–

Az iskolakezdés önmagában is stresszel járó normatív változás

A gondtalan nyári szünetet követően visszatérnek a munkás hétköznapok: kötött napirenddel, utazással, közösségbe való visszailleszkedéssel – vagy új iskola esetén a beilleszkedéssel –, elvárásokkal, teljesítménykényszerrel. Ez pedig mind stresszt, szorongást okozhat a gyerekben ugyanúgy, akár egy felnőttben, ha hosszabb szabadság után visszatér a munkájához: vajon mi várja majd újra az irodában, mennyi megoldandó feladat, megválaszolandó e-mail torlódott fel, amíg távol volt?

Persze vannak olyan esetek is, amikor ezt a normatív változással való megküzdést további tényezők nehezítik. A szakember szerint ilyen, ha a tanulás általában kudarcos élmény – akár a fel nem fedezett vagy nem fejlesztett tanulási nehézségek miatt –, de az iskolában dolgozó felnőttek is, akik egyébként a gyerekek segítésére, támogatására lennének, szorongást kelthetnek. Ezen túl azonban különösen érthető a gyerek félelme és frusztrációja az iskolakezdéstől, ha a kortárs közösségben azt tapasztalta korábban, hogy őt nem fogadják be, kiközösítik, súlyos esetben akár bántalmazzák is.

A legtöbben a bullyingtól tartanak

Ez a leggyakoribb krízis, ami az iskolához köthető: a Kék Vonalhoz évente több mint kétezer hívás érkezik iskolai problémákkal kapcsolatban, és ezeknek több mint fele az osztályközösséghez, osztálytársakhoz köthető.

Az iskola ugyanis nemcsak a tanulás, hanem sok tizenéves számára a legfontosabb kapcsolatok színtere is.

„Az elmúlt másfél évben a karantén és a digitális oktatás hatására sokat alakult, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a gyerekek, és a bántalmazás is enyhült a karantén alatt. Annak ellenére, hogy a kamaszok már az online térben is megtalálják a módját, hogyan bántsák egymást (cyberbullying), a legtöbb velünk megosztott történetben ezek a bántalmazások mégis az iskolából indulnak, az iskolai közeg ad nekik hátteret. A személyes találkozás hiánya pedig némi szünetet jelentett az áldozatszerepben lévőknek – nem volt, ami fenntartsa a bántalmazást. Ebből kifolyólag jóval kevesebb is volt a 2020-as tanévben a kortárs bántalmazás miatt segítségkérők száma” – emeli ki Reményiné Csekeő Borbála.

Így segít a Kék Vonal

Évente több tízezer anonim megkeresés érkezik a Kék Vonalhoz, ahová nemcsak gyerekek, hanem a gyerekükkel kapcsolatban szülők is fordulhatnak szakmai segítségért.

A 116 111-es lelkisegély-vonalon, illetve a csetszobákban olyan gyerekek és fiatal felnőttek megkeresését várják 24 éves korig, akik beszélgetésre vágynak, megosztanának egy nehéz történetet vagy úgy érzik, segítségre van szükségük. A 116 000-es segélyvonal pedig eltűnt és bántalmazott gyerekek részére van fenntartva, de várják hozzátartozók vagy gyerekekkel foglalkozó szakemberek hívását is, ha egy gyermek érdekében konzultálnának. Honlapjukon csetelni és levelezni is lehet velük, a szülők és szakemberek pedig cikkeket, módszertani segédanyagokat és ingyenesen letölthető óravázlatokat is találnak a weboldalon.

A szakember szerint egyébként egyre jellemzőbb eszköze a bullyingnak a másik intim képeivel való visszaélés is – ilyen szexuális tartalmakkal tartják sakkban, zsarolják sok esetben az áldozatot. De testszégyenítés, a nemi identitáson, szexuális orientáción való élcelődés is gyakori, ami mind negatívan hat az áldozatok önképére, önbecsülésére – és sajnos végletes esetben odáig vezethet, hogy az áldozat maga ellen fordul. Ilyen jellegű megkeresések esetén a Kék Vonal munkatársai igyekeznek rá felhívni a figyelmet, hogy ezek nemcsak egyéni, hanem közösségi történetek is. Ha az adott közösségben a szexuális bántalmazás, egyáltalán, a másik intim szférájának akár szóban, akár tettben való megsértése tabu, az hatékony védőfaktor lehet az ilyen jellegű visszaélésekkel szemben.

