Íme, a gyilkos süti: az internet legütősebb slágere! (Recepttel)
Mindig is rajongtam az olyan receptekért, amiknek történetük van. No, nem az erőltetett, és egyre bővebb lére eresztett bevezetőkre gondolok, amik mostanában megelőznek minden ételleírást, hogy az ember ínhüvelygyulladást kap, mire odaér a lényeghez a negédeskedő és felhabosított szótenger végén. Hanem azokra, amikhez tálaláskor szinte kötelező mindig elmondani: ennek a barackos gombócnak a receptjét a nagymamámtól örököltem, ennek a spéci rántott húsosnak a leírását egy taxi hátsó ülésén hallottam meg, az „Oops I Dropped The Lemon Tart” nevezetű édességnek pedig az a háttérsztorija, hogy… De most nem is ezt akarom elmesélni, hanem a gyilkos süti legendáját, amelyben szellemek, egy csődbe vitt vállalkozás és egy csipetnyi skótság is van. Recepttel – direkt az elején. Fiala Borcsa írása.
–
A dobogó második helyén: a gyilkos kuki
2020 volt többek között az az év, amikor boldog-boldogtalan otthon kovászolt – úgy igyekeztünk kitanulni pékmesterséget, mintha megkaptuk volna a tuti fülest, nem is az informatikusokból lett irtó nagy a kereslet, hanem kovászolókból (E divat alól én sem voltam kivétel, küzdelmeimet elolvashatod ITT.) Igen ám, de az erjesztett csiriz mellett volt ám egy másik nagy sláger is külföldön, méghozzá a murder cookie, azaz a gyilkos süti, amely letarolta az internetet. Nem csoda, az elkészítése pofonegyszerű, a hozzá fűződő történet pedig kellőképpen izgalmas. Lássuk is akkor a dolgot ebben a sorrendben!
Hozzávalók:
1 és fél bögre cukor
1 bögre margarin (én itt csaltam, és aljas módon vajat tettem a tésztába, mert… na)
fél bögre melasz (nádmelaszt használtam, amit hiperekben, fűszerboltokban is lehet kapni, de ezt speciel a sarki gyógynövényboltban nyomta a kezembe az eladó)
1 tojás
3 és fél bögre liszt
2 és fél teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál fahéj
1 teáskanál szerecsendió-virág (ha ilyet nem kapsz, jó lesz egy fél kanál szerecsendió is helyette)
negyed bögre tej
(Egy aprócska megjegyzés: tudom, a tüchtig lelkű sütisütők ennél a pontnál kezdik el forgatni dühödten a szemüket. Mennyi az annyi, mekkora bögréről beszélünk?! Nos, szerintem tök mindegy, hogy otthon a két- vagy a két és fél deciset kapod elő, hiszen mindent ugyanazzal a bögrével mérsz ki, tehát az arányok nagy vonalakban ugyanazok lesznek.)
Elkészítés
Először a száraz hozzávalókat keverd össze, majd add hozzá a nedveseket. Evőkanállal puccants kisebb halmokat egy sütőpapíros tepsire, majd süsd 180 fokon 10 percig, azután pedig rácsra téve hűtsd ki.
A szellemház rejtélye
A fenti receptre teljesen véletlenül talált rá az egyik Reddit-felhasználó, egy bizonyos NearKilroy, amikor beköltözött Portland egyik régi épületébe. Ott aztán olyan érdekes dolgokat tapasztalt, amiért minden valamirevaló horrorfilm-forgatókönyvíró zokogva könyörögne, hogy felhasználhassa a készülő művében: a hűtőszekrényből szőrén-szálán eltűntek holmik, a polcokról maguktól lepotyogtak tárgyak, de a legrémisztőbb a pince volt, ahol a falakra Jézus-képek voltak felszögelve. Ezek után nem csoda, hogy a nőben felhorgadt a kíváncsiság, és mindenáron tudni szerette volna, kik lehettek e kísértetjárta lakás korábbi lakói. Nos, a válasz nem volt kifejezetten megnyugtató.
Kiderült, hogy még az 1900-as évek elején élt ott egy házaspár, amelynek nő tagja furcsa körülmények között lelte halálát, ám hogy pontosan hogyan, annak nem jártak utána kellő alapossággal a hatóságok, megelégedtek annyival, hogy a körülmények roppant gyanúsak.
A férjet azonban láthatóan nem kavarta fel különösebben hirtelen megözvegyülése, ugyanis nem sokkal később elköltözött, majd pár hónappal később új asszonyt kísért az oltárhoz.
Szomszédom, a pék
NearKilroy azonban, ha már beleásta magát a ház történetébe, nem állt meg a kísértetnél. Azt is sikerült kiderítenie, hogy a szomszédban egy pék lakott, akinek az egyik specialitása volt a Cushman-féle „titkos skót keksz”. E háttértörténet nyomán nem csoda, hogy a Redditen az egyik felhasználó rövidesen átkeresztelte a finomságot gyilkos sütire, a szenzációra mindig éhes közönség pedig – hogy stílszerűek legyünk – kajálta a dolgot.
És hogy miért a skót jelző? Az egyik lehetséges magyarázat szerint azért, mert nagyon hasonlít a skót vajas kekszre – biztos ismeritek azt az omlós fajtát is (barátainak csak scottish shortbread), ami valóban temérdek vajjal készül (tulajdonképpen nincs is benne más, mint liszt, vaj, és cukor), hagyományosan ujjnyi méretű, hosszú téglatest formájú, a tetejét pedig villával szúrt lyukak díszítik.
De az is lehet, hogy a skót jelzőt az olcsó alapanyagokkal érdemelte ki, egy tojás, kis liszt meg margarin azért anyagilag senkit nem ver a padlóhoz.
Egy kuki reneszánsza
A süti receptje is – nevéhez méltón – jó darabig titkos maradt, sőt majdnem el is felejtődött, főleg mert Cushman péksége, ami fénykorában több száz embert fogalkoztatott, nem élte túl az alapító halálát. A fiai, akik megörökölték az üzletet, pár évvel később csődöt jelentettek, a Cushman-féle kekszek (azaz a gyilkos süti) receptje hosszú időre eltemetődött egy asztalfiókban.
Talán még most is ott lapulna, ha nem történik két váratlan fordulat.
Először is: egy nő a közeli Chebeague szigetről a fejébe vette, hogy elkéri a jogutódtól a régi pékség receptjeit. Nem telt bele sok idő, és már tonnaszám gyártotta a barátnőivel a Cushman skót kekszeket, amik reneszánszukban olyan népszerűek lettek, hogy minden valamirevaló zsúron, társas összejövetelen és halotti toron garantáltan ott voltak, skótkeksz-nagyhatalommá téve Chebeague szigetét. A váratlan új évezredbeli népszerűséghez pedig kellett egy másik összetevő is: egy világjárvány, aminek a stresszét legtöbbünk a konyhai tevékenységekben próbálta levezetni.
NearKilroy maga is vagy tucatszor elkészítette már a gyilkos sütiket, amikből egyet mindig kint hagy a ház szellemének. Meg van győződve róla ugyanis, hogy az otthonában tapasztalható furcsa dolgok hátterében az ifjú feleség holt lelke áll.
Engem pedig végtelenül megnyugtat a tudat, ha az örök vadászmezőkre kell is távoznom, sütizni bármikor visszajárhatok én is, akár egy évszázaddal később is.
Fiala Borcsa