–

Minek nekem ellenség…

Lustának lenni. Halogatni. Elkésni. Benne maradni egy kapcsolatban, ami nem jó nekünk. Megragadni egy munkában, ami nem okoz örömöt. Mindenáron maximalistának lenni. Káros szokásokat ápolni… Az ember számtalan módon képes saját magának keresztbe tenni (az önszabotázs formáiról Kurucz Adrienn korábban ITT írt), és mint minden tudattalan viselkedésmintázat, S. Tóth Márta szerint az önszabotázs gyökerei is sokszor korábbra nyúlnak vissza, mint először hinnénk.

„Már gyerekkorban megtanulhatjuk az önszabotázs mintáit a szüleinktől, de van, amikor a későbbiekben a nekik való megfelelési vágyunk miatt szabotáljuk magunkat; nem hisszük el, hogy elég jók, szerethetők vagyunk.

A társadalmi normáknak való megfelelés is szerepet játszhat az önszabotázsban: nem mondjuk ki, amit gondolunk, mert nem illik, nem akarunk megbántani vele másokat. Nem mondunk nemet. A számunkra nem megfelelő emberrel kötjük össze az életünket” – mondja S. Tóth Márta hozzátéve, hogy egy trauma, csalódás is katalizálhatja ezt a káros viselkedési formát.

Szerinte arra kellene törekednünk, hogy amit érzünk, gondolunk, és amit kimondunk, az összhangban legyen egymással. Emellett a társadalmi normákkal szemben is érdemes kijelölni egy olyan határt, ami megengedi, hogy önazonosak maradjanak a döntéseink. „Ne hitelfelvétel miatt vállaljunk például gyereket, vagy azért, mert a környezetünkben már mindenki úgy gondolja, ideje lenne. Vagy ha a kapcsolatunk már nem ad hozzánk, kiüresedett, ne erősítsük meg a köteléket házassággal, csak mert annyi együtt töltött év után ez az elvárt” – tette hozzá. 

Látszólag pozitívnak tűnő viselkedéssel is szabotálhatjuk magunkat

Abban a korban, ami a teljesítményt élteti, a maximalizmust ritkán sorolják a negatív viselkedési mintázatok közé, pedig gyakran önszabotázs húzódhat a hátterében, amitől maga a maximalista is gyakran szenved. „Erős benne a megfelelési vágy, állandó önsanyargatásban él, erős önkritikával. Megkérdőjelezi saját magát, a rátermettségét. Bizonyítani szeretne, úgy gondolja, ha többet dolgozik, jobban teljesít, több elismerést és szeretetet kap” – magyarázza S. Tóth Márta, aki szerint az ember gyakran azon a munkahelyen is görcsösen meg akar felelni, ahol valójában nem is érzi jól magát.

Persze nem csak a munkánkban lehetünk maximalisták:

minden olyan extrém teljesítmény, akár a sportban, akár az életvezetésünkben, amit végletesen hajszolunk, sokszor arra hivatott, hogy a valódi problémáról vigye el a fókuszt.

Ha ezt nem tudatosítjuk, egy idő után a testünk fogja jelezni, hogy nem haladunk jó irányba.

Nem az a lényeg, hogy mit, hanem az, hogy miért

Mi, magyarok feketeövesek vagyunk az önszabotázsban S. Tóth Márta szerint, ami abból is adódhat, hogy meglátása alapján kevés az önbizalmunk, önbecsülésünk.

„Nem látjuk jól magunkat, nem tudjuk, mennyit érünk – hogy megérdemeljük a jót. Korlátozzuk magunkat, rengeteg prekoncepcióval élünk. Szinte magunknak gyártjuk a rossz hiedelemrendszereket, amikkel a saját boldogságunkat akadályozzuk” – magyarázza.

