Befektetés: miből? Hová? Hogyan? Meddig?

–

„»Diverzitásnak« tekinted-e magadat egyedül női portfóliómenedzserként, ha igen, mi a hatása?”

Valójában minden diverzitásnak tekinthető, ami újdonságot, eltérő látásmódot és különböző véleményt hoz egy csoportba. Voltak példák arra a megbeszéléseink során, amikor kiderült, hogy az a fajta nézőpont, ahonnan én közelítek egy problémát – egy megértendő részvény fő értékvezérlőit –, az eltér attól, ahogyan a többiek gondolkodnak. Másképp megfogalmazva, mást tekintettem fontos tényezőnek az adott cég jövőjét és potenciálját illetően. Ilyen példa volt, amikor a lengyel CCC cipőbolt jövőjéről vitatkoztunk a csapattal: az általános lengyel makroökonómiai helyzet megítélése mellett a szegényebb rétegek preferenciái és jövőbeli felzárkózása szerintem fontosabb kérdés. Nehéz megfogni, hogy egy ilyen példa vajon a női mivoltomból fakad-e, vagy egyszerűen csak a múltbeli tapasztalataimból. Ha választanom kellene, akkor azt mondanám, hogy

az én tapasztalásaim és látásmódom formálódása a kilencvenes évek Magyarországán kezdődött, amikor még erőteljesebb volt a lányos és fiús dolgok, érdeklődési körök elkülönítése.

Lehet, hogy éppen ezért vagyok fogékonyabb bizonyos iparágakat vagy cégeket illetően, és ezért lehet az, hogy a kollégáim kevésbé.

„Milyen szakot végeztél az egyetemen, mi a végzettséged elnevezése? Milyen tankönyvekből tanultál? Én is »fura« vagyok, szeretek ilyeneket olvasgatni, bár az én kedvenceim a törvények. Németországban élek, és most kezdek egy kétéves képzést itt mint könyvelő-bérszámfejtő, de szeretnék hobbi- (tehát csak magamnak) szinten a befektetésekkel foglalkozni, mert hiszem, hogy ez a jövő. Tudnál esetleg könyveket ajánlani a témában?”

A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem, úgy alakult, hogy több szakon is. A maximalista tanulós énem először a nemzetközi gazdálkodás alapszakra vezetett. Egyrészt tetszett, mert érdekes tantárgyak voltak, másrészt ide kellett akkoriban a legtöbb pont a felvételi eljárásban. Az első év folyamán azonban rájöttem, hogy a számolós énem nagyon unatkozik ezen a szakon, ezért felvettem mellé a pénzügy és számvitel alapszakot is, így lett teljes a kép. A két alapszak elvégzése után pénzügy mesterképzésre mentem, ezen belül pedig befektetéselemző szakirányra (ez lett a végzettségem neve is). Mellette egy kiegészítő mesterképzést is elvégeztem, aminek CEMS-program a neve, ennek keretén belül Barcelonában töltöttem egy szemesztert az ESADE Egyetemen. 

A tankönyveim közül a pénzügyszak bibliája a Bodie–Kane–Marcus szerzőhármas által írt Befektetések (Investments) című könyv volt. Vállalatértékelésből pedig az alapokat Damodaran tette le nekünk a Valuation című könyvével (magyarul A vállalatértékelés kézikönyve címet kapta). Emellett, ha érdekel a befektetések világa, akkor ajánlott olvasmányunk volt például Malkieltől a A Random Walk Down Wall Street, vagy a régi klasszikusok közül Peter Lynch könyvei is.

„Magyarországon kívülről – gondolok itt elsősorban a régió országaira, esetemben például Romániára – lehet-e befektetni nálatok?" 

Természetesen lehet! Alapvetően az online ügyfeleket a számlavezető bankon keresztül azonosítjuk be. Ha van magyar számlavezető bank, akkor ott már le vannak adva az okmányok, így nincs szükség nálunk személyes azonosításra. Ebben az esetben viszont csak erről a magyar bankszámláról lehet utalni a befektetni kívánt összeget. A másik lehetőség a személyes azonosítás az irodánkban. Amennyiben ezt az utat választják, akkor ezt követően bárhonnan lehet utalni.

