Ismerkedés

Közhely, hogy először magadat kell szeretned ahhoz, hogy mások is szeretni tudjanak – és a közhelyek legbosszantóbb tulajdonsága, hogy legalább részben igazak. Épp ezért olyan nehéz az ismerkedés: nemcsak szándék, idő és pénz, hanem önismeret is kell hozzá. (A legjobb barátnőm szerint ugyanakkor megfelelő önismeret birtokában az ember inkább ki se lép az utcára. Innen szép nyerni!)

Ráadásul harminc felett egyre összetettebb a képlet: tudjuk, mit akarunk, de még nem tudjuk, mi az, amit (teljesen) el tudunk engedni. Vannak elveink és elképzeléseink, de tudjuk, hogy nem kaphatunk meg mindent. Néhányszor már megégettük magunkat, vannak sebeink és traumáink, hibáink és félelmeink. Meg rengeteg elvárásunk. Közben pedig igyekszünk észben tartani, hogy a nyitottság az egyetlen lehetséges megoldás. Már nem sietünk sehova, de nem akarunk feleslegesen várni senkire. (Erről amúgy ITT írtam korábban.) 

A fejünk pedig tele van egy csomó hülyeséggel korlátozó gondolattal és elavult randiszabállyal. De most leszámolunk velük!

Randiszabályok a régmúltból

Mindenki tudja, hogy a férfinek kell megtennie az első lépést, hogy az első találkozó legfeljebb másfél órán át tarthat, csak egy kávé vagy ital. Nőként a randiról öt percet szinte kötelezően késni kell, olyan ruhát érdemes viselni, ami sokat sejtet, de nem sokat mutat, hogy egy rendes ember nem hagyja, hogy fizetésnél egyáltalán elővegyük a pénztárcánkat, és az első randin nincs szex, mert nem vesznek komolyan. Teljesen természetes, hogy a találka után a férfi jelentkezik először, melyre összesen 72 órája van – és ha nem teszi, fehér zsebkendők telesírása után az úrinő továbblép. Aha.

Ja! Majdnem elfelejtettem mondani, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de hasonló a hasonlónak örül. Házinyúlra nem lövünk, gombot keresni a kabáthoz nem érdemes, de zsák a foltját és vak tyúk szemet mindig talál.

Amúgy is, akit az isten neked szánt, az ördög úgyis utánad tolja talicskán!

Vallomás

A Szex és New York-nemzedékhez tartozom: bár a szerelmi életem sosem volt olyan színes és szórakoztató (és toxikus), mint a SATC-lányoké, azért tőlük „tanultam”, amit a randizásról tudni érdemes. 

Mind emlékszünk például arra a részre, amikor Carrie, Charlotte és Miranda Berger társaságában fejtegeti Miranda előző esti randijának lehetséges jövőjét, nem? Az esélylatolgatásba végül Bergert is bevonják. Ő aztán lerántja a leplet a legnagyobb titokról, és elmondja, hogy ha egy férfinak igazán tetszel, akkor nem udvariaskodik, nincsenek ellentétes üzenetek, nem fontos számára a másnap reggeli megbeszélés, csak te és a veled töltött idő. Na, ennél a jelenetnél én pont úgy meglepődtem, mint a kedvenc karakterem…!

Aztán eltelt húsz év, és újra az egyedülállók táborát erősítve először összetákoltam a szívemet, majd fogtam magam, a két évtizeddel ezelőtti ismereteimet, és belevetettem magamat az ismerkedésbe. Kiderült, hogy már semmi sem olyan, mint régen.

A hét (szerintem) legfontosabb randiszabály 2023-ban

Mára ugyanis mintha kötelező lenne első randi előtt tisztázni a státusz mellett a bankszámla-információkat, a szexuális érdeklődés minden létező elemét, illetve a rövid és hosszú távú célokat.

Ráadásul mindenki az igaz szerelmet, a nagy összeolvadást és a kompromisszummentes szabadságot keresi – lehetőség szerint egyetlen személyben.

Ezek alapján annyit mondanék: mostanra csak egy dolog biztos. Az, hogy régi szabályok már nem érvényesek, újak viszont még nincsenek, és talán már nem is lesznek. Van viszont néhány tapasztalat, amit az elmúlt hónapokban szereztem, és most veletek is megosztom őket.

1. Tudasd, hogy hova és kivel mész!

Ha te is azok közé tartozol, akik kedvük vagy szükségük szerint használják a randialkalmazásokat, mindig menj biztosra! A találka előtt készíts print screent a partnered adatairól, és küldd át az összes általad ismert fontos infót a legközelebbi barátnőidnek.

Név, fotó, telefonszám, lakcím, a randi helyszíne és a biztonsági bejelentkezés várható időpontja, ezeket mindig add meg, így a többiek tudni fogják, mit tegyenek, ha esetleg probléma merülne fel. (Persze ettől még nem feltétlenül leszel biztonságban, de a tudat, hogy mások vigyáznak rád, megnyugtat majd.)