Szerinte az önszabotázs felszámolásában elengedhetetlen, hogy megfigyeljük, mi van mögötte, milyen szükségleteket pótol, elégít ki az adott rossz szokás, döntés. Ezt az önismeret és az önbizalom tudatos fejlesztése mellett odafigyeléssel, folytonos önreflexióval érhetjük el. De sokat segíthetnek benne a környezetünk visszajelzései is.

Ha a mélyére ástunk, megtaláltuk az önszabotázs okát, azzal érdemes elkezdenünk dolgozni. „Gondoljuk át, miért halogatunk: mindig ugyanazt a tevékenységet halogatjuk, csak a munkahelyünkön vagyunk hajlamosak rá? Miért dohányzunk: a stresszt szeretnénk csökkenteni vele, vagy azokra a társadalmi kapcsolódásokra vágyunk, amiket dohányzás közben élünk meg? Miért késünk: mindenhonnan elkésünk, vagy csak egy bizonyos helyről, illetve egy bizonyos emberrel való találkozásról?” – sorolja S. Tóth Márta, aki szerint

amíg nem sikerül megtalálni az önszabotázs gyökerét, addig csak egyik rossz viselkedési mintát fogjuk a másikkal helyettesíteni.

A coach szerint a következő gyakorlati tippek segíthetnek tudatosítani, és átfordítani azokat. Azonban, ha egyedül nem sikerül felfejteni a baj forrását, mindenképp forduljunk szakemberhez.

Két gyakorlati tipp S.Tóth Mártától

1. Vezessünk naplót! Amiben őszintén írunk az érzéseinkről, gondolatainkról. Tegyünk fel benne kérdéseket: „Miért történt ez velem? Miért csináltam ezt? Mit tanultam ebből, és hogy tudom holnaptól a legjobban hasznosítani a tanultakat?” Ezeket a kérdéseket nem kell azonnal megválaszolni, vigyük magunkkal, dédelgessük őket. Ez segít a viselkedési mintáink tudatosításában, és idővel a kérdéseket is meg tudjuk majd válaszolni.

2. Beszélgessünk önmagunkkal! Szükség van a belső párbeszédekre, az önreflexióra. Tegyünk fel kérdéseket magunknak, és válaszoljuk meg őket. „Miért dolgozol olyan helyen, ahol nem jó neked?” – erre lehet az a válasz, hogy ki kell fizetni a számlákat. „De mit tehetnél, hogy változtass a helyzeten és új munkát találj?” – ez a kérdés pedig cselekvésre fog ösztönözni. Fontos azonban, hogy ez a belső párbeszéd ne menjen át kattogásba, önmarcangolásba; legyünk óvatosak a mértékével. Ebben segíthet, ha egy meghatározott idősávot jelölünk ki minden nap az önmagunkkal való beszélgetésre.

Fontos kiegészítés mindkét gyakorlathoz, hogy sűrűn dicsérjük meg magunkat a kisebb sikereink után is. Ez motiválni fog a továbbiakban.  

Krízishelyzetben hajlamosabbá válunk szabotálni magunkat

„Az olyan válsághelyzet, mint egy világjárvány, és a vele járó bizonytalanság felerősít, és felszínre hoz minden olyan dolgot, amit a szőnyeg alá söpörtünk, amit eddig elnyomtunk magunkban, és amivel kapcsolatban nem voltunk őszinték sem magunkhoz, sem másokhoz”

– mondja. S. Tóth Márta szerint épp ezért ez a nagy felfedezések éve.

Ha kellően tudatosak vagyunk önmagunkkal kapcsolatban, akkor van esélyünk rá, hogy észre is vegyük, és elkezdjük felszámolni a rossz beidegződéseket. Érdemes a kezünkbe venni az irányítást, ha egészségesebb, boldogabb életet szeretnénk élni, olyat, amiben folyamatosan fejlődhetünk.

Filákovity Radojka

Olvass tovább a témában! Az önszabotázs 15 leggyakoribb módjáról Kurucz Adri írt egy jó cikket év elején – IDE KATTINTVA elolvashatod.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images