A bullying extrém esetben olyan méreteket is ölthet, hogy iskolakerüléshez, akár szökéshez is vezethet

„Először csak nem mennek be egy-egy tanórára, felmentést kérnek alóla, majd kimarad egy-egy teljes nap is, és aztán olyan negatív spirálba is bekerülhetnek, amiben egyik baj okozza a másikat” – mondja Reményiné Csekeő Borbála azzal kapcsolatban, hogyan juttathat el valakit a bullying az iskolakerüléshez vagy további súlyosabb következményekhez. Ugyanakkor a szakértő azt is fontosnak érzi kiemelni:

az iskolából való lógás, a napközbeni csellengés, vagy az iskolából való elszökés akkor vezethet egy gyerek eltűnéséhez, ha hiányzik otthon egy olyan érzelmileg támogató, biztonságos háttér, ahol segítséget lehet kérni, el lehet mondani, mi az, ami annyira elviselhetetlen az iskolában.

„Ugyanígy a rossz bizonyítvány vagy egy sikertelen vizsga miatt sem megy senki világgá, ha olyan család várja otthon, ahol el lehet mondani: »ez most nem úgy sikerült, ahogy elvárnátok tőlem, vagy ahogy elvárnám magamtól«. És ahol erre nem tragédiaként, hanem közösen megoldandó problémára tekintenek a szülők. Képzeljük el azt a légkört, ahová nem lehet rossz jegyet, rossz bizonyítványt, egyáltalán egy kudarcot hazavinni” – mondja. Ez kapcsolódik az iskolakezdéshez is, hiszen szeptember első napjaiban minden gyerekben aktivizálódik az, amit addig tapasztalt arról, milyen ő, amikor teljesítményhelyzetbe kerül.

Az otthoni bizalmi légkör kialakítása – ahogy a szülő és az iskola jó együttműködése is – elengedhetetlen a problémák kezelésében. Annak ellenére, hogy ez sajnos nem minden családban evidencia, a szakember szerint az ideális az lenne, ha a kamasz – akármennyire is próbál önállósodni, akármennyire nő a jogos szükséglete a titkokra, intim szférára – tudná, ha nagy baj van, a szülőkhöz biztosan fordulhat, mert segíteni fognak.  

„Ne akarjunk tanítani a gyerekeknek semmit, hanem hagyjuk, hogy tanuljanak” – Interjú dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal

WMN Suli – 2021. szeptember 2. – BG

 

Persze szülőként nem árt figyelni a jelekre

Ez azonban azért nehéz, mert a serdülőkor sajátja a különböző amplitúdójú hangulatingadozás. Az pedig, hogy az identitáskeresése során ki milyen szélsőségek között ingadozik, amíg nem találja meg az útját, változatos, és nem feltétlenül jelez bármilyen nagy bajt vagy patológiát.

„Éppen ezért fontos, hogy a szülő minél messzebb tudja tolni a határokat. Ha ugyanis a gyerek azt tapasztalja, hogy az apja-anyja mindentől kiakad – ha alkoholt ivott, rágyújtott, ha rossz jegyet hozott –, akkor egy idő után már csak a szülők óvása miatt is kevesebb lesz az őszinte beszámoló” – emeli ki a szakember.

Azért félreértés ne essék, vannak olyan határok, amiket nem szabad átlépni: az önsértésről, a saját maguk szándékos veszélyeztetéséről, a kriminalizáció felé tett lépésekről mindenképp muszáj beszélni a gyerekkel. Reményiné Csekeő Borbála szerint 

nincs olyan, hogy a szülő feleslegesen aggódik.

„Ha van bármi, ami szülőként nem fér bele, ha nem látjuk indokoltnak a kamasz rosszkedvét, dühét, vagy a felpörgését, akkor azt szóvá kell tenni. Ki kell fejezni, hogy ez bennünk szülőként mit okoz: hogy aggódunk, szeretnénk jobban megérteni a viselkedését, beszélni róla. És ha nem megy négyszemközt, akkor az már az a szint, amikor érdemes szakemberhez fordulni.”

Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/HRAUN