2. Fontold meg, hogy elfogadod-e a meghívást!

A férfiak egy része ma is kötelezőnek tekinti a fizetést, mások azonban elvárják, hogy mint egyenrangú partner, te magad fizesd a fogyasztásodat. Sem az egyiken, sem a másikon nem érdemes megsértődni… És sose menj találkára pénztárca nélkül!

Egyébként ajánlom mindenki figyelmébe kedves idős nagymamám egykori tanácsát:

csak az első kávé van ingyen!  A többinek így vagy úgy, de mindig ára van.

Félreértés ne essék, a vacsora kifizetése nem jelenti, hogy bármivel is tartoznál a partnerednek, vagy bármit meg kellene tenned, amit nem akarsz! De lehet, hogy a másik fél épp nem figyelt, amikor a konszenzualitás fontosságáról magyarázott neki az édesanyukája, így jobb biztosra menni.

3. Emlékeztesd magad, hogy nem vagy HR-es*!

Nyilvánvaló, hogy mivel már nem vagy tinédzser, tudod, mi az, ami igazán fontos neked egy kapcsolatban. És mivel a felderítés legjobb módja a kérdezés, logikus, hogy szeretnél végigmenni a legfontosabb lehetséges ütközési pontokon.

Mégis lényeges, hogy emlékeztesd magad arra: egy randevú nem állásinterjú, és te sem örülnél, ha a bugyiméretedtől a teljes családi kórtörténetig mindenről számot kellene adnod egy helyes(nek látszó, egy kicsit mégis dinka) félidegennek.

(*Kivéve persze, ha az vagy. De a randin akkor sem a professzionális minőségedben vagy jelen. Csak mondom.)

4. Vedd észre a jeleket!

Előfordul, hogy annyira jól érezzed magadat valakinek a társaságában, hogy belső jelzéseidről egyszerűen nem veszel tudomást. Mit számít az az apróság? Majd kiderül, mit is jelent, hogy értette, mit akart valójában mondani – és a többi sületlenség, amivel magunkat vigasztaljuk, amikor igazán tetszik valaki.

A valóság azonban az, hogy ha jelez a belső riasztórendszer, egy pillanatra érdemes megállni. Lehet, hogy tényleg csak egy lényegtelen apróságot szúrtál ki, mert szörnyen szőrszálhasogató vagy. Meg az is, hogy ezerszám lobog a veszélyt jelző piros zászló, te meg nagy naivan azt hiszed, egy szülinapi buliból maradt vissza a zászlógirland.

Figyelj arra, mit üzen neked a pszichéd és a tested!

5. Húzd meg a határaidat!

A jó kislányok nem vitatkoznak, nem zavarnak sok vizet, vigyáznak a ruhájukra, szófogadók, és nem ellenkeznek, ettől lesznek kedves-okos-szép lányok. Ilyen és ehhez hasonló üzeneteket kaptál tucatszám naponta gyerekkorodban? Hát, annak már vége!

Helyette azonban itt vagy te, egy felnőtt, értékes, önismerettel és belső erővel rendelkező nő, akinek semmit sem kell megtennie, amit nem akar, de bármit megtehet, amire vágyik. 

A tizedik randin is mondhatsz nemet a szexre, és az első randin is bújhatsz ágyba. Viselhetsz oversize-darabokat és miniszoknyát, bakancsot vagy magas sarkút, vörös rúzst vagy csuklyát. Lehetsz bolti eladó vagy CEO, álmodozó vagy materialista. Bármikor, bármilyen helyzetben meghúzhatod a határaidat ott, ahol szeretnéd. Nem tartozol elszámolással senkinek. 

6. Ne diagnosztizálj!

Narcisztikus, szociopata, anyakomplexusos, kötődésképtelen, neurotikus, autisztikus, patológiás és más kifejezések, amik egy harmincas nő alapszókincsének gyakran használt részét képezik. Ami lássuk be, fura, hacsak titokban nem szerzett mindenki diplomát pszichológiából vagy pszichiátriából.

Ha te is hajlamos vagy arra, hogy első blikkre diagnosztizáld mások vélt vagy valós problémáit, elakadásait, akkor esetleg hagyd abba. Az élet nem rendelőintézet, az ismerkedés nem anyaggyűjtés!*

(* Kivéve, ha újságíró, pszichológus, pszichiáter, esetleg író vagy. De még ezekben is az esetekben is… legalább próbálj normálisnak tűnni!) 

7. Ne tűnj el!

A ghosting szimpla bunkóság. A felelősség elhárítása, a szembenézés és a lezárás lehetőségének megtagadása. 

Persze teljesen érthető, ha nem akarsz magyarázkodni, vagy magad sem érted, miért nem érdekel a srác, aki egyébként végig nagyon kedves és édes volt… De azért maradj elegáns és korrekt, különben a húsz évvel ezelőtt megszakított levélláncok átka duplán csap le rád – és az ember menjen mindig biztosra!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ SvetaZi

Z. Kocsis Blanka