Az adózás helyét is be tudjuk állítani, ez is saját választás kérdése. Ha van magyar adószám, akkor lehet itthon is adózni. Tavaly az egyik barátnőm, aki egyébként magyar és Thaiföldön él, befektetett nálunk, és a thai adózást is meg tudtuk neki oldani. 

„Mennyi a minimális befektethető összeg? Mennyibe kerül nekem a szolgáltatás? Mennyi idő alatt érhető el a befektetett összeg gyarapodása?”

A HOLD Alapkezelőnek többféle szolgáltatása van, – kockázatvállalási hajlandóság és több más tényező szerint – különböző típusú és igényű ügyfelek számára. Ezek közül kettő is olyan, amelyek esetében lényegében nem határozunk meg minimálisan befektethető összeget.

Természetesen észszerű keretek között, tehát száz forintot nem hiszem, hogy bárki befektetne, de, mondjuk, tízezer forintot már miért is ne?

Az egyik ilyen szolgáltatás az általunk kezelt befektetési alapok online megvásárlása a HOLD online felületén. Ebben az esetben egy ingyenes számlanyitás után lehet választani a befektetési alapok közül. A számla vezetésének nincs költsége, viszont magának a befektetési alapnak vannak költségei, amivel kapcsolatban részletes leírás a honlapon, minden befektetési alapunk profilján a dokumentumok menü alatt az előzetes költség- és díjkimutatásban található. Ezt az információt egyébként minden szolgáltatónak kötelessége közzétenni. A gyakorlatban a hozam, tehát az a százalékos mérték, amivel a számlán lévő befektetés gyarapszik, már tartalmazza ezeket a költségeket, tehát a hozamunkat már a költségek levonása után látjuk.

A másik ilyen szolgáltatás az interjú végén is említett HOLD Online vagyonkezelés (HOLD-os körökben, például a HOLD After Hours-podcastban, mi csak OVK-nak hívjuk). Erre részletesebben a következő kérdésnél kitérek.

„Olvastam a cikkben a HOLD Online vagyonkezelésről, ezt kinek ajánlanád?”

A vagyonkezelés során az ügyfél megtakarítására a vagyonkezelő hosszú távon vigyáz, azt menedzseli annak érdekében, hogy amikor később szükség van rá (jellemzően a nyugdíjas években, vagy nagyobb családi kiadások esetében), akkor az rendelkezésre álljon a befektetésből realizált hozamokkal megnövelve. Online formában ez egy nagyon felhasználóbarát szolgáltatás, ahol nincs minimum befektetési korlát.

A HOLD Online vagyonkezelést mindenkinek ajánljuk, aki úgy szeretné befektetni a megtakarításait, hogy ne kelljen azzal foglalkoznia, fejleményeket és árfolyamokat figyelnie.

Tehát a döntés terhe lekerül az ügyfél válláról, és a vagyonkezelő végzi el ezeket a feladatokat. Mi alakítjuk ki az optimális portfólió-összetételt, figyelembe véve az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és az aktuális piaci viszonyokat.

A gazdasági helyzet és a jó befektetési lehetőségek köre folyamatosan változik. Ennek figyelemmel kísérésére és elemzésére nagy csapat áll rendelkezésünkre, aminek a tagjai mindennap azért dolgoznak, hogy a lehető legjobb befektetéseket találják meg az ügyfelek számára.

A befektetések kiválasztása során jellemzően 3-5 éves időtávban gondolkodunk, így az online vagyonkezelésben befektetett összegek tekintetében is ezzel érdemes számolni. Amikor a megtakarításainkat szeretnénk biztonságban tudni, akkor ügyfélként is legalább ilyen időtávban kell gondolkodni.

„Tavaly év elején 8 millió forintot pénzügyi tanácsadónk ajánlatára a Metlife Manhattan nevű portfóliójába fektettünk, valamiféle biztosítási szerződés keretében (igazából már ennek a működésével, jelentőségével sem vagyok tisztában). A bemutatott várható hozamok helyett jelenleg az értéke kb. 7,3 millió forint. A tanácsadónk azt javasolja, hogy ne módosítsunk, hanem várjunk, mert ez hosszú távon jó lesz. Félek, hogy inkább eltűnik szép lassan – mit érdemes megnézni, ellenőrizni, honnan lehet információt szerezni, hogy értékelni tudjam a helyzetet? Elvileg a tanácsadó dolga lenne ez, de most itt van némi bizalomvesztés a részemről (ami lehet, hogy indokolatlan, de attól még van).”

