–

Még hosszú út vár a kísérletre

„Emberen hasonló folyamatot elvégezni nagyobb feladat, mint egéren” – mondta George Daley, majd hozzátette: „Még mindig nem értünk eleget az emberi gametogenezis (az ivarsejtek képződése az élőlényekben) biológiájából ahhoz, hogy Hajasi egereken elért eredményeit embereken reprodukáljuk.”

Hajasi a londoni Crick Intézetben tartott emberi génszerkesztési csúcstalálkozón arról számolt be, hogy a kutatás még nagyon korai stádiumban van, a petesejtek rossz minőségűek, és a technika ebben a szakaszban semmiképpen sem alkalmazható biztonságosan embereken.

A BBC Newsnak azonban úgy nyilatkozott, hogy mindazt, ami jelenleg probléma a folyamatban, tíz éven belül megoldhatónak látja, és szeretné, ha idővel ez a termékenységi kezelés férfi és női, valamint azonos nemű párok számára is elérhetővé válna – természetesen, csak ha az eljárás már biztonságosan alkalmazható.

„Ha az emberek akarják, és ha a társadalom elfogadja az ilyen technológiát, akkor igen, támogatom” – jelentette ki.

Bőrsejtből őssejt, aztán petesejt

Az eljárás során először egy hímnemű egér bőrsejtjét alakítják őssejtté – olyan sejtté, amely képes más típusú sejtekké alakulni. Mivel a sejtek hímivarúak, eredetileg XY-kromoszómáik vannak, azonban Hajasi professzor csapata a beavatkozás során törli az Y-kromoszómát, lemásolja az X-kromoszómát, majd a két X-et gyakorlatilag összeragasztja. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy az őssejtet petesejtté programozzák át.

Az eljárást így a meddő párok megsegítésére lehetne használni olyan esetekben, amikor a nőknek nem termelődik petesejtjük. A professzor hangsúlyozta azonban, hogy ez még messze van attól, hogy termékenységi kezelésként elérhetővé váljon. 

Hajasi professzor azt is elmondta, hogy nem támogatná, hogy egy férfi a saját spermájával és egy saját sejtjeiből mesterségesen létrehozott petesejttel hozzon létre gyereket. „Bár technikailag ez lehetséges lenne, nem vagyok benne biztos, hogy ebben a szakaszban biztonságos vagy elfogadható a társadalom számára.”

Amander Clark professzor, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem őssejtkutatója szerint az LBGTQ+-közösséget is be kellene vonni a technológia reprodukciós célú alkalmazásába. „Az LMBTQ+-közösségnek egyedi igényei vannak a családalapítással kapcsolatban. A jövőben lehetségessé válhat az azonos nemű párok reprodukciója a jelenlegi kutatások alapján, egyelőre azonban ez a technológia nem áll készen emberi használatra, a biztonság és a hatékonyság nem bizonyított, és nem világos, hogy mennyi időbe telik, amíg a technológia eljut erre a szintre” – mondta Clark.

Kulturális különbségek

Alta Charo, a Wisconsin Maddison Egyetem jogászprofesszora szerint a különböző kultúráknak eltérő nézeteik lennének arról, hogy használják-e a technológiát, ha az egyszer elérhetővé válik.

„Egyes közösségekben feltétlenül szükségesnek tartják, hogy genetikai szinten is kapcsolódjanak a gyerekeikhez. Ilyen esetekben felmerülhet a kérdés, hogy élhetnek-e ezzel a lehetőséggel.

Más csoportok számára azonban ez közel sem olyan fontos, és a gyerek örökbefogadása teljesen elfogadható, hiszen számukra a család inkább a személyes kapcsolatról szól, és kevésbé a biológiai kapcsolatról.” 

Egy SNI-s gyerekkel minden nap háború az élet, de nem miatta

WMN Life – 2023. március 9. – ZKB

Haoji Vang (Haoyi Wang) professzor, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa úgy véli, még nagyon hosszú út áll előttünk, mire a technológia klinikai alkalmazása egyáltalán szóba jöhet. „A tudósok soha nem mondják, hogy soha, és mivel elvileg egereken már sikerült, így természetesen működhet az eljárás embereken is. Azonban sok a nehézség, és nem tudnám megjósolni, hány év múlva sikerülhet leküzdeni őket.”

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Olena Kurashova

Mózes Zsófi