a perifériás érbetegség (érszűkület) vagy a veseelégtelenség.

És még alattomos is

A hipertónia azért igazán veszélyes, mert érrendszeri szövődményei sokszor csak évek alatt alakulnak ki.

Gyakran előfordul, hogy a megemelkedett vérnyomás kezdetben nem okoz jelentős panaszt a betegnek, és ez félrevezető lehet. Ráadásul az esetek kilencven százalékában a kiváltó okát sem lehet pontosan meghatározni, pedig a háttérben húzódó betegség meggyógyításával a hipertónia is gyakran megszűnik.

Miért éppen most fontos mindez?

Az egyszerű válasz: azért, mert tél van, és hideg. Az alacsonyabb külső hőmérséklet pedig nagymértékben hozzájárul a hirtelen vérnyomás-emelkedéshez, főként az idősebbek esetén. Egy francia kutatás eredményeiből kiderül, hogy a nyári hónapokhoz képest télen csaknem tíz százalékkal több idős páciensnél mérnek magas vérnyomást, és ez az emelkedés mind a szisztolés (felső), mind pedig a diasztolés (alsó) értékben jelentkezett.

A magas vérnyomás a felnőtt lakosság negyedét érinti, és ez ránk, magyarokra is igaz.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány adatai szerint a háziorvoshoz látogató betegek hetvenhat százaléka (tehát négyből három ember!) éppen a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatt megy a rendelőbe. Az orvosok tapasztalatai szerint az embereknél a szisztolés vérnyomás az életkorral együtt folyamatosan emelkedik. Tehát minél idősebb valaki, annál inkább veszélyeztetett.

És van még valami, amiről fontos beszélni. A Salt Lake Cityben lévő Intermountain Medical Center Heart Institute új tanulmánya szerint

nemcsak a már korábban is meglévő, folyamatosan és alattomosan ható magas vérnyomás, hanem az alapvetően jó állapotban lévő szervezetben hirtelen felszökő vérnyomás is lehet halálos. 

Márpedig ez az ünnepek idején fokozottan előfordulhat…

A figyelmeztetés elsősorban azoknak szól, akik tudják magukról, hogy hipertóniában szenvednek, de amikor éppen nincs semmilyen panaszuk, hajlamosak abbahagyni a napi vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedését. Ráadásul, mint a tanulmányból kiderül, ugyanez a szisztolés vérnyomás szélsőséges csökkenésére is igaz.

De hogy jön mindehhez az ünnepi étkezés?

Nagyon egyszerűen. A családi asztalra tett kenyérben, sajtba és főként a húsételekben sok a nátrium, így ezek mind növelhetik a vérnyomást. A Medical Express című orvosi lap dr. Jorge Plutzkyt, a bostoni Brigham és a Női Kórház kardiológus igazgatóját idézi, aki szerint

az egészségtelen étkezési szokások növelik a stressz szintjét a szívben, amihez hozzájárul a hideg idő és a rokonlátogatással együtt járó fizikai aktivitás (és lelki terhelés) hirtelen növekedése is.

Ezek a kockázati tényezők nemcsak összeadódnak, hanem együttesen hatványozottan veszélyt jelentenek.

Mire figyeljünk az ünnepekkor, hogy ne legyen baj?

Alapvetően négy dologra.

Először is, együnk mértékkel. Persze, tudjuk, az év végi ünnepek nem annyira a mértékletességről szólnak, de ha valaki tudja magáról, hogy veszélyeztetett, akkor – bármennyire finom ételek illatoznak is az ünnepi asztalon – érdemes elkerülni a túlevést. 

Ezen kívül a családi körben történő „ücsörgésen” túl mozduljunk ki, sétáljunk minél többet! Ha rokonokhoz utazunk néhány napra, és nem lesz lehetőség kiadós sétákra, akkor vihetünk magunkkal egyszerű edzőeszközöket, például ugrókötelet. Még akkor is, ha ebben a pillanatban nem túl életszerű elképzelni, ahogy apa vagy anya megköszöni az ebédet, majd föláll az asztaltól és ugrókötelezik egy kicsit…

Az is fontos, hogy vigyázzunk a szabadon kapható, orrdugulás elleni permetek használatával, mert ezek is növelhetik a vérnyomást. Emellett aritmiát, szívdobogást és tachycardiát okozhatnak, valamint kölcsönhatásba léphetnek számos más gyógyszerrel (így bizonyos antibiotikumokkal) is. Az ilyen szerek legismertebb alkotóelemei az úgynevezett „dekongesztánsok” (például az ephedrin, a levmetamfetamin, a naphazolin, valamint a hosszan tartó hatású oxymetazolin és xylometazolin). A magas vérnyomásban szenvedőknek érdemes inkább olyan permetet használniuk, amelyben nincsenek benne ezek az anyagok, hanem valamilyen sóoldaton alapulnak, vagy esetleg antihisztaminokat tartalmaznak. A dekongesztánsokat emellett érdemes elkerülniük a cukorbetegeknek, a glaukómában, szívelégtelenségben vagy éppen pajzsmirigybetegségben szenvedőknek is, mert ezek tüneteit is súlyosbíthatják. 

Amint az a fentiekből is következik, azoknak, akik tudják magukról, hogy hipertóniában szenvednek, vagy a vérnyomásuk hajlamos az egekbe szökni, érdemes tudatosan készülniük az ünnepi időszakra. Egyrészt semmiképp ne hagyják ki az akár napi többszöri vérnyomásmérést. Noha jól beállított vérnyomás esetén elegendő volna hetente néhányszor ellenőrizni, de a téli és ünnepi kockázatok miatt ilyenkor indokolt akár naponta két-három alkalommal is megmérni. 

És plusz egy javaslat: ne idegeskedjetek fölöslegesen. Igen, tényleg nehéz. De ne felejtsétek el, a karácsony is csak néhány nap az évből. Nem a világvége, ha nem sikerül minden (és nem viselkedik mindenki) tökéletesen.

Szóval: nyugi! 

Szegő Miklós