Anyósom és az én kulináris ízlésem két ponton van köszönőviszonyban egymással, az egyik ilyen a kertjében termő rengeteg zöldség. A 211 fős nebraskai kisváros asztalaira ugyanis szinte mindennap kerül: hús. Ez viszont az, amit én a másik közös ponton, az anyósom fiának hamburgerén meg a csípős szecsuáni csirkén kívül más formában gyakorlatilag nem fogyasztok.

A környékre a XVIII. század második felében érkező angol, német és lengyel bevándorlók nyomán szerepel az ottani kulináris kínálatban mindenféle krumplis étel, némi házi tészta, és a vásárokban kalacsi néven futó kelt tészta is kapható, de alapvetően a hús dominál.

Ebbe a hús dominálta étrendbe csöppentem bele, és hintettem el némi magyaros ízt: a csirkepaprikás a gyerekek, a lecsó a nyugdíjas klub lelkes tagjai között aratott sikert, míg anyósom az időszakos diétáját szakította meg a gombapaprikást fogyasztó családtagjainak elégedettségét látván.

Előételként kezdhetjük is a cowboy-kaviárral

Első nebraskai látogatásomkor úgy éreztem magam, mintha egy westernfilmben szerepelnék: a férfiakon és a nőkön is hatalmas karimájú cowboy-kalap, vaskos, nagy cowboy-övek és veretes cowboy-csizma, a Közép-Nebraskát jellemző dombokon pedig időtlennek ható képek fogadtak, cowboyok és tehéncsordák. Ehhez a közeghez aztán a kilencéves lányom is minden alkalommal hozzáidomul öltözködésileg: a cowboy-csizmát és a kalapot is imádja.

Most, hogy már megvan a díszlet, jöhet is a cowboy-kaviár receptje, amit származási helye miatt Texas-kaviárnak is neveznek. Elkészítése roppant egyszerű: összeborogatunk egy tálba két-háromféle babot, kukoricát, apróra vágott paprikát, paradicsomot, lila hagymát, koriandert, majd meglocsoljuk olívaolaj-borecet, cukor és lime keverékével.

Nemcsak salátaként vagy köretként fogyasztják, de csipsszel mártogatva is – ez utóbbit nem próbáltam –, ám hatalmas proteinbombaként számomra főételnek is jól megállja a helyét.

Az öntethez:

120 ml olívaolajat 10 dkg cukorral, 2 lime levével vagy 60 ml fehér borecettel és némi sóval összekeverünk. Merészebbek csípős paprikával is megszórhatják.

A többi hozzávaló:

  • 420 gramm paradicsom
  • 40 dkg fekete szemű bab
  • 40 dkg fekete bab
  • 30 dkg kukorica
  • 1 lila hagyma
  • 1 piros és egy 1 zöld kaliforniai paprika
  • 2 db avokádó
  • 1 csésze koriander, ami helyettesíthető friss petrezselyemmel is

Az apróra vágott zöldségeket összekeverjük, és már fogyaszthatjuk is.

„Funeral potato”, avagy a temetési krumpli

Krumplimániásként minden formában megkóstolom ezt a zöldséget. Még úgy is, hogy ilyen szomorú neve van ennek a sajttal és tejföllel felturbózott rösztinek.

Kevésbé tragikus elnevezése a „company potato”, amit – ennek megfelelően – nagy társasági eseményeken szolgálnak fel. Ez a nebraskai krumplis étel roppant finom, és sajnos ízletességével egyenes arányban áll a kalóriatartalma, hiszen a vékonyra reszelt krumplit tetemes adag tejföllel öntik le, majd sajttal szórják meg bőségesen, mielőtt aranybarnára sül. Viszont ezzel a kombóval nehéz ízügyileg mellélőni.

80 dkg vékonyra reszelt krumplihoz 420 ml csirkealaplevet keverünk, majd apróra vágott nagy fej hagymát, 120 gramm olvasztott vajat, 230 gramm reszelt sajtot, 3 dl tejfölt teszünk hozzá. A sógornőm esküszik az apróra tört kukoricasziromra, ami ropogóssá teszi a tetejét, és ha vaj is kerül hozzá, akkor tényleg tuti, de én maradnék a szimpla zsemlemorzsánál. Kábé 175 fokon egy órán át sütjük.

