Guruló álmok nyomában – Így lett Müller Kinga a magyar lakóautó-építés úttörője

–

„Gyerekkoromban még nem tudtam, hogy milyen hivatást szeretnék majd választani, csupán azt, hogy szeretek alkotni, kreatívnak lenni. A rajzolás mellett a reál tantárgyak is nagyon érdekeltek. Emlékszem, az egyetemi felvételi előtt néhány héttel találtam rá arra a szakra, ami mindent egyesített. Így lettem ipari formatervező mérnök, majd a faipari mérnök szakot is elvégeztem. Több mint 10 éven át bútortervezőként tevékenykedtem, ez indított el a vállalkozásom felé vezető úton” – kezdi Müller Kinga, aki már a karrierje elején tudta, hogy egyszer vállalkozó szeretne lenni, de az igazán testhezálló témát egy norvégiai önkéntes kaland során lelte meg.

A zsákutca adta az ötletet

Kinga egyirányú repülőjeggyel érkezett Norvégiába. Nagy álma volt, hogy egyszer felkapja a hátizsákot és nyakába vegye a világot. Úgy, hogy fogalma se legyen, pontosan hová fog megérkezni és meddig marad. Korábban még nem töltött hosszabb időt külföldön, de olyannyira elhatalmasodott rajta ez a vágy, hogy felmondott a munkahelyén, és nekilátott egy önkéntes munkalehetőség megszervezésének. Egy vendégház felújítási projektjébe csöppent bele – nem is találhatott volna ennél jobban hozzá illő feladatot.

Három hónapot töltött a vendégházban, ami egy sziget zsákutcájának legutolsó épülete volt. Rengeteget kirándult – kihozta, amit csak lehetett a világtól elzárt, gyönyörű helyen töltött időből. A lépésről lépésre szépülő házból rálátott egy térre, ahol folyton-folyvást lakóautósok bukkantak fel.

Hazahúzta a szíve, de új céljai lettek

„Ekkoriban láttam egy inspiráló videót, amiben egy pár saját kezűleg épített lakóautót. Nagyon megtetszett a művük, és egy pillanat alatt eldöntöttem, én is szeretnék egy ilyet.

Ráeszméltem, hogy egy ilyen autóban meg lehetne élni a természet közelségét. Kitaláltam, hogy egy tavasztól őszig tartó szezont még ledolgozom Norvégiában (ahol önkénteskedtem, ott munkaajánlatot is kaptam), hogy félretegyek a furgonra, ami a lakóautóm alapját fogja képezni. Bár az ottlétem teljesen nyitott volt időben, sok minden hiányzott itthonról – leginkább a családom, a barátaim –, és egy kibontakozó szerelem szintén hazahívott” – idézi fel Kinga, aki Norvégiát a világ egyik leggyönyörűbb országának tartja, de úgy érezte, itthon van dolga. Annak ellenére, hogy élete eddigi legnagyobb kalandja és inspirációs forrása volt ez az út. A gondolkodásmódját is megváltoztatta a norvég emberek és a táj sokfélesége: sokkal nyitottabbá és befogadóbbá vált arra, mi mindent adhat az élet.

Egy kis sufniból profi műhely

„Az, hogy egyetlen hátizsákkal, egyirányú jeggyel nekiindultam Norvégiának, segít elhinni, hogy képes vagyok tenni azért, amit igazán szeretnék. Nem az a célom, hogy nonstop utazzak, de ezután is szeretnék sokat látni a világból, a norvégiai élményeim pedig a mai napig motiválnak a vállalkozásomban és a magánéletemben is” – mondja Kinga, aki hazaérkezése után nem sokkal megvette a furgonját, és eleinte egy barátja kertjében, hétvégenként tervezgették és kezdték el beépíteni a kocsit akkori társával.

Ezután vidékre költözött, ahol a meglévő sufniból alakította ki első lakóautó-műhelyét. Az elszántság és az új fejezet izgalmai is motiválták, és munka mellett minden szabadidejében a lakóautóval foglalkozott. Aztán néhány asztalossal kibéreltek együtt egy műhelyt Budapesten, és a lakóautóba tervezett egyedi bútorok profi gépek segítségével már itt készültek el.

Szenvedélyből vállalkozás

„2022-ben sok minden történt egyszerre: elkészült az autóm és a témáról előadást tartottam egy utazós közösség rendezvényén, a Járatlan Utakon Fesztiválon. Hatalmas érdeklődés követte az eseményt: sokan megkerestek tanácsokért, vagy azért, hogy segítsek az építésben, fejlesztésben. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy tovább szeretnék ezzel foglalkozni. Így lett a szerelemprojektből vállalkozás” – meséli Kinga, akit 2023-ban már egy komplett lakóautó építésével is megbíztak.

Időközben az asztalosokkal közös műhely megszűnt, és sokáig kellett keresgélnie, mire megtalálta a sajátját. Áttörést jelentett, hogy a Dunakanyarba költözött, és az új otthonától 10 kilométerre rábukkant az új bérleményre. Ha bepillantunk a műhelybe, főként asztalos szerszámokat, faanyagokat, valamint lakóautós eszközöket és berendezéseket látunk, de víz-, gázrendszer- és elektromos hálózat kiépítéséhez szükséges alkatrészek is megtalálhatók.

