Mitől kíváncsi a világ 15 év után is a Kardashian-Jenner klánra?
Mindenki tudja, ki az a Kim Kardashian, az is, aki egy részt sem látott a műsorából
Támogatott tartalom
Tizenöt éve élnek, szeretnek, gyűlölnek, válnak, szülnek, cseperednek, vállalkoznak a szemünk előtt. Nem lehet nem látni őket. Nem lehet nem tudni róluk. És nem lehet nem hatásuk alá kerülni – legalább valamennyire. (Itt jegyzem meg, aki most élénken tiltakozik, kikéri magának és a fejét rázza… az már a hatás maga.) 2007 óta puszta létükkel és működésükkel átírták a tévétörténelmet, példátlan jelenlétükkel pedig jelenidőben is írják a közösségi média történelmét. De vajon hogyan válhatott a Kardashian-Jenner család Amerika egyik legbefolyásosabb médiacsaládjává, a világ popkultúrájának megosztó, de megkerülhetetlen szereplőjévé, és – egyáltalán nem mellékesen – több milliárd dolláros üzletté? Miért éppen ők? Mi a titka annak, hogy a világ másfél évtized után is kíváncsi rájuk? (Azoknak, akik ismét a fejüket csóválják: a The Kardashians spin-off sorozat a Hulu történetének legnézettebb streamingpremierje volt 2020-ban.) A Kardashian-jelenséget Guld Ádám médiakutatóval elemzi D. Tóth Kriszta.
–
„Azt akarom, hogy tudd: rengeteg őrültség fog történni velünk. Mindig rengeteg őrültség történik velünk. És ha belevágunk együtt ebbe a műsorba, ígérem, lesz egy csomó őrültség” – mondta Kris Jenner a Ryan Seacrest Productions műsorfejlesztésért felelős alelnökének 2007 nyarán, a tárgyalóból kifelé menet. Közvetlenül azután, hogy három nagylányával, Kim, Kourtney és Khloe Kardashiannal és férjével – akkor még – Bruce Jenner volt olimpiai bajnok atlétával egy meglehetősen sikeres megbeszélésen vettek részt egy tervezett valóságshow-ról. Hogy milyen meggyőzően sikerült a tárgyalás, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mindössze néhány hónappal később már el is indult a műsor, amely átírta az amerikai – és a globális – médiatörténelmet, és megváltoztatta azt, ahogy a hírességekről gondolkodunk.
Azt, hogy Jenner beváltotta a produkciós vezetőnek tett ígéretét, ma, 15 évvel, 1,2 milliárd közösségimédia-követővel, számtalan botránnyal, összeveszéssel, kibéküléssel, szerelembe eséssel, válással, gyerekszületéssel, plasztikai beavatkozással, látványos kudarccal, még látványosabb sikerrel és sok-sok dollármillióval később, már mindannyian tudjuk.
Tényleg sok őrültség történt velük. Azaz, történik, jelen időben, hiszen a Keeping up With the Kardashians ugyan húsz (!) évad után 2020-ban véget ért, egy rövid szünet után a család hat nőtagja (Jenner és lányai; a már említett Kim, Kourtney és Khloe Kardashian, valamint a „kicsik” Kylie és Kendall Jenner) megállapodott a Disney-vel egy új, valamivel kevésbé nyers, a család üzleti és egyéb tevékenységére fókuszáló – de azért persze a magánéleti eseményeket is bemutató –, dokumentaristább jellegű műsorról. A The Kardashians sorozatnak ők mind a hatan már executive producerei is, nem csak szereplői.
És azt, hogy a nézőknek még nincs elegük a családból, mi sem jelzi jobban, mint hogy az első epizód volt Amerikában a show-t műsorra tűző Hulu történetének legnézettebb streamingpremierje.
(Ezt a sorozatot itthon a Disney+ tűzte műsorára – a szerk.)
„Én úgy érzem, kifejezetten kötelességünk elemezni a Kardashian-jelenséget, hibát követünk el, ha bagatellizáljuk őket” – mondja Guld Ádám, amikor felvetem neki azt a gyakori értelmiségi hozzáállást, hogy nem érdemes, sőt – egyes vélekedések szerint – káros bármiféle figyelmet fordítani a műsor és annak szereplői felé. „Egy olyan jelenségről van szó, amelynek elképesztően széleskörű hatása van. A bulvarizálódás a 90-es évek óta olyan alapvető hatást gyakorol a nyilvánosság szerkezetére, azokra a témákra, amikről beszélünk, arra, ahogy beszélünk róluk, illetve arra, hogy egyáltalán ki látható a nyilvánosságban és ki nem. Egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni őket. Szerintem a Kardashian család jelenlétének vizsgálata azért nagyon lényeges, mert ennek segítségével megérthetjük a média, a nyilvánosság folyamatait, és azt, hogy mi határozza meg az átlag médiafogyasztók tartalmi, műfaji preferenciáit.”
