A teljes gázai lakosság éhezik. 2,1 millió ember.

Próbálom felfogni ezt a számot, de képtelen vagyok. Egy videót nézek, amiben a helyszínről közvetítő újságírók sós vizet isznak, azért, hogy legyen valamennyi energiájuk. Aztán látok egy képet egy, a végletekig alultáplált fiúról, aki éhen halt. Azt gondolom, hogy 4-5 éves lehetett. Aztán elolvasom a szöveget a kép alatt, és egyszerűen nem vagyok képes elhinni, amit olvasok: 14 éves volt. Ez az icipici gyerektest, olyan vékony karokkal és lábakkal, mint egy fa legvékonyabb ágacskái, akinek az összes bordája kilátszik és olyan soványnak tűnik a dereka, mint az öklöm. Egy 14 éves fiúé volt. Soha az életemben nem láttam még ilyen apró, alultáplált kamaszt. Az, hogy csont és bőr, nem írja le, amit látok. Zihálok, ég a szemem és a torkom, elfogy a levegő. Gulyás Dorina vendégcikke.
–
Valaki biztosan azt mondja, hogy máshol is éheznek a világban, tragikus, de hát mit lehet tenni. Egyrészt nem gondolom, hogy egy ilyen tényt egy vállrándítással el lehet intézni, másrészt szeretném tisztázni, hogy ami Gázában történik, nem egy természeti katasztrófa által előidézett éhínség, hanem ember által okozott tömeges éhezés.
A civil lakosság éheztetése zajlik katonai célból, ami több nemzetközi egyezmény szerint is háborús bűncselekménynek számít.
2025. március 2-tól az izraeli kormány teljes blokádot vetett ki Gázára, amely 80 napig tartott, ez alatt az idő alatt sem étel, sem víz, üzemanyag, orvosi eszközök nem jutottak be. Ez alatt a lakosság 75%-a az élelmezési válság legsúlyosabb fokozataiba sodródott – olyan mértékű élelmiszerhiány és alultápláltság sújtja őket, amit az Integrált Élelmezésbiztonsági Skála (IPC) ’vészhelyzet’ és ’katasztrófa’ szinten tart nyilván, amik a skála két legmagasabb szintjei. 2025. május 19-én részben feloldották a blokádot, ám kizárólag az ENSZ kamionjait engedik be a segélyszállítmányokkal, és átlagosan csupán napi 28-at, szemben a háború előtti 500 kamionnal.
Májusig több mint 400 élelmiszer-elosztópont volt a Gázai övezetben, ahol a lakosság biztonságos körülmények között juthatott élelemhez. Az izraeli kormány ezeket bezárta, azzal indokolva a döntést, hogy a Hamasz eltérítette a segélyeket – erre vonatkozóan azonban egyelőre semmilyen bizonyíték nincs. Május 26. óta mindössze négy katonailag őrzött segélypont létezik, amelyeket a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) felügyel.
A GHF egy átláthatatlanul működő, az izraeli és amerikai kormány által támogatott magánszervezet, amely nem képes fedezni a teljes lakosság szükségleteit, és amelynek legitimitását számos nemzetközi szervezet (köztük az Amnesty International, Orvosok Határok Nélkül és a Oxfam) elutasította. Ez az újonnan alapított szervezet nem rendelkezik kellő tapasztalatokkal a konfliktuszónákban történő segélyosztásban, és humanitárius munkatársak helyett katonákat és amerikai zsoldosokat alkalmaz.
A Guardian cikke beszámol arról, hogy a GHF elosztópontjai ún. „evakuációs zónákban” lettek felállítva, vagyis olyan területeken, amiket a palesztin lakosságnak korábban el kellett hagynia, az izraeli kormány felszólítására. Ahhoz, hogy ide eljussanak, militarizált övezeteken kell végighaladniuk, teljesen szétbombázott utakon, gyakran az éjszaka közepén.
A segélypontok körbezárt területeken vannak, teljesen random időpontokban tartják az ételosztást, és csupán 8-10 percig tartanak nyitva: több ezer embernek ennyi idő alatt kell élelmiszerhez jutnia.
Ráadásul csupán egyetlen be- és kijárat van. Volt, aki úgy írta le, hogy olyan, mintha a hatalmas tömeget „állatokként terelnék be egy kerítéssel körbezárt karámba”, ahol elindul a visszaszámlálás. Mindenki pánikszerű rohamban igyekszik élelemhez jutni – el tudjuk képzelni ezt a leírhatatlanul méltatlan, megalázó, embertelen helyzetet, ahol kiéhezett tömegek versenyt futnak az ételért?