Az életbiztosítási programok, és így a kérdésben megjelölt termék is, hosszú távú befektetési időhorizonttal kalkulálnak, emiatt vannak benne kockázatos építőkövek.

Így, ha bizonyos időközönként ellenőrizzük, hogy hogyan áll a befektetésünk, akkor könnyen előfordulhat, hogy csökken a befektetett összeg, azonban ettől nem kell megijedni.

A cél az, hogy hosszú távon működjön a befektetés, most pedig még csak szűk másfél éve dolgozik ez önöknek. Részvény- és kötvényindexek mozgása, a forint erősödése volatilitást okoz az ilyen típusú befektetéseknél.

Ha rákeres a termék nevére, akkor annak az adatlapján található egy mintaportfólió, ami a megcélzott összetételt tartalmazza. Ezekre az alkotóelemekre külön-külön is rá lehet keresni, és meg lehet nézni az árfolyama alakulását. Érdemes ezekre a mozgásokra rákérdezni a tanácsadónál. 

„Mi a különbség az önök tevékenysége, és a »tőzsdézés« között?”

A definíciók megszállottja vagyok, így ezzel indítom ezt a választ: a tőzsdézés pénzügyi termékekkel való kereskedést jelent különböző platformokon. Közös jellemző, hogy minden esetben mi magunk hozzuk a befektetési döntést, tehát veszünk és eladunk termékeket. Az én értelmezésemben és múltbeli tapasztalataim alapján még azt is hozzátenném, hogy a tőzsdézésnek van egy negatív árnyalata is, mégpedig az, hogy impulzív módon végezzük ezt a tevékenységet és nem elemezzük le teljes körűen a kockázatokat. Hozzám a befektetés megfogalmazás, mint tevékenység, sokkal közelebb áll, pedig a szó eredeti értelmében én is tőzsdézem, tehát kereskedem pénzügyi termékekkel.

A vagyonkezelés, amit a HOLD Alapkezelő nyújt, egy komplex szolgáltatás. Ennek keretében a ránk bízott összeget a legjobb tudásunk szerint befektetjük, elemezzük a piaci lehetőségeket, és kezeljük a kockázatokat is.

(Nagyon leegyszerűsítve: vagyonkezelési szolgáltatást nyújtunk és portfóliókezelési tevékenységet végzünk. Ezekről bővebben lehet olvasni a HOLD Lexikonban.)

„Olajba fektetni mennyire »boomer« dolog?” 

Biztos vagyok benne, hogy ez a téma sokak fejében megfordul. Egyrészt a kérdés értelmezhető úgy, hogy az olaj nem egy környezetbarát befektetés, és inkább valami fenntarthatóbbat kellene helyette keresni. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy az energiaátmenetben a következő 20-30 évben a fosszilis energiahordozókra még szükség lesz. Egyébként az olajcégek is elkezdtek egyre többet költeni az energiaátmenetre és a megújuló energiára. A teljes értékláncukból próbálják kiszorítani a károsanyag-kibocsátást, és sok nagy olajcégnek van már nettó zéró kibocsátási célja.

Másrészt értelmezhető úgy is ez a kérdés, hogy 

az olaj egy hagyományos befektetés, de ezzel ellentétben nagyon sok menő, „szexi” befektetési lehetőség is van. Ezt mindenkinek a saját stílusára és vérmérsékletére kell bízni.

„Milyen befektetési opciókat javasolsz egy 175 ezer euróval rendelkező házaspárnak, amelynek tagjait az alábbiak jellemeznek:
1) lusták a különböző adminisztrációs dolgokhoz;
2) terveznek lakást/házat/ingatlant venni a következő 1-2-3 évben;
3) de nem akarják minden megtakarításukat erre költeni;
4) szeretnék, hogy maradjon bármikor felhasználható »vésztartalék« a számlájukon.”

