Minden azzal kezdődött épp 212 évvel ezelőtt, 1810. október 12-én, hogy Bajorország trónörököse, a későbbi I. Lajos király feleségül vette Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnőt. Az esküvő megünneplésére a münchenieket a királyi palota kapuja elé hívták, hogy a nép a palota melletti üres területen ünnepelje az ifjú párt. A hercegnő tiszteletére a mezőket Theresienwiesének nevezték el – ami annyit tesz: Terézia rétjei –, a palota pedig október 18-án lóversenyeket rendezett a friss házasok tiszteletére.

Nincs egyetértés abban, kitől származott a lóversenyek ötlete

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a bajor nemzetőrség egyik kocsisa, Franz Baumgartner fejéből pattant ki, mások szerint azonban Andreas Michael Dall'Armi, a Nemzeti Gárda őrnagya javasolta az eseményt. Függetlenül attól, hogy ki volt az ötletgazda, a müncheniek körében óriási sikert aratott a rendezvény. A lóversenyek, a karnevál, a hinták, az ételek és italok sikere a lakodalomban, elgondolkodtatta a királyi udvartartást, hogy ugyanezt érdemes lenne a következő évben is újra megrendezni.

Így a bajor királyi család 1811 októberében ismét tető alá hozta az Oktoberfestet – ezúttal azonban a lóversenyeké volt a főszerep.

Az esemény ismét diadalt aratott, ettől kezdve pedig az Oktoberfestet minden évben megrendezték Münchenben.

Illusztráció az első Oktoberfestről 1810 körül - Forrás: Getty Images/Archiv Gerstenberg/ullstein bild

A fesztivál első éveiben a királyi család tiszteletére az ünnepségek hagyományos bajor viseletbe öltözött gyerekek táncával kezdődtek. Ezután következtek a lóversenyek, amiken mintegy harminc ló vett részt. A Sendlinger-kaput lelátóvá alakították át a futam idejére, a versenyek végeztével pedig egy diákkórus énekelt a közönségnek. Az évek során azonban az Oktoberfest több változáson is keresztül ment, amik közül az egyik legszembeötlőbb, hogy a rendezvény kezdete októberről szeptemberre tolódott.

Akkor miért nem Septemberfest?

Az Oktoberfest nagy része szeptemberben zajlik, a rendezvény mindössze három-négy napja esik októberre. A fesztivál időtartamát az évek során az esemény népszerűsége miatt hosszabbították meg.

A szervezők hamar rájöttek, hogy a szeptember kedvezőbb időpont a fesztiválra, hiszen akkor hosszabbak a nappalok és melegebb az időjárás – ennek köszönhetően pedig több ember élvezheti az eseményt.

Abban nincs egyetértés, hogy pontosan mikor történt a változtatás, de valamikor az 1890-es években mehetett végbe. Az viszont egészen biztos, hogy a fesztivál időpontjának módosítását követően megnövekedett az Oktoberfest látogatottsága, és ez mindenkit örömmel töltött el Münchenben. 

 

A modern időkben pedig bármi történjen is, az Oktoberfest utolsó hétvégéje októberre esik. 1994-ig a fesztivál utolsó napja október első vasárnapja volt, ha azonban a hónap első vasárnapja elsejére vagy másodikára esett, az ünnepséget október 3-ig meghosszabbították, hogy megemlékezzenek a német újraegyesítés napjáról, ami a rendezvénytől függetlenül is munkaszüneti nap. Plusz egy nap sörözésre!

És ha már a sörnél tartunk: ha az Oktoberfest eredetileg a lóversenyekről szólt, hogyan vált a világ legnagyobb sörfesztiváljává?

Ma már el sem tudjuk képzelni az Oktoberfestet sör nélkül

De csak 1818-ban, nyolc évvel az Oktoberfest kezdete után engedélyezték az első sör- és ételstandok felállítását a vásár ideje alatt. 1819-től kezdve München városa vette át az Oktoberfest szervezését a királyi családtól, a hatóságok pedig körhintákkal, mezőgazdasági termékekkel és sörrel dobták fel a hangulatot.

A kihelyezett sörpadok hamarosan sátrakká bővültek, a bajor sörfőzdék pedig csarnokokat működtettek a fesztivál ideje alatt, hogy mindenkivel megismertessék a helyi ízeket.

Ma már szigorú korlátozások vannak arra vonatkozóan, hogy milyen sört lehet árulni az Oktoberfesten. A csapra kerülő italnak meg kell felelnie a Reinheitsgebot feltételeinek, azaz a bajor tisztasági törvénynek, ami a sörfőzést szabályozó, 1516-ban kiadott rendelet. A Reinheitsgebot szerint eredetileg csak árpamalátát, vizet és komlót tartalmazhatott az ital, amit a sörfőzőknek München városhatárain belül kellett készíteniük. Azokat a söröket, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak, Oktoberfest-söröknek nevezzük (ha kíváncsiak vagytok még több sörtörténeti érdekességre, olvassátok el Katona Csaba sörtörténésszel készült interjúnkat ITT – a szerk.).

Forrás: Getty Images/ Zangl/ullstein bild

Az ételek, akárcsak a sör, később kaptak helyet a fesztiválon

A bratwurstot, azaz a tipikus német kolbászt csak 1881-ben kezdték árulni az Oktoberfesten, a sült húsok, a perecek és a gombócok pedig a XIX. század végén és a XX. század elején, az áramszolgáltatással együtt váltak a vásár részévé.

A müncheni fesztivál ma már 420 ezer négyzetméteren, 14 nagy és 20 kisebb sátorban zajlik, és évente több mint hétmillió ember közel hétmillió liter sört fogyaszt el a rendezvény során.

Nagyjából 150 ezer pár kolbász és 95 ezer liter bor fogy, a helyi postán pedig ez idő alatt mintegy 130 ezer képeslapot adnak fel. A fesztivál elektromos ellátásához szükséges árammennyiséget egy átlagos négytagú család több mint 52 évig használna, és több mint ezer tonna hulladék keletkezik a rendezvény alatt. A talált tárgyak között volt már bilincs, Swarovskival kirakott szemüveg, Playboy magazin és egy kutya is, de semmi pánik, ezek legtöbbje visszakerült a jogos tulajdonosához!

Az évek során az Oktoberfest kétségkívül a világ sörrajongóinak kedvenc eseményévé nőtte ki magát, amit népszerűségének köszönhetően már nem csak Münchenben rendeznek meg.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Hulton Archive

Mózes Zsófi