Amikor a futár azzal indított, hogy a Jézuska ajándékot hozott… – Kedvenc kalandjaim a házhoz szállítással

–

„Itt vagyok!” – „De hol van az az itt?” – „Azt nem tudom.”

Klasszikus futár alapszituáció, mégis annyi módon kerülhet bele csavar. Mutatom:

[Hív a futár.]

„Elnézést, hányas kapucsengő?”

„Ahogy jeleztem a rendelésnél: 12-es, de nem…”

„Itt nincs kapucsengő írva a rendelésnél. Mindegy, csengetek.”

„Vááárj…”

[Csenget.]

„Attól tartok, nem jó helyen van.”

„Ne mondja tovább telefonon, inkább nyissa ki.”

„Kinyitnám, de ön nem lehet a kapuban, mert én vagyok a kapuban.”

„Ó.”

Ha esetleg nem lenne nyilvánvaló: nem a megfelelő kapuban volt.

Vagy:

„Tessék, Tóth Flóra.”

„Jó napot! Itt vagyok.”

„Elnézést, ki ön és hol van?”

„Hát a futár.”

„Értem, és hol van?”

„Hát itt.”

„Oké, csak van, amit a munkahelyemre rendelek, van, amit a férjem munkahelyére, ahol recepció van, szóval megmondaná, hogy milyen címen van »itt«?”

„Ja, hát azt én nem tudom.”

Megtaláltam a futárt végül, az én munkahelyemen volt.

Vagy:

[Csengetés.]

„Jó napot, csomagot hoztam.”

„Szuper, de nem rendeltem semmit.”

„Dehogynem! Itt áll a papíron, hogy XY [nem az én nevem] rendelte.”

„Oké, de én nem XY vagyok, hanem Tóth Flóra.”

„De hát ide az van írva, hogy ez a cím és a 21-es kapucsengő.”

„Értem, de ez a 12-es kapucsengő.”

„Ja, fordítva van a papír. Elnézést, visszhall.”

Az már meg sem üti az ingerküszöbömet, amikor azért nem hiszik el, hogy a kapu fémből készült, mert nem ezüst színű, és erről beszélgetünk tíz percet. Vagy amikor a futár hív, én mondom neki, hogy jöjjön hátulról, mert a kertben vagyunk, mire elkezdi magyarázni, hogy a házunknak nincs kertje. Miután kiderül, hogy mégiscsak van (különben – ugye – hol lennénk), azt mondja: „jól van, kitakarta a ház”. 

„Jó, hát ez nem volt odaírva.” (De.)

Természetesen ajándékokat is rendszeresen rendelek, amiben akad némi kockázat, hiszen mi van, ha a leendő megajándékozott kiskorú pont otthon tartózkodik, amikor érkezik a csomag? Elmondom: baj. Ugyanis hiába írok szívhez szóló (ám egyúttal természetesen tömör) üzenetet arról, hogy a futár itt most a Mikulás vagy a Jézuska nevében jár el, sajnos az ehhez szükséges körültekintéssel kevés kiszállító rendelkezik. A kedvencem az volt, aki próbált ugyan segíteni, de valószínűleg életében nem látott négyéves gyereket (ennek a korosztálynak ugyanis az a sajátossága, hogy kérdései vannak… nem is kevés).

Azzal indított, hogy ő a Jézuska, és ajándékot hozott.

Próbáltam kezemben a kisebb (de már szintén számtalan kérdéssel rendelkező) gyerekemmel elpantomimezni és/vagy odapisszegni, hogy tegye csak le a csomagot, és ne menjünk bele ebbe a Jézuska-sztoriba, de nem jártam sikerrel.

A futár bácsi („de mama, most tényleg ő a Jézuska?”) megkérdezte a gyerekeimet, hogy jók voltak-e.