Az első dilemmát illetően bármilyen befektetés jó, amit nem kell aktívan menedzselni. Például, ha megvennék X. Y. cég részvényét, azt nehéz lenne csukott szemmel otthagyni, így ilyen esetben a legkedvezőbb egy befektetési alap vagy vagyonkezelési szolgáltatás, amikor egy szolgáltató leveszi a döntés és monitorozás terhét az ügyfél válláról, vagy pedig egy alacsony kockázatú befektetés, amit nyugodt szívvel a számlán lehet hagyni és nincs vele teendő (például államkötvény).

A második dilemma tovább szűkíti a kört, hiszen rövid időtávról van szó. Ekkor a cél egyrészt az, hogy a befektetett pénz lehetőleg ne veszítsen az értékéből, és még a vásárlóerejét is megőrizze, tehát legalább az infláció mértékével gyarapodjon. Másrészt fontos, hogy legyen könnyen és olcsón likvidálható (tehát pénzzé tehető), főleg, ha ingatlanvásárlás a cél, ebben az esetben a tervezhetőség miatt fontos, hogy mennyi pénzzel számolhatunk.

A harmadik és negyedik pont esetében a vésztartalék az ingatlanvásárlásos összeg kategóriájába esik, hiszen, ha erre szükség van, akkor annak tervezhető összegben és gyorsan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben ezeken felül is maradna a megtakarításból, akkor az befektethető kockázatosabb (ami tankönyv szerint elméletileg azt is jelenti, hogy hosszú távon átlagosan magasabb hozamú) befektetésbe (például vagyonkezelésen belül magasabb kockázatvállalás mellett összeállított portfólióba, vagy például egy részvénybefektetési alapba), ugyanis ebben az esetben hosszabb távú az időhorizontunk.

„41 éves vagyok, első körben havi kb. 200 ezer forintot tervezek félretenni nyugdíjcélra. A kérdésem, hogy mennyivel jobb, ha önkéntes nyugdíjkasszába fektetem a pénzem, mintha azt a pénzt állampapírba, esetleg HOLD online vagyonkezelésbe, vagy – ha összegyűlt a kezdőtőkének megfelelő összeg és a lakáshitelkamatok is valamelyest csökkentek addig – ingatlanba fektetem? Fiatalon átéltem a magánnyugdíjpénztárak államosítását, bár akkor sem értettem és most sem értem a részleteket (akkor még egyetemre jártam, nem voltam érintett). Mindenesetre van bennem egy bizalmatlanság a magyar állammal szemben. Felmerült bennem, hogy valamilyen digitális nomádoknak kitalált életbiztosítást kötnék inkább, ami nincs országhatárhoz kötve… Nagyon sok a választási lehetőség és hosszú távra szól az elköteleződés, ezért hálásan olvasnám szakértői véleményedet a témában.”

„Léteznek-e nagyon hosszú távú, mondjuk, 20 vagy annál több évre lekötött befektetések? Például én most 43 éves vagyok, és szeretnék valamit kamatos kamattal, olyat, amire havonta tudnék pénzt befizetni, mert állami nyugdíjra nem igazán számítok. Van esélyem erre? Amit majd akkor szeretnék kivenni, ha elérem a nyugdíjas kort.”

Mivel ezek hasonló kérdések, egyben válaszolok rájuk. Nagyon köszönöm ezeket a felvetéseket, ezzel a dilemmával, különböző nagyságrendben, biztosan sokan küszködnek.

Ez a fajta előre gondolkodás rendkívül fontos, pont ez az életkor, a negyvenes éveink, az, amikor már komolyan el kell kezdeni gondolkodni azon, hogy miből élünk meg nyugdíjas korunkban.

Az önkéntes nyugdíjkassza előnye Magyarországon az éves maximum 150 ezer forintos adókedvezmény, amelyet évi 750 ezer forint utalással érhetünk el. Ez kapásból már 20 százalékos hozam, ami nagyon jónak számít. Ezt az összeget a nyugdíjpénztár kezelője különböző termékekbe, általában befektetési alapokba fekteti. Ezeknek a befektetési alapoknak a kezelőjéről (ha a nyugdíjpénztár ezt nem házon belül csinálja) meg lehet kérdezni a tanácsadót. Véleményem szerint érdemes ennek utánanézni, amilyen mélyen lehet, ugyanis ha itt nem jó a teljesítmény, hiába kapunk 20 százalék adó-visszatérítést, maga a befektetés nem biztos, hogy jól fog mellette hozni. Ha van lehetőség válogatni, akkor tegyük meg.