A Kardashian-Jenner család kulturális ozmózisa (egy csodálatosan plasztikus kifejezés, amit az egyik NPR podcastban hallottam) olyannyira sikeres volt, hogy mára az is tudja, hogy néz ki Kim Kardashian, aki soha életében egyetlen epizódot sem látott a műsorból, nem követi a család tagjait a közösségi platformokon és nem olvas bulvárt (valamint nincs otthon tévéje). Igen, azok is, akik szerint Kardashianék a semmiről híresek és semmihez sem értenek. Noha ez utóbbi kétségkívül egy népszerű vélekedés, de Guld Ádám nem ért vele egyet.
Ma, amikor a figyelem a legértékesebb valuta, ha valaki másfél évtizeden át képes arra, hogy fenntartsa az érdeklődést maga körül, méghozzá globális szinten, országhatárokon és kultúrákon át, arról egyszerűen nem jogos kijelenteni, hogy nem ért semmihez.
A kutató szerint a médiával megszerezhető ismertséget a szakirodalom három kategóriára osztja fel: a sztárokra, akik kvázi értékesek, a celebekre, akikhez alapvetően negatív konnotációkat kapcsolnak az emberek (ők az úgynevezett „famous for being famous” hírességek, akik arról híresek, hogy híresek), és a legújabb kategóriájú influenszerekre.
„Totál semmivel tizenéven keresztül biztos, hogy nem lehet az emberek figyelmét lekötni” – magyarázza Guld Ádám, hogy miért nem egyértelmű a Kardashianok besorolása. „Ez azért is óriási ellentmondás, mert a figyelemgazdaság úgy működik, hogy az embereknek csak néhány másodpercnyi figyelme van egy adott dologra, mielőtt már valami másra irányítanák az érdeklődésüket. És az elképesztő számú csatornán egyre magasabb ingerküszöböt megütő tartalmak érhetők el. Szóval akkor miért van az, hogy az emberek még mindig kíváncsiak a Kardashianékre, ha a világon semmiben nem jók?”
Ezen a ponton feltettem a kérdést, hogy: vajon miben jók? Már azon kívül például, hogy lányok és nők tömegeinek testképére vannak nagyon komoly, és sokszor nem túl jó hatással. Egy brit plasztikai sebészet például arról számolt be 2015-ben, hogy 73 százalékkal több páciensük szeretett volna a beavatkozás(ok) után a Kardashian lányokra hasonlítani (Kylie szája és Kim feneke volt a legnépszerűbb két testrész a kívánságlistán), mint korábban. Tény, hogy a tömegmédiában megjelenő hírességek hatása dermesztően erős a szépipari területen, és ez a Kardashianok esetén fokozottan igaz, hiszen a brand erőteljesen épít a lányok külsejére.
Guld Ádám szerint a család két dologban kifejezetten ügyes:
„A mai média világában semminek nincs akkora értéke, mint annak, amikor valaki igazán érzékenyen tud reagálni a közönség igényeire, aminek a vége az, hogy milliók követik. A Kardashian család tagjai változatlanul ott vannak a televíziós formátumokban, amelyek még mindig nagyon nézettek, és az elmúlt években elképesztő lett az online jelenlétük is több platformon. Tehát a hagyományos és az új médiában is jelen vannak és hatást érnek el, és ez egyszerűen nem lehet a puszta véletlen műve” – mondja Guld Ádám.
Ami pedig a történetmesélést illeti, Kris Jenner 2007 nyarán tett ígérete egyáltalán nem volt könnyelmű.
A család tagjaival tényleg folyamatosan történik valami – amit ráadásul a szülők már jóval a médiaszereplések kezdete előtt, szinte a lányok születésétől fogva videókamerával dokumentáltak.
Csak úgy, hogy meglegyen. Így aztán a gyerekek gyakorlatilag a lencse előtt nőttek föl, az ő saját kis külön bejáratú valóságshow-jukban. Ezt a valóságot persze azért alaposan föl kellett habosítani ahhoz, hogy abból milliókat a képernyők elé szegező tévéműsor legyen. És itt jön a képbe a történetmesélés.