Sloppy Joes, alternatíva hamburgerimádóknak

Mivel a férjem hamburgerreceptje a top secret-kategóriába tartozik, ezért

álljon itt egy másik, a hamburgerre hasonlító étel, amelynek neve nem túl csábító, hiszen magyarul talán „ápolatlan Jóska”-ként kerülne az asztalra.

(A sloppy kifejezésre még olyan szintén kevésbé ínycsiklandozó jelzőket lehet találni a szótárban, mint a hanyag vagy a lucskos, de az etimológiai háttérről ugorhatunk is a gasztronómiai részletekre.)

Ezt a paradicsomos szószban, hagymával, paprikával és némi fűszerrel összefőzött darált marhahúst pusztán két hamburgerzsemle közé kell vágni, és félvegetáriánusként is rémlik az anno húsevő régmúltamból, hogy nagyon finom.

  • 220 gramm darált marhahús
  • ½ fej hagyma
  • 120 ml paradicsomszósz
  • 2 kanál víz
  • 2 kanál barna cukor
  • 1 teáskanál Worcestershire-szósz
  • 1 teáskanál mustár
  • 1 teáskanál ecet
  • 1 teáskanál csili
  • ¼ teáskanál fokhagymapor

Magas lángon a hagymát és a húst kábé tíz percig főzzük, majd hozzáadjuk a fűszereket, és alacsony lángon, nagyjából 30–40 perc alatt puhára főzzük. Az elkészítés hátralevő része pedig a hamburgeréhez hasonlít: a zsemlébe helyezzük az elkészült húspogácsákat, és azonnal fogyasztható.

Fahéjas csiga, avagy a tündéri anyósom kínzóeszköze

Anyósom fahéjas csigája legendás a családban. Olyannyira, hogy az 1200 kilométerre, Texasban élő sógoromék is hajlamosak a fahéjas csiga elkészültének bejelentett időpontjára megtenni a tizenkét órás utat.

Anyósom tündéri, mosolygós hetvenes hölgy, aki ránézésre a légynek sem tudna ártani, sőt nem csak ránézésre, mégis képes a fahéjas csigával kínozni a családtagokat. A férjem gyerekkorában a szombaton készült süteményhez egészen vasárnap reggelig nem lehetett hozzányúlni.

Azt hiszem, nem kell részletezni, hogy a frissen sült fahéjas sütinek olyan illata van, hogy egy adag vasporral kevert szalmába is szíves örömest beleharapna az ember, amikor megcsapja az orrát. Ha tehát valaki ki akarja próbálni, milyen kísértésnek vagyunk családilag kitéve, álldogáljon tizennégy órát egy karácsonyi tempóban üzemelő kürtőskalács-sütöde előtt.

De akár meg is sütheti az alábbi recept alapján, amely a lányom születésekor hozta össze egy néma közös bevásárlásra az angolul nem beszélő anyukámat a magyarul nem beszélő anyósommal. A cél a fahéj vásárlása volt; anyukám tudta, hogy hol a bolt Washingtonban, anyósom tudta, hogy mondják a fahéjat angolul. Így indultak együtt a közeli boltba.

A fahéjas csiga pedig így készül:

Édes kelt tésztát készítünk 40 dkg lisztből, 20 dkg cukorból, csipetnyi sóból, 2 csomag élesztőből, amit 6 dl tejjel, 20 dkg vajjal és egy tojással eldolgozunk. Egy tepsit 2 dl tejszínnel és 20 dkg barna cukorral kikenünk. A kelt tésztát két részre osztjuk, mindkettőt kinyújtjuk, megszórjuk fahéjjal és cukorral, és felcsavarjuk. 15 szeletre vágjuk, a csigákat a cukros-tejszínes tepsibe helyezzük, és 200 fokon nagyjából 20 percig sütjük.

 

Jó étvágyat!

Trembácz Éva Zsuzsanna

Szerzőnk írásait Facebook-oldalán és honlapján is olvashatod.

 

 A képek a szerző tulajdonában vannak