Az ingatlanpiac itthon eléggé csúcson van, látszik is, hogy az árak már nehezen tudnak emelkedni (miközben az infláció továbbra is magas, tehát reálértelemben, az inflációt kiszűrve már ingatlanár-csökkenésről beszélünk).

Fontos ökölszabály, hogy amikor a nyugdíjas évekig még sok idő van hátra, akkor érdemes a megtakarítások nagy részét kockázatosabb termékekbe fektetni (például részvényekbe, olyan befektetési alapokba, amelyek nagyobb arányban tartanak részvényeket), és kevesebbet az alacsony kockázatú kötvényekben tartani.

Ahogy telik az idő és közeleg a nyugdíj, úgy érdemes ezeket az arányokat minél inkább eltolni az alacsonyabb kockázatú befektetések irányába (tehát több kötvényt tartani).

Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy hosszú távra (akár évtizedekre) befektessünk. Az előzőeket szem előtt tartva egy befektetési alap, vagy akár az online vagyonkezelés is jó választás. Mindkét esetben lehetséges akár havi szinten pénzt befizetni és befektetni. Amit érdemes még szem előtt tartani az az, hogy a befektetések hozamára általában adót kell fizetni (kivételt képeznek a 2019. június 1. után kibocsátott állampapírok). Amennyiben viszont a befektetéseket úgynevezett tartós befektetési számlán (röviden tbsz) helyezzük el, úgy, ha öt évig nem nyúlunk a befektetéshez, akkor mentesülünk az adófizetési kötelezettség alól. Tbsz-számlát nagyon egyszerűen lehet nyitni a befektetési szolgáltatóknál (nálunk is).

„A külföldi befektetések adózása hogy működik? Ha jól tudom, hogy a magyar kifizetők elküldik a NAV számára a szükséges információt az adóbevallás elkészítéséhez, külföldi szolgáltatónak azonban értelemszerűen nincs ilyen kötelezettsége, így jön az önbevallás. Konkrétan arra az esetre gondolok, ha van egy online fiókod, és ott van valamennyi éves forgalmad, akkor ezeket hogyan kell bevallani? Az egyes eszközök (részvény, nyersanyag, kriptovaluta stb.) adóterhei eltérnek? Tegyük fel, hogy az ember nem ért hozzá, hogy mit melyik sorba kell írni, akkor legcélszerűbb keresni egy könyvelőt vagy adószakértőt? Olvastam, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Ez azt jelenti, hogy mindkét országban levonják az illető adókat, és végső soron nem fogja megérni például amerikai részvényt vásárolni?”

Valóban így van, ebben az esetben az adóbevallás során egyesével kell számba venni az összes tranzakciót és az azokon realizált nyereségeket és veszteségeket külön-külön. Ha sokszor történik kereskedés, akkor ez egy sok munkaórát igénylő folyamat. Ezeket a tételeket az ellenőrzött tőkepiaci műveletek kategóriában kell feltüntetni. Ha Magyarországon adózunk, akkor az árfolyamnyereségre 15 százalék adót kell fizetnünk (egyébként, ha veszteséget realizálunk egy befektetésen, akkor az szembe állítható a nyereséggel, így lehetőség van úgynevezett adókiegyenlítésre).

Az osztalékjövedelem esetében számítanak a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények. Ha már eleve úgy kapjuk meg a számlánkra az osztalékot, hogy abból a forrásországban levonták már az adót, és létezik a két ország között ilyen egyezmény, akkor itthon nem kell már erre adót fizetni/kevesebbet kell fizetni. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban még mindig nem tudni biztosat, különböző állásfoglalásokkal lehet találkozni, így ebben az esetben még várnunk kell. Ha egy rossz szcenárió teljesül, akkor valóban az lesz a helyzet, hogy nagyon magas lesz az amerikai részvényekre kapott osztalék adója.

Ezek csak az alapelvek, szóval igazán pontos tájékoztatást csak adószakértő tud adni.

Fotó: Chripkó Lili / WMN

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

WMN szerkesztőség