A dobozok a zóna közepére vannak ledobva, az emberek törmelékeken, huzalokon botladoznak, sokan elesnek, tapossák egymást, majd amikor lejárt a 8-10 perc, a katonák távozásra szólítanak fel és azonnal lőni kezdenek. Tankokból, helikopterekből, drónokról és kézi fegyverrel lőnek ártatlan civilekre, akiknek egyetlen bűne, hogy élelemhez próbálnak jutni. Ám az Orvosok Határok nélkül beszámolója szerint a helyzet még ennél is drámaibb: „ha az emberek túl korán érkeznek és megközelítik az ellenőrzőpontokat, lelövik őket. Ha időben érkeznek, de túl sokan vannak, és átmásznak a kerítésen, lelövik őket. Ha pedig késve érkeznek, akkor nem is szabadna ott lenniük, mivel ez egy »evakuációs zóna« – így őket is lelövik.”
Az ENSZ hivatalos adatai szerint 2025. július 13-ig 875 palesztint öltek meg, miközben élelemhez próbáltak jutni, ebből 201 embert az elosztópontokhoz vezető utakon lőttek le, a többieket a segélypontoknál.
Az utóbbi pár hétben a helyzet még tragikusabbra fordult, hiszen mára teljesen kifogytak a készletek Gázában. Szó szerint nincs több étel.
Ráadásul az izraeli kormány azt is megtiltotta a gázai palesztinoknak, hogy halásszanak, így az utolsó élelmiszerforrásuktól is megfosztották őket. Gázaváros önkormányzata pedig hétfőn bejelentette, hogy a város északi részén található fő tengervíz-sótalanító telep az üzemanyaghiány miatt teljesen leállt. A leállás következtében a város lakóinak döntő része gyakorlatilag ivóvíz nélkül maradt, de a súlyos vízhiány az egész Gázai övezetet érinti.
A Nasszer kórházban dolgozó egyik önkéntes sebész, dr. Nick Maynard egészen döbbenetes dolgokról tudósít a Guardiennek írt cikkében, illetve a Democracy Now-nak adott interjúban. Elmeséli, hogy a GHF segélyosztó-pontjairól özönlenek a traumás sérültek Gáza sürgősségi osztályaira, köztük sok 11-16 éves kamaszfiú, akik ételt próbáltak szerezni a családjuknak. Munkatársai egy aggasztó mintázatra figyeltek fel: a lövések okozta sérülések gyakran ugyanazokat a testtájakat érintik egy adott napon – egyik nap fej- és nyaksérüléssel kerülnek be páciensek, másnap mellkasi találatokkal, egy következő napon olyan betegeket visznek be, akiket a nemi szervükön lőttek meg – mintha a katonák valami beteges játékot játszanának.
A gyermekgyógyászati és újszülött osztályon dolgozva azt is elmondja: „az alultápláltság legszörnyűbb példáit láttam, amikről nem is gondoltam volna, hogy léteznek a világon. 7 hónapos csecsemők, akik újszülötteknek tűntek.” A felnőtt páciensek pedig, akiket lőtt sebekkel műtött, nem a sérüléseikbe haltak bele, hanem az éhezés következtében. „Annyira alultápláltak, hogy a szöveteik nem gyógyulnak, az immunrendszerük legyengült és egyszerűen összeomlik, ami szörnyű fertőzéseket okoz a testükben és ebbe sokuk belehal” – folytatja, és arról is beszámol, hogy egyszerűen nincs semmiféle táplálék a kórházban, amit a pácienseknek tudnának adni.
Csecsemőtápszerük sincs, így a babáknak cukros vizet adnak, aminek természetesen semmi tápanyagértéke nincs. Amikor az egyik külföldi kollégája megpróbált tápszert becsempészni Gázába, az izraeli hatóságok elkobozták. Azt is elmondja, hogy az egészségügyi dolgozók is éheznek, van olyan, aki 30 kilót fogyott tavaly óta.
Több humanitárius szervezet ugyanerről tájékoztat: a helyszínen dolgozó munkatársaik a lakossághoz hasonlóan nem jutnak élelemhez, és kétségbeesésükben ők is a GHF csekély élelmiszert kínáló, kegyetlen elosztópontjaihoz mennek, ahonnan gyakran üres kézzel távoznak; sokukat pedig megölték.