Szerintem már maga a kérdés is újabb kérdéseket vet fel, de ennél sokkal jobban aggódtam a végkimenetel miatt. A lányaim az ajándék reményében – és korukból adódóan a csodálatosságuk tudatában – kijelentették, hogy természetesen jók. Ennek örömére a futár a kezükbe nyomta a férjem egyébként törékeny karácsonyi ajándékát (dobozban). Szerencsére nem lett baj, és nagy nehezen végül az ajándékot is kiénekeltem a kezükből, bár sokáig úgy nézett ki, hogy kibontják, mert hát ők kapták a Jézuska saját futárjától! (Mondtam nekik, hogy a futár bácsi csak viccelt, és hogy Jézus amúgy is szereti maga intézni az ügyeit.)

Sajnos egy másik hasonló ügy nem végződött ilyen jól, azon elbuktunk egy karácsonyi ajándékot. (Persze, nagyobb bajunk sosem legyen). Ekkor ugyanis egy nagyon emblematikus játék érkezett – sajnálatos módon teljesen logikus környezettudatossági okokból kizárólag a saját dobozában. És hiába írtam oda, hogy hívjanak fel, ne csengessenek (mert akkor az előre kifizetett csomagot egyszerűen betehette volna a tárolóba), a futár szerint ez nem volt odaírva. Úgyhogy a csengetésre az ablakhoz sereglett kis karácsonyvárók premier plánban nézhették végig, ahogy átveszem a csomagot, amiről számukra is egyértelmű volt, hogy mit rejt. Mivel a Jézuskát nem buktathattuk le, de túlságosan vágyott volt ahhoz, hogy visszaküldjük, töredelmesen bevallottuk, hogy egy későbbi szülinapra rendeltük meg. Így odalett a szülinapi meglepetés.

Ennek a fiaskónak az eredményeképp már csak rekeszbe merek karácsonyi ajándékot rendelni (szerencsére erre már a legtöbb szolgáltató lehetőséget ad, és sokszor olcsóbb is, mint a házhoz szállítás), így akkor megyek érte, amikor akarok, természetesen egyedül, és kíváncsi szemek nélkül rejtegetem egy szupertitkos helyen, amit nem fogok elárulni. 

Mekkora is a csomag?

Olyan is előfordulhat, hogy a helyszín megvan, a csomag is, csak éppen a mérettel akad gond. Bár tudjuk, hogy bizonyos helyzetekben nem feltétlenül a méret a lényeg (egyesek szerint), amikor az a kérdés, hogy egy cipősdobozról vagy egy kanapéról van szó, akkor azért ez mégsem jelentéktelen tényező. Nem is olyan régen vettünk egy kanapéágyat, ami végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (ugyanis kihúzva vállalhatatlanul instabil volt). Ez a kicsomagolás utáni percekben kiderült, és kihasználva, hogy a netes vásárlástól indok nélkül el lehet állni, rögtön el is kezdtük intézni a visszaküldést. Nem kevés melóval újra becsomagoltuk (csak úgy veszik vissza), és vártuk a futárt, mint a messiást, mert hiába szeretnék egy akkora ingatlanban élni, ahol egy becsomagolt kanapé nem okoz oltári zavart a mindennapi ügymenetben, sajnos egyelőre nem ez a helyzet.

Végre eljött a nap, hív a futár a következő szöveggel:

„Tegye már meg, hogy kidobja a csomagot az ajtó elé, mert akkor nem kell lábzsákot húznom.” „De hát ez egy kanapé!” válaszoltam döbbenten, amit egyedül nyilván nem tudtam „kidobni” az ajtó elé.

Kiderült, hogy ezzel nemcsak a lábzsák a gond, hanem az is, hogy ő a 200×90×90-es csomag helyett 20×9×9-esre készült. A nullák valahogy elvesztek, úgyhogy ott állt lábzsákban, egy személyautóval, várva a csomagot. Kerülgettük még egy darabig a kanapét.

Meséljetek, nektek milyen házhoz szállítós kalandjaitok voltak?

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/PeopleImages

Tóth Flóra