Szentesi Éva: Ennyire se
21 kopár sor. Látszólag nincs bennük érzelem. Tárgyilagosan kopognak a mondatok. De minden sor végén egyre gyűlik a gyomrunkban a feszültség. Szentesi Éva képes arra, hogy a jelentéktelennek tűnő eseményekbe is belesűrítsen egy egész életet...
–
Valami hülye film ment a tévében,
amit már akkor sem akartam megnézni,
amikor tolták a multiplexek,
de nem bírtam aludni,
mert köszönés nélkül léptél le a múltkor,
összevesztünk valami faszság miatt.
Bámultam a képernyőre,
és a sötétítőfüggöny mögötti világon agyaltam,
az utcán zúgó buszok jártak,
hajnalban kiosonó szeretők autóinak ajtaja csapódott,
a szemben lévő lakásokban magányos nők fordultak át a másik oldalukra,
egy anya felkelt megszoptatni a gyermekét.
Ilyeneket gondoltam, amíg néztem azt a hülye filmet,
amit igazából nem is néztem,
és az jutott eszembe, hogy minek fizettem elő erre a csatornára,
amikor nem tudnak egy normális műsort se adni.
Aztán eszembe jutott, hogy nálad nincs is tévé,
azt se tudod, mi az a Mad Men,
pedig megjegyezhetted volna a kedvenc sorozatom nevét,
vagy csekkolhattad volna a kedvemért, hogy miről szól.
Ennyire se voltál képes, b.zmeg…
Szentesi Éva
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Ollyy