A WHO vezetője is felhívja a figyelmet arra, hogy a gázai civilek éheztetése szándékos, és a segélyek blokádjával idézi elő az izraeli kormány. Mindeközben több mint száz szervezet (többek között az Orvosok Határok Nélkül, az Oxfam International és az Amnesty International) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólítják Izraelt, hogy oldja fel a blokádot és engedje be a humanitárius segélyszállítmányokat. „Gáza közvetlen közelében, raktárakban – sőt, még magában Gázában is – több tonnányi élelem, tiszta víz, orvosi felszerelés, menedékhez szükséges eszközök és üzemanyag hever érintetlenül, miközben a humanitárius szervezeteket megakadályozzák ezekhez való hozzáférésben és az elosztásukban” – írták a szervezetek. „Az izraeli kormány korlátozásai, késedelmei, valamint a teljes ostrom alatti káosz szétesést, éhínséget és halált okoztak.”
A nyilatkozat idézett egy gázai segélymunkást, aki úgy fogalmazott:
„A gyerekek azt mondják a szüleiknek, hogy a mennyországba akarnak menni, mert ott legalább van étel.”
Kiállni a palesztinok legalapvetőbb emberi jogaiért nem politikai állásfoglalást jelent, hanem azt, hogy emberek maradunk. Nincs olyan gyermek, aki megérdemli, hogy éheztessék. Olyan felnőtt sem. Senki. Mindenkinek joga van az élethez.
2025. július 21-én hétfőn jelent meg az a nyilatkozat az Egyesült Királyság kormányának honlapján, amelyben Kanadával, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal kiegészülve európai országok követelik a vérontás befejezését. Az aláíró országokat képviselő külügyminiszterek szerint „a gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el”, és elítélték „a legalapvetőbb szükségleteik (víz és élelmiszer) kielégítésére törekvő civilek, köztük gyermekek embertelen megölését”. Arra is felhívják a figyelmet, hogy „az izraeli kormány segélyszállítási modellje veszélyes, táplálja az instabilitást és megfosztja a gázaiakat az emberi méltóságtól”.
Csehország, Szlovákia, Németország és Magyarország nem írta alá a dokumentumot. Mint ismeretes, 2025 áprilisában a magyar kormány fogadta Izrael miniszterelnökét, a népirtással és háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Netanjahut, valamint bejelentette, hogy kilép a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságból. Ez a lépés emberi jogi szervezetek szerint alááshatja a globális felelősségre vonást, és veszélyes precedenst teremthet. A kormány tiltja továbbá a palesztin civilekkel való szolidaritást kifejező tüntetéseket, és nemrégiben akkor is hallgatott, amikor a gázai övezet egyetlen katolikus templomát bombázták – írta meg a Népszava.
Ezentúl pedig vajon milyen következményei lesznek annak, ha a nemzetközi jog teljesen erodálódik? Morális kötelességünk, hogy ez ellen kiálljunk.
Civilként a palesztinok jogaiért való kiállásnak többféle formája van
- Szólalj fel, indíts párbeszédet arról, hogy mi zajlik Gázában
- Támogasd anyagilag a helyszínen segítséget nyújtó humanitárius szervezeteket
- Vonulj az utcára (sajnos Magyarországon a palesztin civilekkel szolidaritást vállaló tüntetéseket betiltották, de a Pride példáján látjuk, hogy mindig lehet kiskapukat találni)
- Bojkottáld azokat a cégeket, amik támogatják, vagy akár aktívan profitálnak a palesztinok ellen elkövetett bűncselekményekből
- Helyezz nyomást a politikusokra
- Írj alá a fegyverszünetet sürgető petíciókat
Amikor az emberi történelem legsötétebb szégyenfoltjairól, vagyis különböző népirtásokról olvastam, mindig az a kérdés feszített belülről, hogy vajon ezt hogyan nézhette végig a csendes többség. Hogyhogy nem követtek el minden tőlük telhetőt azért, hogy ezeket a borzalmakat megállítsák. Ha meg akarjuk őrizni azt, ami a kollektív emberségünkből még maradt, ne fordítsuk el a fejünket. Ha a szemünk előtt követhetnek el népirtást, és mi nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt annak megakadályozására, az korunk egyik legnagyobb erkölcsi katasztrófája lehet.
Gulyás Dorina
Kiemelt kép forrása: Getty Images/ Anadolu/ Contributor