Az életük egy szappanopera, amit nagyon sikeresen dramatizálnak a maximumig. Mindig történnek velük olyan események, olyan fordulatok, jönnek olyan személyek, amelyek újra és újra meg tudják ragadni és tartani a közönség figyelmét. A családtagok képesek folyamatosan emelni a tétet (azaz a drámát), ügyesen terelni a fókuszt és célzottan szerkeszteni a felvett tartalmakat. Beletanultak abba, hogyan lehet a lehető legtöbbet kihozni abból, ami velük történik, illetve, ha kell, hogyan lehet a lehető legdrámaibb módon létrehozni egy-egy élethelyzetet. „Volt egy alap jelenlét, láthatóság, amit ők a tökélyre csiszoltak az évek során” – mondja Guld Ádám.
Tény, hogy a Kris Jenner és a három Kardashian-lány mindig a hollywoodi elit közelében voltak. Kris Jenner első férje Rob Kardashian volt például O.J. Simpson ügyvédje az óriási port kavart feleséggyilkosság-ügyben. Krisnek az olimpiai bajnok Jennerrel kötött második házassága, illetve Kim barátsága Paris Hiltonnal, majd a – nem sokkal a realityműsoruk indulása előtt - nyilvánosságra került szexvideója az országos hírnév peremére emelte őket. Vagy, ahogy Guld Ádám fogalmaz, adott nekik egy „lappangó ismertséget”.
„Az elvitathatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben igazi drámákat is láttunk” – magyarázza a médiakutató. „Az a kortárs médiakörnyezet, médiakultúra jellemzője és szabályszerűsége, hogy elképesztően gyorsan nőnek az ingerküszöbök. A média sosem tudja a teljes valóságot reprezentálni, minden esetben van egy értelmezési keret az események, emberek, történetek köré, ami kiszolgál egy célt. Az ő esetükben a cél egyértelműen a láthatóság fenntartása. És ezt nagyon tudatosan csinálják.”
Ahogy tudatosan épült közben a Kardashian-Jenner üzleti birodalom is. A szálakat sokáig egyértelműen a matriarcha Kris Jenner mozgatta, aki nemcsak saját, hanem lányai brandjét is elképesztő céltudatossággal és munkabírással építgette, monetizálva mindent, amit csak lehetett… egészen addig, amíg a gyerekek fel nem nőttek annyira, hogy saját vállalkozásként üzemeltessék tovább a gépezetet. Természetesen anyával a háttérben – aki, egyáltalán nem mellesleg, máig részesedést kap a gyerekek üzleti eredményeiből. A több mint egy tucatnyi brand között van alakformáló fehérnemű (Kim), farmer (Khloe), sminktermékek (Kylie) és egészségtudatos magazin (Kourtney) márka.
És bármit árulnak, arra van kereslet. A Kardashian-Jenner család elképesztő üzleti sikereinek megítélése ugyanakkor az Egyesült Államokban is ellentmondásos.
„Bizonyos trendelemző, gazdasági szövegekben feltűnik velük kapcsolatban az elismerő hang. Ugyanakkor az amerikai közvéleményben gyakran jelenik meg Kris Jenner figurája, a »momager«, gonosz mémként, akinek kapitalista üzleti attitűdje egy családon belül érvényesül, ezért szükségszerűen megosztó” – mondja a médiakutató.
Persze éppen ez az ellentmondásosság a család globális hírnevének egyik legfontosabb katalizátora. Annak a hírnévnek, amit a család egyes tagjai – akarva-akaratlanul – néha használnak társadalmilag fontos ügyek képviseletére, de legalábbis kommunikálására is. Kim Kardashian 2016-ban vált fegyveres rablótámadás áldozatává Párizsban, az emiatt kialakuló pánikbetegségéről beszélt a nyilvánosság előtt, ami nagyot lendített a mentális betegségekről szóló diskurzuson. Ennél is nagyobb hatása volt a saját bevallása szerint konzervatív republikánus Caitlyn Jenner coming outjának mint transz nő, ami a társadalom olyan szegmensei számára is megnyitotta a témát és adott szavakat, tudatosított jelenséget, ahol a transztémával addig csak megbélyegző, negatív kontextusban vagy egyáltalán nem foglalkoztak. Szintén Kim, aki közben jogászi álmokat dédelget (és ezért állítólag sokat tesz is), pedig egészen az amerikai elnökig elment, hogy az igazságügy reformjáért lobbizzon.
Persze, mint minden, amit a Kardashian-Jenner család tagjai tesznek, milliószoros nagyítóüveg alatt történik. És minden egyes lépés a világ közvéleményének kellőképpen ellentmondásos kommentárja mellett zajlik. Ahogy az 15 éve folyamatosan.
És ahogy majd e cikk tartalmával is lesz.
Kiemelt kép: Disney+