Mindig is megoldóember volt

Vajon találkozik-e Kinga olyan visszajelzésekkel, sztereotip gondolatokkal, hogy a lakóautó-építés nem egészen „nőies” hivatás? „Eddig kevésszer kaptam efféle megjegyzést. A legemlékezetesebb talán az volt, amikor az unokaöcsémnek készítettem Montessori fellépőt (ez egy kisgyerekeknek tervezett, biztonságos emelvény vagy lépcsőszerű állvány, amely segíti őket abban, hogy önállóan elérjék a magasabb helyeket, például a konyhapultot vagy a mosdókagylót – a szerk.), és egy bácsi besétált a műhelybe.

Azt kérdezte: »Egy nő építi ezt? Hogyhogy?« Röviden elmeséltem neki a történetemet, és azt, hogy faipari mérnök a végzettségem, ezután nem volt több megjegyzése.”

Kinga mindig is megoldóember volt. Az élet proaktivitásra tanította, és arra, hogy ne mástól várja a megfejtéseket. Azóta is, amit a fizikai határai engednek, azt kreatívan, egyedül is véghez viszi.

A lakóautó-tervezést pedig azért szereti, mert egy ilyen projekt legfőképp az emberről szól: mindig az ő igényeikre figyelve tervezi meg a tereket, a legapróbb részletekig.

Az első ecsetvonások

„Még mielőtt beszereznénk egy furgont, a lakóautó-építés legelső lépése, hogy leszögezzük, pontosan mire is szeretnénk használni. Hová és hányan szeretnénk vele utazni, mennyi időt töltenénk benne, mennyien szeretnénk benne aludni, mi a viszonyrendszer köztünk, és milyen alapvető funkciókat kell még betöltenie az autónak? Ez alapján ki lehet találni az esztétikai és a működésbeli részleteket” – mondja Kinga, aki leginkább azt a folyamatot élvezi, ahogy kirajzolódik egy lakóautó belső tere és a benne használt (leginkább fa) alapanyagok.

„A furgon lényegében egy mini tér, amiből úgy lesz szuper utazóotthon, ha minden milliméterét optimálisan használjuk ki. Ez sokféle szaktudást igényel, ezért csapatban látom ideálisnak az építést, amelyben mindenkinek megvannak a maga erősségei” – teszi hozzá. Jelenleg a harmadik teljes lakóautó-építési projektnél tart, további fejlesztési, bővítési, technikai aktualizálási megbízásokkal a háta mögött.

„A legelső autót, amit építettem, kiadom, tehát az is ki tudja próbálni a lakóautózást, akinek nincs sajátja. Emlékszem, legelőször kölcsönautóval vágtam bele ebbe a kalandba, és immár negyedik éve én is megosztom a sajátomat másokkal. Izgalmasnak és fontosnak tartom, hogy ne csak a kezeink között szorongassuk azokat a tárgyakat, amikkel rendelkezünk. Osszuk meg azokat másokkal is, ha van egy jó cél, amit a megosztás szolgálhat!”

Türelem és önreflexió

Kinga tavaly közel 50 napot aludt a lakóautójában, és ennek egy részét szóló utazásokkal töltötte, általában közelebbi úti célokkal, hosszabb-rövidebb kiruccanásokkal. A lakóautózás remek spontaneitás-élénkítő: ha olyan feladatokat lát a naptárában, amik nem kötik egy adott lokációhoz, indulhat is a kaland! Ezekről az utakról és a vállalkozói lét hullámvasútjáról az Instagram-közösségének is rendszeresen beszámol.

„Szerintem még mindig nem beszélünk eleget arról, hogy a vállalkozás egyben önismereti út is, ami sok türelmet és folyamatos önreflexiót igényelhet. Úgy érzem, van egy belülről jövő, nagyon erős célom, hogy felvirágoztassam a vállalkozásomat, és egy tudatosság, hogy ebben egyesítsem azokat a dolgokat, amiket szeretek, és amikkel másoknak is értéket tudok adni. Olykor elbizonytalanodom, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt megálmodtam, de utána megnézem, mit tudnék másképp csinálni. Fontos, hogy ne csak átlépjek a kudarcokon, hanem tanuljak is belőlük.”

Dinamikusan növekvő lakóautós közösség

Ezt a belülről jövő energiát Kinga egy lakóautós közösség alapításához is bevetette 2022-ben. A fő motivációt az adta, hogy amikor belefogott az építésbe, sehol sem talált magyar nyelvű információt a témában, itthon nem igazán lehetett senkitől sem kérdezni, és az utánajárás sok időt elvitt. Rájött, hogy szuper lenne, ha tudnának egymásnak segíteni azok, akiknek ugyanez a céljuk. Míg a legelső rendezvényen nagyjából 30 résztvevő volt, mára 150 fősre duzzadt a találkozók létszáma. Tudást és ötleteket cserélnek, a közös érdeklődési kör igazi közösséggé kovácsolja őket.

„Évente négyszer találkozunk, három napot töltünk együtt mindig más helyszínen, együtt fedezzük fel az országot. Egymás lakóautóit nézegetve ötleteket cserélünk, tippeket osztunk meg, és a közösség tagjaitól mindenki választ kaphat a kérdéseire. Úgy látom, itthon is egyre népszerűbb a lakóautózás. A közösségimédia-oldalaimon is sokan írnak nekem, hogy ők is hasonló autóról álmodoznak. Sokan a helyfüggetlen munkakörükhöz választanának utazó életmódot, sőt az is egyre gyakoribb, hogy egy gap yeart töltenek el külföldön, lakóautóban a fiatalok.”

WMN szerkesztőség